Menü

A barátság hatása az egészségre

Ismerkedünk. Barátokat szerzünk. Életünk során számtalanszor tesszük ezt, néha tudatosan, néha kevésbé tudatosan, néha célnak tartjuk, néha pedig csak egy kellemes járuléknak a napjainkhoz. A baráti segítő közösség kialakítása evolúciós tulajdonságunk. A biztonságérzetünk jobban a helyén van, ha nagyobb közösségben vagyunk, nem csupán fizikailag, hanem lelki szinten is. Hiszen az ember, ha bajban van, a családján kívül a közelebbi barátaihoz fordul.

A barátok segítő és úgymond éltető szerepe az évezredek alatt sem múlt el, bár a fogalom kissé átalakult. Arra pedig egészen kevesen gondolnak, amikor egy baráti beszélgetésen ülnek, hogy az egészségüknek is milyen jót tesznek vele. Pedig csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét. Másrészt pedig az immunrendszerünkre, csak úgy, mint a szerelem, a barátság is pozitív hatással van.

Egy baráti ölelés, érintés ugyanúgy szerotonint szabadít fel a szervezetben, mint egy szerelmes összebújás. Mivel az ember társas lény, a gyengédséget, törődést több felől is igényli. Így minél több irányból kapjuk azt, őszintén, és viszonozzuk, annál jobban érezzük magunkat. A lélek épsége pedig a test fizikai épségéhez igen nagyban hozzájárul.

Tehát ne féljünk barátkozni, megnyílni, segítséget nyújtani és kérni, törődni a barátainkkal, mert mind a mi egészségünkre, mind mások egészségére rendkívül jó hatással lehetünk így!

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.