Menü

Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!

Egy izraeli egyetem, a BGU és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös kutatása kimutatta, hogy az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) által elfogadott mesterséges édesítőszerek és sporthoz használt étrendkiegészítők toxikusak lehetnek a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra. A tanulmány hat mesterséges édesítőszer (többek között pl. aszpartám, szukralóz, szacharin) és tíz sportolók által használt étrendkiegészítő relatív toxicitását (~ mérgezőképesség) mutatta meg a kutatók számára. Az emésztőrendszerben található baktériumokat a mesterséges édesítőszerek egy mg/ml koncentrációjú környezetének tették ki, s a baktériumok azokat már ebben a meglepően alacsony koncentrációban is toxikusnak érezték.

A vizsgálatok céljából a kutatók a biolumineszcens (ez azt jelenti, hogy az adott élőlény fény kibocsátására képes; ismert példa lehet a szentjánosbogár) E. coli baktériumot módosították, amelyek akkor bocsátanak ki fényt, ha toxikus anyagot érzékelnek, ezáltal a mikrobiális rendszerünk érzékelő modelljeként funkcionálhatnak a kutatások során. Az, hogy a mikroorganizmusok mérgező anyagként detektálják a mesterséges édesítőszereket, és ezáltal az emésztő szervrendszer mikrobiális aktivitását negatív irányban befolyásolják, számos egészségügyi probléma megjelenésének nyithat utat.

A mesterséges édesítőszereket számtalan étel és ital készítésekor alkalmazzák a termék alacsonyabb cukortartalmának elérése érdekében. Sokan optimista hozzáállással vásároljuk meg ezeket a termékeket a szupermarketekben anélkül, hogy róluk bármilyen információnk is lenne.

A mesterséges édesítőszerek ezenfelül környezetszennyezőként is ismertek, hiszen megtalálhatóak az ivóvízben, a felszíni vizekben és a víztározókban is. Ez a tanulmány viszont segíthet megérteni ezen anyagok negatív hatásait mind az emberi szervezetre, mind a környezetre.

Végül, az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a kutatások céljából módosított baktérium panel a későbbiekben a mesterséges édesítőszerek környezetben való kimutatására is alkalmas lesz.

eredti cikk:https://www.sciencedaily.com

Illetlenségek világnapja

Szeptember 18-án van az illetlenség világnapja, amely 2008-ban Magyarországon is elfogadásra került.

Éttermi etikett

Aki gyakran jár étterembe, illik tisztában lennie az illemmel, éttermi etikett szabályaival, viselkedési normákkal, írott vagy íratlan illemszabályokkal. Nagyon sokat elárul a személyiségünkről az, ahogyan társaságban viselkedünk.

Környezettudatosság a konyhában

A környezettudatossággal már számtalan cikkben foglalkoztunk, a téma egyre aktuálisabb és fontosabb. Úgy gondolom apró napi rutinszerű tevékenységeink megváltoztatásával, gondos odafigyeléssel különösen a háztartásban tehetünk sokat a földünk, környezetünk védelméért, megóvásáért.

Megoldásra vár a városi parkolási helyzet globálisan és országosan is

A világon, de Magyarország is egyre nagyobb probléma a városi parkolás. A világon egyre több az autó, ráadásul azok mérete is növekszik. Így tehát nem pusztán a gépkocsik száma, hanem azok mérete, ezáltal a kis parkolóhelyek mérete is egyre nagyobb gond, ráadásul a magyar lakosság még csak kis számban veszi igénybe az alternatív parkolási lehetőségeket. Ezek ellen több megoldással lehet próbálkozni.

Környezettudatosan táplálkozol? Erre érdemes figyelned

Egészségünk megőrzése mellett az utóbbi időben a környezettudatosság is egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapjainkban. Mind többen választanak olyan élelmiszert, melyek előállítása kisebb terhelést jelent a környezetre, például kevesebb állati és több növényi eredetű terméket fogyasztanak, vagy vegetáriánus, esetleg vegán életmódra térnek át. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a tisztán növényi táplálkozás veszélyekkel is jár, hiszen számos fontos vitaminból – például a B-vitamin – sokszor nem tudjuk a megfelelő mennyiséget biztosítani szervezetünknek