Menü

Egészséges a versenyszellem?

Még ha nem is vesszük észre, életünk során sokkal több versenyhelyzetbe kerülünk, mint amennyit akkor vállalnánk, ha tudnánk, hogy mindez mivel jár. Szeretjük a minden napos kis „győzelmeinket”, amikor miénk lesz az utolsó rozsos zsemle a pékségben, vagy találunk ülőhelyet a buszon. De az is egy apró nyereség, ha megdicsérik az öltözetünket, vagy meghívnak egy kávéra. Ezekben a helyzetekben pedig jól érezzük magunkat. Mégis, ha megkérdezzük társainkat, szeretnek-e versenyezni, a legtöbben azt válaszolják, hogy nem. Az izgalom, a feszültség, a félelem, a bizonytalanság érzésével párosítják ezt a szót, amelyek rögtön ellenérzést váltanak ki az emberből. És, ha így kérdezik, már nem is olyan vonzó a győzelem sem.

Pedig a versenyszellem tartja az embereket versenyben. Elsőre kissé triviálisnak hangozhat ez a kijelentés, pedig több rejlik mögötte, mint egyszerű logika. Az, hogy kihívások vannak az életünkben, arra késztet minket, hogy gondolkodjunk, tegyünk valamit, cselekedjünk, és mindeközben önmagunkat fel is bátorítjuk. Minden versenyhelyzet a személyiségünkhöz tesz hozzá, motivációt ad, égve tartja azt a lángot, ami ösztönzőleg hat a belsőnkre. Ez pedig nem csupán mentálisan tesz egészségessé, hanem fizikálisan is. Minél több, embert próbáló helyzetbe kerülünk, annál könnyebben fogunk helyt állni a következőnél, sikeres végkimeneteltől függetlenül.

De nem szabad a versengést túlzásba vinni. Nem mindegy, hogy állandóan versenytársakat keresünk, vagy önmagunkat akarjuk újra és újra felülmúlni. A saját magunk ösztönzése és helyt állásra kényszerítése természetes, egészséges folyamat, mindaddig, amíg normál keretek közé szorítjuk, és nem csinálunk belőle önbecsülési problémát. Ha a versenyt az önigazolás, a mások feletti győzedelmeskedés görcsös vágya, vagy az önértékelési problémák irányítják, akkor az egészen biztosan nem tesz jót az egészségünknek. Úgyhogy kapjuk össze magunkat, vegyük fel a versenyt önmagunkkal, igyekezzünk maximumot kihozni magunkból, de lássuk be, ha valami sok, teljesíthetetlen, vagy egyszerűen csak nekünk nem megy. Ezzel tehetjük a legjobbat az egészségünknek.

Varga Ágnes Kata

Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért

Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.

Kundalini aktiválás, az energia felszabadítása

Aki jógázik, vagy sokat meditál, valószínűleg ismeri a kifejezést. Aki nem, annak, íme, egy rövid ismertető, miről is van szó, ha a kundaliniről beszélünk.

Betegszabadság, táppénz és kórházi zárójelentés – mit jelentenek, mikor mire van szükség?

A munka világában mindenkinek eljön az a pillanat, amikor valamilyen betegség vagy sérülés miatt kiesik egy adott vállalat mindennapjaiból némi időre. Ilyenkor azonnal előkerül a táppénz fogalma. Sokaknak ez csak egy száraz, általános adminisztratív kötelezettség, pedig a TB-finanszírozott otthonlétnek és a betegszabadságnak más a szerepe, illetve más jogosultságok járnak hozzájuk.

Amikor az alkotás gyógyít

A kreatív alkotás nemcsak kikapcsol, hanem hatékonyan oldja a stresszt is: néhány perc festés, horgolás vagy rajzolás segít kiszakadni a rohanásból és visszatalálni a belső nyugalomhoz.