Menü

Egészséges a versenyszellem?

Még ha nem is vesszük észre, életünk során sokkal több versenyhelyzetbe kerülünk, mint amennyit akkor vállalnánk, ha tudnánk, hogy mindez mivel jár. Szeretjük a minden napos kis „győzelmeinket”, amikor miénk lesz az utolsó rozsos zsemle a pékségben, vagy találunk ülőhelyet a buszon. De az is egy apró nyereség, ha megdicsérik az öltözetünket, vagy meghívnak egy kávéra. Ezekben a helyzetekben pedig jól érezzük magunkat. Mégis, ha megkérdezzük társainkat, szeretnek-e versenyezni, a legtöbben azt válaszolják, hogy nem. Az izgalom, a feszültség, a félelem, a bizonytalanság érzésével párosítják ezt a szót, amelyek rögtön ellenérzést váltanak ki az emberből. És, ha így kérdezik, már nem is olyan vonzó a győzelem sem.

Pedig a versenyszellem tartja az embereket versenyben. Elsőre kissé triviálisnak hangozhat ez a kijelentés, pedig több rejlik mögötte, mint egyszerű logika. Az, hogy kihívások vannak az életünkben, arra késztet minket, hogy gondolkodjunk, tegyünk valamit, cselekedjünk, és mindeközben önmagunkat fel is bátorítjuk. Minden versenyhelyzet a személyiségünkhöz tesz hozzá, motivációt ad, égve tartja azt a lángot, ami ösztönzőleg hat a belsőnkre. Ez pedig nem csupán mentálisan tesz egészségessé, hanem fizikálisan is. Minél több, embert próbáló helyzetbe kerülünk, annál könnyebben fogunk helyt állni a következőnél, sikeres végkimeneteltől függetlenül.

De nem szabad a versengést túlzásba vinni. Nem mindegy, hogy állandóan versenytársakat keresünk, vagy önmagunkat akarjuk újra és újra felülmúlni. A saját magunk ösztönzése és helyt állásra kényszerítése természetes, egészséges folyamat, mindaddig, amíg normál keretek közé szorítjuk, és nem csinálunk belőle önbecsülési problémát. Ha a versenyt az önigazolás, a mások feletti győzedelmeskedés görcsös vágya, vagy az önértékelési problémák irányítják, akkor az egészen biztosan nem tesz jót az egészségünknek. Úgyhogy kapjuk össze magunkat, vegyük fel a versenyt önmagunkkal, igyekezzünk maximumot kihozni magunkból, de lássuk be, ha valami sok, teljesíthetetlen, vagy egyszerűen csak nekünk nem megy. Ezzel tehetjük a legjobbat az egészségünknek.

Varga Ágnes Kata

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?