Menü

A vérszegénység és fajtái

A vérszegénység egy hiánybetegség, melynek több fajtája is lehet. Sokan a vashiánnyal azonosítják, noha a vashiány csupán az egyik alcsoportját képezi a vérszegénységnek. Kialakulása sokakat veszélyeztet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy több nőt érint ez az állapot, mint férfit. Sikan pedig nem is tudják, hogy fáradtságuknak, sápadt bőrüknek és az egyéb tüneteiknek is vérszegénység az oka, amelyen egész könnyen változtatni lehetne. Lássuk akkor a fajtáit!

A vashiányos vérszegénység úgy alakul ki, hogy kevesebb a vas a szervezetben, ezért a vörösvértestek száma is csökken. Ez amiatt lehet, hogy valaki vasszegény étrendet követ, vagyis nem visz be elég vasat a szervezetébe. Ha valaki ezen változtatni szeretne, akkor étrend kiegészítőt is szedhet kúraszerűen, de egy kis változtatás a táplálkozásán szintén segíthet elérni a kívánt eredményt. A spenót, a máj, a mazsola csak néhány azok közül az ételek közül, amelyekben sok vas található. Ebben az esetben az internet és a háziorvosunk is a segítségünkre lehet.

A vitaminhiányos vérszegénység ezzel szemben valamivel súlyosabb. Vészes vérszegénységnek is szokták hívni, mivel a kialakító tényezők komolyabb problémák is lehetnek. A betegség oka, hogy a B12 vitamin nem szívódik fel a gyomorban kellő mértékben. Ezt akár gyomordaganat is okozhatja, ezért érdemes kivizsgáltatni a problémát. A tünetek között idegi panaszok szerepelnek, valamint érzékszervi funkciók csökkenése, például a tapintás terén. A vérvétel során kimutatható ez a vitaminhiány, amelyet szintén lehet a vitamin rendszeres szedésével kúrálni.

A vérszegénység kevésbé ismert fajtája a sarlósejtes anaemia, amely sokkal ritkább is, mint a másik kettő. Ez egy pontmutációval létrejövő, tehát genetikával kapcsolatos betegség. Ez a fajta anaemia örökletes. Maga a betegség azt eredményezi, hogy a vörösvérsejtek idő előtt lebomlanak. Ezt úgy lehet észrevenni, hogy az illető bőre sápadt vagy sárga színű, a lépe valamivel megnagyobbodik, és ez hasi fájdalmat okoz. Mindemellett a veséket és a májat is érinti ez a vérszegénység. Szerencsére, ha valaki nem örökli, nem is alakulhat ki nála, de ha örökölte két szülőtől is, akkor azt már a család kórtörténete is előfeltételezi. Kezelni őssejt-beültetéssel lehet, de akiknél erre nem kerülhet sor, azoknál is fennáll a tüneti kezelés lehetősége. Fájdalomcsillapítóval a fájdalmat lehet megszüntetni, oxigénterápiával pedig a vérszegénység okozta légszomj és elégtelen véráramlás is megsegíthető. Súlyos esetekben vérátömlesztést is alkalmazhatnak.

A vérszegénységnek a legfőbb tünetei tehát a fáradékonyság, sápadt bőr, terhelhetetlenség, kisebb mozgások utáni légszomj. Ha ezeket valaki időben észreveszi, akkor egy egyszerű laborvizsgálat is választ adhat a kérdéseire, a háziorvosa pedig javasolhat neki megoldást. A szűrés fontossága vitathatatlan.

szerző: Varga Ágnes Kata

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?