Segítség! Nincs időm magamra!

Nem ismeretlen a jelenség, hogy nincs időnk magunkra, mert mindig van mit csinálni, a tennivalók listáján mi magunk vagyunk az utolsó pont, és a nap végén mindig a „Majd holnap” kategóriába soroljuk magunkat. S ez így megy éveken keresztül. Mégis mit tehetünk ennek megváltoztatására?

Nincs időnk magunkra, mert folyamatosan várjuk a pillanatot, amikor a gyerekek nyugodtan játszanak, a ház csillog-villog, a kertben a fű lenyírva, az ebéd elkészült, illóolajok aromája terjeng a levegőben, és mi ebben az idilli környezetben ülhetünk le a kanapéra, hogy végre magunkkal foglalkozzunk. Ez a pillanat azonban az esetek többségében sosem jön el. Nekünk kell valamit elengedni ahhoz, hogy a család és a mindennapi feladatok mellett önmagunkra is jusson idő.

Kutatások szerint az egyik legjobb módszer, hogy magunkkal is foglalkozhassunk, ha reggel egy órával hamarabb kelünk a többieknél. (Itt nem beszélek azokról, akik esetleg hajnali 2-3 körül kénytelenek kelni.) Abban az egy órában pedig legyünk magunkkal. Olvassunk, rajzoljunk, írjuk ki magunkból a gondolatainkat, sétáljunk egyet, jógázzunk a nappaliban, készítsük össze a gyerekek reggelijét.

Tegyünk egy próbát, és egy hónapon keresztül próbáljuk ki ezt a módszert! Esetleg fogjunk össze a testvérünkkel vagy egy baráttal. Tapasztaljuk ki számunkra mi a legelőnyösebb: egy kis futás, reggeli jóga, olvasás, esetleg mindenből egy kicsi. Nem mondom, hogy könnyű lesz, az adott pillanatban talán azt fogjuk érezni, jobb lenne négyszer-ötször a „Szundi” gombra bökni, de mire letelik az egy óra, látni fogjuk, megérte.

Fontos, hogy fenntartsuk a motivációnkat, hiszen e nélkül nincs miért kipattanni az ágyból reggelente. Tervezzük meg, mit kezdünk a reggeli magányos egy óránkkal! Ha sportolni készülünk, este készítsük magunk mellé a ruhánkat! Rengeteget segít a reggeli felkelésnél, ha tudjuk, mit veszünk fel, és keresnünk sem kell. Egy mosdás, fogmosás, tükörbe mosolygás pedig biztosan minden reggelünket könnyebben indítja.

Ne várjunk el túl sokat magunktól. Igyekezzünk ebben az egy hónapban megismerni önmagunkat annyira, hogy megtudjuk, melyek azok a tevékenységek, amelyek magasabb energiaszintre emelnek minket, amelyek nélkül nem szívesen töltjük a hétköznapokat. Később lehet, hogy nem is lesz már szükségünk a reggeli egy órára, mert kiderült, hogy napi húsz perc reggeli jóga adja meg azt a löketet, amire szükségünk van ahhoz, hogy energikusabban élhessünk. Tehát reggel elég húsz perccel a többiek előtt kelnünk.

Végül pedig ejtsünk azokról egy szót, akiknek a reggelébe tényleg nem beiktatható az egy óra, mert túl korán kelnek. Jó lehet, ha a munkából való hazaérés utáni egy órát szentelik maguknak.