Gyors szívverés – kezdjek aggódni?
- Dátum: 2018.11.13., 13:23
- Varga Ágnes Kata
- betegség, beutaló, egészség, fáradtság, gyors, háziorvos, ideg, idegrendszer, inger, ingerküszöb, izgalom, jelzés, kardiológia, kivizsgálás, orvos, probléma, psziché, pszichológus, pulzus, stressz, szimpatikus, szív, szívverés
A gyors szívverés önmagában, kontextus nélkül még nem tünet, csupán egy normális működéshez kellő körülmény. Sportolás közben, vagy egy vizsga előtt, de még a busz után való futás esetén is megemelkedik a pulzus, mindez pedig azért van, hogy az izmok vérellátását, és ezáltal az oxigénellátását minél jobban elősegíthesse. Ilyenkor a szívverések száma a krízis leküzdése után visszaáll a normál ritmusra.
Ha megijedünk, rosszat álmodunk vagy hirtelen meglepődünk, ugyanúgy észrevehetjük, hogy gyorsan kezd verni a szívünk. Ez azért van, mert az ilyen stresszhelyzetekben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és afféle választ nyújt a környezet ingereire. Ezáltal ugrik meg a pulzusszám, emelkedik meg a vércukorszint és jut több vér az agyba és az izmokba. Mindez evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen a meneküléshez a legjobb esélyeket kell a szervezetünknek biztosítania.
A probléma akkor van, ha ez a megemelkedett pulzusszám nem áll vissza nyugalmi helyzetben a megszokott 50-90 közötti értékre. Ebben az esetben érdemes beutalót kérni a kardiológiára, vagy legalábbis megkérdezni háziorvosunktól, hogy milyen vizsgálatot javasol. Ez ugyanis megelőzheti a későbbi szív- és érrendszeri betegségeket, valamint akár egy szívrohamot is.

Másik probléma az, ha nyugodt, hétköznapi helyzetekben is felszökik a pulzusszám, akár indokolatlanul. Ezt az ember viszonylag könnyen észreveszi. Elég gyakran a gyors szívveréshez szorító érzés, mellkasi nyomás is kapcsolódik, illetve olykor légszomj is. Ezekre a tünetekre mindenképpen figyelni kell, mert a szívrohamnak is hasonló tünetei vannak, főleg a férfiaknál. De ha nem is minden tünetet érzékel valaki, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, mivel sokszor valami nagyobb problémára hívja fel a figyelmet, például szívritmuszavarra, magas koleszterinre, vagy túl sok stresszre.
Igen, mindezeket a tüneteket stressz is okozhatja, de ez nem jelenti azt, hogy a stressz által kiváltott gyors szívverést nem kell kezelni. Ugyanis a tartós stressz az egészségre rendkívül ártalmas, mind a szívet, mind az idegrendszert károsítja, de sokaknak az emésztőrendszere is sérül a nagymértékű stressztől. Ezért, hogy ne történjen nagyobb baj, háziorvosunktól ne csak fizikai kivizsgálásokra kérjünk beutalót, hanem pszichénk karbantartása érdekében akár látogassunk meg egy pszichológust is, állapotfelmérés céljából. Ő pontosan tudni fogja, hogy szükséges-e további lépéseket tennünk mentális egészségünk és ezáltal testi egészségünk érdekében. Ez különösen azoknál fontos, akik tudják, hogy tartósan sok izgalomnak és fáradtságnak vannak kitéve, illetve ha tudják, hogy az ingerküszöbük rendkívül alacsony.
Szívünk tehát, amellett, hogy egész életünkön keresztül szorgalmasan dolgozik, jóságos védelmezőként azonnal jelez is, ha baj van. Ha testi vagy lelki egészségünket valamilyen káros tényező fenyegeti, szívünk működésén észre fogjuk venni. Legyünk hát fogandóbbak a jelekre, amelyeken keresztül a testünk üzen, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb bajokat!
szerző: Varga Ágnes Kata
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.