A barátság hatása az egészségre
- Dátum: 2018.09.24., 19:08
- Varga Ágnes Kata
- barátság, béke, boldogság, család, egészség, élet, hormon, lélek, nyugalom, psziché, pszichológia, szeretet, tanács, test
Ismerkedünk. Barátokat szerzünk. Életünk során számtalanszor tesszük ezt, néha tudatosan, néha kevésbé tudatosan, néha célnak tartjuk, néha pedig csak egy kellemes járuléknak a napjainkhoz. A baráti segítő közösség kialakítása evolúciós tulajdonságunk. A biztonságérzetünk jobban a helyén van, ha nagyobb közösségben vagyunk, nem csupán fizikailag, hanem lelki szinten is. Hiszen az ember, ha bajban van, a családján kívül a közelebbi barátaihoz fordul.
A barátok segítő és úgymond éltető szerepe az évezredek alatt sem múlt el, bár a fogalom kissé átalakult. Arra pedig egészen kevesen gondolnak, amikor egy baráti beszélgetésen ülnek, hogy az egészségüknek is milyen jót tesznek vele. Pedig csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét. Másrészt pedig az immunrendszerünkre, csak úgy, mint a szerelem, a barátság is pozitív hatással van.
Egy baráti ölelés, érintés ugyanúgy szerotonint szabadít fel a szervezetben, mint egy szerelmes összebújás. Mivel az ember társas lény, a gyengédséget, törődést több felől is igényli. Így minél több irányból kapjuk azt, őszintén, és viszonozzuk, annál jobban érezzük magunkat. A lélek épsége pedig a test fizikai épségéhez igen nagyban hozzájárul.
Tehát ne féljünk barátkozni, megnyílni, segítséget nyújtani és kérni, törődni a barátainkkal, mert mind a mi egészségünkre, mind mások egészségére rendkívül jó hatással lehetünk így!
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.