Menü

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél). Egy új tanulmány szerint a vakbél nélküli emberek alacsonyabb kockázati csoportba tartoznak a Parkinson-kór kialakulását illetően. A két csoport közötti különbség nem is olyan kicsi: azok, akik vakbélműtéten estek át, 3,5 évvel később kezdték mutatni a betegség tüneteit.

Ez a kutatás az eddigi legnagyobb és leghosszabb a Parkinson-kór kutatásának területén, amely 1,6 millió embert foglalt magába, és 52 évig tartott. A kutatók így vizsgálni tudták a betegség diagnózisát, kezelését, a páciensek korát, nemét, élőhelyét, és ezáltal jobban össze tudták hasonlítani a betegség előrehaladását vagy éppen stagnálását.

Ez nem az első eset, hogy a Parkinson-kórt a bélrendszerrel hozzák összefüggésbe. Korábban is jelent már meg néhány publikáció ebben a témakörben, ahol a belekben élő mikroorganizmusokat (tehát a mikrobiomot) vették szemügyre, és rögzítették a különbséget. Egy kutatás például azt bizonyította be, hogy a gyomorpanaszok, azok közül is a székrekedés a betegség egyik első tünete lehet. Sőt, biztató jelek vannak arra vonatkozóan is, hogy a Parkinson-kór a későbbiekben az egyik legundorítóbb csodaszerrel, a fekális transzplantációval, tehát a „székletátültetéssel” válik gyógyíthatóvá.

Egy ideig azt gyanította a tudomány, hogy a betegség kialakulásában részt vevő fő bűnös egy fehérje, az α-szinuklein. Ez a testben mindenhol előfordul, de legbőségesebb mennyiségben az agyban van jelen, és a jelátviteli útvonalakban van szerepe. Parkinsonban szenvedő pácienseknél ezek a fehérjék csomóvá állhatnak össze, és más sejteket ölhetnek meg, akik alapvetően a mozgásért felelősek, így remegést, merevséget, lassúságot idézve elő, amelyeket a betegség karakterisztikusságának tartunk.

Az új tanulmány is ezt az elméletet támogatja, hiszen a vizsgálatok során azt találták, hogy ezek a fehérjék a vakbélben is nagy mennyiségben halmozódnak fel. Ez viszont függetlenül attól, hogy a beteg szenved-e a kórtól vagy sem, ami azt jelentheti, hogy ez a fehérje csak egy a sok faktor közül, ami miatt a kóros állapot kialakul. Tehát lennie kell más mechanizmusoknak vagy eseménysorozatnak, amely a vakbél számára lehetővé teszi, hogy befolyásolja a Parkinson-kórt.

A kutatók a következő időszakban ennek felderítésén fognak dolgozni.

Forrás: www.iflscience.com

Pakolások zsíros hajra

A hamar zsírosodó haj sokak életét megkeseríti. Itt vannak azok a praktikák, amik segíthetnek, hogy hajad tovább őrizze szépségét.

Az alacsony ösztrogénszint jelei

Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormonunk, melynek megfelelő mennyisége elengedhetetlen a szervezet normál működéséhez.

Az alkohol lélekre gyakorolt hatásai

Ha a sörözés, borozás rendszeres, egy idő után visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz, méghozzá nem csupán a testi-lelki egészséget tekintve, de a családi, társadalmi kapcsolatokat is rombolóan. Akkor, ha valaki a mértéket nem tartja, és emellett az étkezésre sem fordít gondot, annál az ital romboló hatása még gyorsabban érvényesül.

Alvásmegvonás hatásai

Az alváshiány káros hatásai messze túlmutatnak azon, hogy folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat. Az éjszakai pihenés mennyiségének tartós csökkenése vagy minőségének romlása komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.

Árpa tünetei és kezelése

Az árpa apró gyuladásos tályog, ami a szemhéjszél úgynevezett Meibom-féle olajos váladékot termelő mirigyeinek bakteriális fertőződése kapcsán jön létre. A mirigyek kivezető csöve a szemhéj szélre merőleges, a gyulladás itt alakul ki.