Amit a szaunákról tudni kell
- Dátum: 2018.08.17., 09:13
- Varga Ágnes Kata
- érrendszer, faház, finn, finn szauna, fogyás, fogyókúra, forró, fürdő, füstszauna, fűtés, hevítés, hideg, immunrendszer, infraszauna, kályha, keringés, megelőzés, meleg, nyirokrendszer, szauna, szív
A szaunázás nemcsak egy tevékenység, hanem egy külön rituálé. Főleg az északi és a finnugor népek mindennapjaihoz tartozik hozzá. Minimális különbségek vannak az ősi szaunázási szokások között a különböző népeknél, de a lényege ugyanaz. Egy kályhával felfűtött faházban végezték és végzik mai napig ezt a szokást, melyet gőzzel dobnak fel néha. A befejezést pedig egy nagyon hideg fürdő jelenti.
A szaunának több fajtája van. A legismertebb a finn szauna, amely körülbelül 90 °C-os állandó hőmérsékleten biztosítja az izzadást. Ez a hő nem annyira kellemes, ezért legfeljebb negyed órás benntartózkodás javasolt. A füst szauna igazi kuriózumnak számít a szaunák világában. Első sorban a számik (lappok) körében elterjedt. A lényege, hogy fával begyújtanak, kémény helyett pedig az ajtón távozik a füst. A begyújtást követően néhány órát várni kell, míg a helyiségben a tűz már csak parázslik. A korom és a füst miatt jellegzetes illat is társul az élményhez.
A modern szaunázás legékesebb példája az infra szauna, amelyben kályha helyett infra sugarakkal biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. A fogyni vágyók számára ez az egyik legmegfelelőbb, de azoknak is jó választás, akik nem annyira bírják a túl magas hőmérsékletet. Ugyanis az infra szaunákban a hőmérséklet akár 20-30°C-szal is alacsonyabb lehet, mint a finn szaunákban.
A szaunázásnak rengeteg pozitív hatása van. Karban tartja az érhálózatot, javítja a keringést, jótékony hatása van a szívre. Az immunrendszer erősítése a megterhelése által történik. Mindezek mellett a nyirokkeringésre is jótékony a hatása, nem is beszélve arról, hogy a fogyásban és a náthából való kigyógyulásban is segít. Ezért, ha van a közelben egy olyan fürdő, amelyben szauna is található, azt mindenképpen érdemes rendszeresen felkeresni.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.