Menü

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

A gyors szívverés önmagában, kontextus nélkül még nem tünet, csupán egy normális működéshez kellő körülmény. Sportolás közben, vagy egy vizsga előtt, de még a busz után való futás esetén is megemelkedik a pulzus, mindez pedig azért van, hogy az izmok vérellátását, és ezáltal az oxigénellátását minél jobban elősegíthesse. Ilyenkor a szívverések száma a krízis leküzdése után visszaáll a normál ritmusra.

Ha megijedünk, rosszat álmodunk vagy hirtelen meglepődünk, ugyanúgy észrevehetjük, hogy gyorsan kezd verni a szívünk. Ez azért van, mert az ilyen stresszhelyzetekben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és afféle választ nyújt a környezet ingereire. Ezáltal ugrik meg a pulzusszám, emelkedik meg a vércukorszint és jut több vér az agyba és az izmokba. Mindez evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen a meneküléshez a legjobb esélyeket kell a szervezetünknek biztosítania.

A probléma akkor van, ha ez a megemelkedett pulzusszám nem áll vissza nyugalmi helyzetben a megszokott 50-90 közötti értékre. Ebben az esetben érdemes beutalót kérni a kardiológiára, vagy legalábbis megkérdezni háziorvosunktól, hogy milyen vizsgálatot javasol. Ez ugyanis megelőzheti a későbbi szív- és érrendszeri betegségeket, valamint akár egy szívrohamot is.

Másik probléma az, ha nyugodt, hétköznapi helyzetekben is felszökik a pulzusszám, akár indokolatlanul. Ezt az ember viszonylag könnyen észreveszi. Elég gyakran a gyors szívveréshez szorító érzés, mellkasi nyomás is kapcsolódik, illetve olykor légszomj is. Ezekre a tünetekre mindenképpen figyelni kell, mert a szívrohamnak is hasonló tünetei vannak, főleg a férfiaknál. De ha nem is minden tünetet érzékel valaki, akkor is érdemes orvoshoz fordulni, mivel sokszor valami nagyobb problémára hívja fel a figyelmet, például szívritmuszavarra, magas koleszterinre, vagy túl sok stresszre.

Igen, mindezeket a tüneteket stressz is okozhatja, de ez nem jelenti azt, hogy a stressz által kiváltott gyors szívverést nem kell kezelni. Ugyanis a tartós stressz az egészségre rendkívül ártalmas, mind a szívet, mind az idegrendszert károsítja, de sokaknak az emésztőrendszere is sérül a nagymértékű stressztől. Ezért, hogy ne történjen nagyobb baj, háziorvosunktól ne csak fizikai kivizsgálásokra kérjünk beutalót, hanem pszichénk karbantartása érdekében akár látogassunk meg egy pszichológust is, állapotfelmérés céljából. Ő pontosan tudni fogja, hogy szükséges-e további lépéseket tennünk mentális egészségünk és ezáltal testi egészségünk érdekében. Ez különösen azoknál fontos, akik tudják, hogy tartósan sok izgalomnak és fáradtságnak vannak kitéve, illetve ha tudják, hogy az ingerküszöbük rendkívül alacsony.

Szívünk tehát, amellett, hogy egész életünkön keresztül szorgalmasan dolgozik, jóságos védelmezőként azonnal jelez is, ha baj van. Ha testi vagy lelki egészségünket valamilyen káros tényező fenyegeti, szívünk működésén észre fogjuk venni. Legyünk hát fogandóbbak a jelekre, amelyeken keresztül a testünk üzen, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb bajokat!

szerző: Varga Ágnes Kata

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.