Menü

Amit a szaunákról tudni kell

A szaunázás nemcsak egy tevékenység, hanem egy külön rituálé. Főleg az északi és a finnugor népek mindennapjaihoz tartozik hozzá. Minimális különbségek vannak az ősi szaunázási szokások között a különböző népeknél, de a lényege ugyanaz. Egy kályhával felfűtött faházban végezték és végzik mai napig ezt a szokást, melyet gőzzel dobnak fel néha. A befejezést pedig egy nagyon hideg fürdő jelenti.

A szaunának több fajtája van. A legismertebb a finn szauna, amely körülbelül 90 °C-os állandó hőmérsékleten biztosítja az izzadást. Ez a hő nem annyira kellemes, ezért legfeljebb negyed órás benntartózkodás javasolt. A füst szauna igazi kuriózumnak számít a szaunák világában. Első sorban a számik (lappok) körében elterjedt. A lényege, hogy fával begyújtanak, kémény helyett pedig az ajtón távozik a füst. A begyújtást követően néhány órát várni kell, míg a helyiségben a tűz már csak parázslik. A korom és a füst miatt jellegzetes illat is társul az élményhez.

A modern szaunázás legékesebb példája az infra szauna, amelyben kályha helyett infra sugarakkal biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. A fogyni vágyók számára ez az egyik legmegfelelőbb, de azoknak is jó választás, akik nem annyira bírják a túl magas hőmérsékletet. Ugyanis az infra szaunákban a hőmérséklet akár 20-30°C-szal is alacsonyabb lehet, mint a finn szaunákban.

A szaunázásnak rengeteg pozitív hatása van. Karban tartja az érhálózatot, javítja a keringést, jótékony hatása van a szívre. Az immunrendszer erősítése a megterhelése által történik. Mindezek mellett a nyirokkeringésre is jótékony a hatása, nem is beszélve arról, hogy a fogyásban és a náthából való kigyógyulásban is segít. Ezért, ha van a közelben egy olyan fürdő, amelyben szauna is található, azt mindenképpen érdemes rendszeresen felkeresni.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?