Vigyük-e el vásárolni magunkkal gyermekünket?
- Dátum: 2018.10.03., 08:24
- Varga Ágnes Kata
- anya, apa, ár, baba, bolt, család, csokoládé, érték, felügyelet, gyermek, játék, kisgyermek, megszokás, napirend, nehézség, pénz, szülők, tanulás, vásárlás
Nehéz megbirkózni a mindennapok feladataival, miközben mellettünk van egy kisgyerek. A bevásárlás a nehéz feladatok közé tartozik, hiszen a bevásárlóközpontok zsúfolt helyek, a gyerekek pedig sok figyelmet igényelnek. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy otthon hagyja a gyermekét, akkor meg kell oldani a felügyeletet is, sietni kell haza, és vigyázni, hogy a napirend ne boruljon fel senki számára. És ezt minden héten meg kell ismételni. Arról már nem is beszélve, hogy a bevásárlást nem lehet mindig napokkal előre tervezni, van, hogy az ember egyszer csak rájön, hogy mi mindenre volna szüksége, és hogy ezt minél hamarabb el kell intézni. Elvigyük-e ilyenkor magunkkal a gyerekeket?
Amíg kicsi a gyermek, nyilván problémásabb a hordozása, nem beszélve az öltöztetés-vetkőztetés örökös folyamatáról, illetve a sok ember láttán megriadt baba megnyugtatásáról. Emiatt célszerűbb a bevásárlást valamelyik szülőnek egyedül intéznie, amíg a másik otthon marad. De később elkerülhetetlen lesz a közös bevásárlás, bár nem is biztos, hogy szükséges elkerülni. Ugyanis a bevásárlás során is rengeteget tanulhat tőlünk a gyermekünk.
A legfontosabb, amit egészen biztosan már a legelején megtapasztal, hogy nem kaphat meg mindent. Ha nyugodtak maradunk és ésszerűen elmagyarázzuk, miért nem ehet chipset a csokihoz, miért nem kaphat meg mindent, amit csak akar, akkor előbb-utóbb lesz foganatja. Persze lehet, hogy erre sokat kell várni.
A másik, hogy megtanulja a pénz értékét. Rájön, hogy ha van egy darab papír a kezében, azért nem mindent adnak neki oda, csak abban az értékben. Megtudja, hogy az a jó, ha valami kevesebbe kerül, és egyszer csak elkezd majd ő is kalkulálni, hogy anyának és apának könnyebb legyen kipengetni az áru értékét készpénzben.
És a legfontosabb, hogy ha jól csináljuk, türelemre szoktatjuk. Nemcsak azokra az osztályokra kell bemennünk, ahol a nekünk tetsző dolgokat árulják, nemcsak csokit kell vennünk, nemcsak az érdekes dolgokat nézzük meg, hanem mindent, ami szükséges. És van, hogy a szükséges élvez előnyt a vágyottal szemben. Tehát ne féljünk elvinni nagyobb gyermekünket vásárolni, hiszen ha sokat látja, beletanul, ami később az ő számára (és a miénkre is) hasznos lesz.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.