A vérszegénység és fajtái
- Dátum: 2018.10.23., 12:05
- Varga Ágnes Kata
- anaemia, betegség, bőr, diéta, egészség, étel, étrend, fajta, genetika, gyomor, kialakulás, kór, kórtörténet, lebomlás, légzés, máj, mutáció, nehéz, sápadt, tünet, vashiány, vér, vérszegénység, vese, vitaminhiány, vörösvérsejt
A vérszegénység egy hiánybetegség, melynek több fajtája is lehet. Sokan a vashiánnyal azonosítják, noha a vashiány csupán az egyik alcsoportját képezi a vérszegénységnek. Kialakulása sokakat veszélyeztet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy több nőt érint ez az állapot, mint férfit. Sikan pedig nem is tudják, hogy fáradtságuknak, sápadt bőrüknek és az egyéb tüneteiknek is vérszegénység az oka, amelyen egész könnyen változtatni lehetne. Lássuk akkor a fajtáit!
A vashiányos vérszegénység úgy alakul ki, hogy kevesebb a vas a szervezetben, ezért a vörösvértestek száma is csökken. Ez amiatt lehet, hogy valaki vasszegény étrendet követ, vagyis nem visz be elég vasat a szervezetébe. Ha valaki ezen változtatni szeretne, akkor étrend kiegészítőt is szedhet kúraszerűen, de egy kis változtatás a táplálkozásán szintén segíthet elérni a kívánt eredményt. A spenót, a máj, a mazsola csak néhány azok közül az ételek közül, amelyekben sok vas található. Ebben az esetben az internet és a háziorvosunk is a segítségünkre lehet.

A vitaminhiányos vérszegénység ezzel szemben valamivel súlyosabb. Vészes vérszegénységnek is szokták hívni, mivel a kialakító tényezők komolyabb problémák is lehetnek. A betegség oka, hogy a B12 vitamin nem szívódik fel a gyomorban kellő mértékben. Ezt akár gyomordaganat is okozhatja, ezért érdemes kivizsgáltatni a problémát. A tünetek között idegi panaszok szerepelnek, valamint érzékszervi funkciók csökkenése, például a tapintás terén. A vérvétel során kimutatható ez a vitaminhiány, amelyet szintén lehet a vitamin rendszeres szedésével kúrálni.
A vérszegénység kevésbé ismert fajtája a sarlósejtes anaemia, amely sokkal ritkább is, mint a másik kettő. Ez egy pontmutációval létrejövő, tehát genetikával kapcsolatos betegség. Ez a fajta anaemia örökletes. Maga a betegség azt eredményezi, hogy a vörösvérsejtek idő előtt lebomlanak. Ezt úgy lehet észrevenni, hogy az illető bőre sápadt vagy sárga színű, a lépe valamivel megnagyobbodik, és ez hasi fájdalmat okoz. Mindemellett a veséket és a májat is érinti ez a vérszegénység. Szerencsére, ha valaki nem örökli, nem is alakulhat ki nála, de ha örökölte két szülőtől is, akkor azt már a család kórtörténete is előfeltételezi. Kezelni őssejt-beültetéssel lehet, de akiknél erre nem kerülhet sor, azoknál is fennáll a tüneti kezelés lehetősége. Fájdalomcsillapítóval a fájdalmat lehet megszüntetni, oxigénterápiával pedig a vérszegénység okozta légszomj és elégtelen véráramlás is megsegíthető. Súlyos esetekben vérátömlesztést is alkalmazhatnak.
A vérszegénységnek a legfőbb tünetei tehát a fáradékonyság, sápadt bőr, terhelhetetlenség, kisebb mozgások utáni légszomj. Ha ezeket valaki időben észreveszi, akkor egy egyszerű laborvizsgálat is választ adhat a kérdéseire, a háziorvosa pedig javasolhat neki megoldást. A szűrés fontossága vitathatatlan.
szerző: Varga Ágnes Kata
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.