Menü

Amit a szaunákról tudni kell

A szaunázás nemcsak egy tevékenység, hanem egy külön rituálé. Főleg az északi és a finnugor népek mindennapjaihoz tartozik hozzá. Minimális különbségek vannak az ősi szaunázási szokások között a különböző népeknél, de a lényege ugyanaz. Egy kályhával felfűtött faházban végezték és végzik mai napig ezt a szokást, melyet gőzzel dobnak fel néha. A befejezést pedig egy nagyon hideg fürdő jelenti.

A szaunának több fajtája van. A legismertebb a finn szauna, amely körülbelül 90 °C-os állandó hőmérsékleten biztosítja az izzadást. Ez a hő nem annyira kellemes, ezért legfeljebb negyed órás benntartózkodás javasolt. A füst szauna igazi kuriózumnak számít a szaunák világában. Első sorban a számik (lappok) körében elterjedt. A lényege, hogy fával begyújtanak, kémény helyett pedig az ajtón távozik a füst. A begyújtást követően néhány órát várni kell, míg a helyiségben a tűz már csak parázslik. A korom és a füst miatt jellegzetes illat is társul az élményhez.

A modern szaunázás legékesebb példája az infra szauna, amelyben kályha helyett infra sugarakkal biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. A fogyni vágyók számára ez az egyik legmegfelelőbb, de azoknak is jó választás, akik nem annyira bírják a túl magas hőmérsékletet. Ugyanis az infra szaunákban a hőmérséklet akár 20-30°C-szal is alacsonyabb lehet, mint a finn szaunákban.

A szaunázásnak rengeteg pozitív hatása van. Karban tartja az érhálózatot, javítja a keringést, jótékony hatása van a szívre. Az immunrendszer erősítése a megterhelése által történik. Mindezek mellett a nyirokkeringésre is jótékony a hatása, nem is beszélve arról, hogy a fogyásban és a náthából való kigyógyulásban is segít. Ezért, ha van a közelben egy olyan fürdő, amelyben szauna is található, azt mindenképpen érdemes rendszeresen felkeresni.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.