Menü

Segítség! Nincs időm magamra!

Nem ismeretlen a jelenség, hogy nincs időnk magunkra, mert mindig van mit csinálni, a tennivalók listáján mi magunk vagyunk az utolsó pont, és a nap végén mindig a „Majd holnap” kategóriába soroljuk magunkat. S ez így megy éveken keresztül. Mégis mit tehetünk ennek megváltoztatására?

Nincs időnk magunkra, mert folyamatosan várjuk a pillanatot, amikor a gyerekek nyugodtan játszanak, a ház csillog-villog, a kertben a fű lenyírva, az ebéd elkészült, illóolajok aromája terjeng a levegőben, és mi ebben az idilli környezetben ülhetünk le a kanapéra, hogy végre magunkkal foglalkozzunk. Ez a pillanat azonban az esetek többségében sosem jön el. Nekünk kell valamit elengedni ahhoz, hogy a család és a mindennapi feladatok mellett önmagunkra is jusson idő.

Kutatások szerint az egyik legjobb módszer, hogy magunkkal is foglalkozhassunk, ha reggel egy órával hamarabb kelünk a többieknél. (Itt nem beszélek azokról, akik esetleg hajnali 2-3 körül kénytelenek kelni.) Abban az egy órában pedig legyünk magunkkal. Olvassunk, rajzoljunk, írjuk ki magunkból a gondolatainkat, sétáljunk egyet, jógázzunk a nappaliban, készítsük össze a gyerekek reggelijét.

Tegyünk egy próbát, és egy hónapon keresztül próbáljuk ki ezt a módszert! Esetleg fogjunk össze a testvérünkkel vagy egy baráttal. Tapasztaljuk ki számunkra mi a legelőnyösebb: egy kis futás, reggeli jóga, olvasás, esetleg mindenből egy kicsi. Nem mondom, hogy könnyű lesz, az adott pillanatban talán azt fogjuk érezni, jobb lenne négyszer-ötször a „Szundi” gombra bökni, de mire letelik az egy óra, látni fogjuk, megérte.

Fontos, hogy fenntartsuk a motivációnkat, hiszen e nélkül nincs miért kipattanni az ágyból reggelente. Tervezzük meg, mit kezdünk a reggeli magányos egy óránkkal! Ha sportolni készülünk, este készítsük magunk mellé a ruhánkat! Rengeteget segít a reggeli felkelésnél, ha tudjuk, mit veszünk fel, és keresnünk sem kell. Egy mosdás, fogmosás, tükörbe mosolygás pedig biztosan minden reggelünket könnyebben indítja.

Ne várjunk el túl sokat magunktól. Igyekezzünk ebben az egy hónapban megismerni önmagunkat annyira, hogy megtudjuk, melyek azok a tevékenységek, amelyek magasabb energiaszintre emelnek minket, amelyek nélkül nem szívesen töltjük a hétköznapokat. Később lehet, hogy nem is lesz már szükségünk a reggeli egy órára, mert kiderült, hogy napi húsz perc reggeli jóga adja meg azt a löketet, amire szükségünk van ahhoz, hogy energikusabban élhessünk. Tehát reggel elég húsz perccel a többiek előtt kelnünk.

Végül pedig ejtsünk azokról egy szót, akiknek a reggelébe tényleg nem beiktatható az egy óra, mert túl korán kelnek. Jó lehet, ha a munkából való hazaérés utáni egy órát szentelik maguknak.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.