Gyors szívverés – kezdjek aggódni?
- Dátum: 2018.11.13., 13:23
- Varga Ágnes Kata
- betegség, beutaló, egészség, fáradtság, gyors, háziorvos, ideg, idegrendszer, inger, ingerküszöb, izgalom, jelzés, kardiológia, kivizsgálás, orvos, probléma, psziché, pszichológus, pulzus, stressz, szimpatikus, szív, szívverés
A gyors szívverés önmagában, kontextus nélkül még nem tünet, csupán egy normális működéshez kellő körülmény. Sportolás közben, vagy egy vizsga előtt, de még a busz után való futás esetén is megemelkedik a pulzus, mindez pedig azért van, hogy az izmok vérellátását, és ezáltal az oxigénellátását minél jobban elősegíthesse. Ilyenkor a szívverések száma a krízis leküzdése után visszaáll a normál ritmusra.
Ha megijedünk, rosszat álmodunk vagy hirtelen meglepődünk, ugyanúgy észrevehetjük, hogy gyorsan kezd verni a szívünk. Ez azért van, mert az ilyen stresszhelyzetekben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és afféle választ nyújt a környezet ingereire. Ezáltal ugrik meg a pulzusszám, emelkedik meg a vércukorszint és jut több vér az agyba és az izmokba. Mindez evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen a meneküléshez a legjobb esélyeket kell a szervezetünknek biztosítania.
A probléma akkor van, ha ez a megemelkedett pulzusszám nem áll vissza nyugalmi helyzetben a megszokott 50-90 közötti értékre. Ebben az esetben érdemes beutalót kérni a kardiológiára, vagy legalábbis megkérdezni háziorvosunktól, hogy milyen vizsgálatot javasol. Ez ugyanis megelőzheti a későbbi szív- és érrendszeri betegségeket, valamint akár egy szívrohamot is.

Másik probléma az, ha nyugodt, hétköznapi helyzetekben is felszökik a pulzusszám, akár indokolatlanul. Ezt az ember viszonylag könnyen észreveszi. Elég gyakran a gyors szívveréshez szorító érzés, mellkasi nyomás is kapcsolódik, illetve olykor légszomj is. Ezekre a tünetekre mindenképpen figyelni kell, mert a szívrohamnak is hasonló tünetei vannak, főleg a férfiaknál. De ha nem is minden tünetet érzékel valaki, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, mivel sokszor valami nagyobb problémára hívja fel a figyelmet, például szívritmuszavarra, magas koleszterinre, vagy túl sok stresszre.
Igen, mindezeket a tüneteket stressz is okozhatja, de ez nem jelenti azt, hogy a stressz által kiváltott gyors szívverést nem kell kezelni. Ugyanis a tartós stressz az egészségre rendkívül ártalmas, mind a szívet, mind az idegrendszert károsítja, de sokaknak az emésztőrendszere is sérül a nagymértékű stressztől. Ezért, hogy ne történjen nagyobb baj, háziorvosunktól ne csak fizikai kivizsgálásokra kérjünk beutalót, hanem pszichénk karbantartása érdekében akár látogassunk meg egy pszichológust is, állapotfelmérés céljából. Ő pontosan tudni fogja, hogy szükséges-e további lépéseket tennünk mentális egészségünk és ezáltal testi egészségünk érdekében. Ez különösen azoknál fontos, akik tudják, hogy tartósan sok izgalomnak és fáradtságnak vannak kitéve, illetve ha tudják, hogy az ingerküszöbük rendkívül alacsony.
Szívünk tehát, amellett, hogy egész életünkön keresztül szorgalmasan dolgozik, jóságos védelmezőként azonnal jelez is, ha baj van. Ha testi vagy lelki egészségünket valamilyen káros tényező fenyegeti, szívünk működésén észre fogjuk venni. Legyünk hát fogandóbbak a jelekre, amelyeken keresztül a testünk üzen, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb bajokat!
szerző: Varga Ágnes Kata
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Ha elfáradt a lábad, ez a négy egyszerű gyakorlat jól jöhet
Egy hosszú nap után sokan nem is a hátukat vagy a derekukat érzik a leginkább megterhelve, hanem a lábukat. Sokat állunk, gyalogolunk, sportolunk, egész nap cipőben vagyunk, és közben ritkán gondolunk arra, hogy a talpunknak is szüksége van egy kis törődésre. Estére jelentkezhet feszülő, húzó érzés, érzékenység vagy egyszerűen csak az az ismerős érzés, hogy jó lenne végre levenni a cipőt.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja – a figyelem életet menthet
Október világszerte a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ilyenkor a figyelem egy olyan betegségre irányul, amely évente nagyon sok nő életét érinti, ugyanakkor a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek köszönhetően egyre több betegnek van lehetősége a teljes gyógyulásra.