Menü

Amit a szaunákról tudni kell

A szaunázás nemcsak egy tevékenység, hanem egy külön rituálé. Főleg az északi és a finnugor népek mindennapjaihoz tartozik hozzá. Minimális különbségek vannak az ősi szaunázási szokások között a különböző népeknél, de a lényege ugyanaz. Egy kályhával felfűtött faházban végezték és végzik mai napig ezt a szokást, melyet gőzzel dobnak fel néha. A befejezést pedig egy nagyon hideg fürdő jelenti.

A szaunának több fajtája van. A legismertebb a finn szauna, amely körülbelül 90 °C-os állandó hőmérsékleten biztosítja az izzadást. Ez a hő nem annyira kellemes, ezért legfeljebb negyed órás benntartózkodás javasolt. A füst szauna igazi kuriózumnak számít a szaunák világában. Első sorban a számik (lappok) körében elterjedt. A lényege, hogy fával begyújtanak, kémény helyett pedig az ajtón távozik a füst. A begyújtást követően néhány órát várni kell, míg a helyiségben a tűz már csak parázslik. A korom és a füst miatt jellegzetes illat is társul az élményhez.

A modern szaunázás legékesebb példája az infra szauna, amelyben kályha helyett infra sugarakkal biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. A fogyni vágyók számára ez az egyik legmegfelelőbb, de azoknak is jó választás, akik nem annyira bírják a túl magas hőmérsékletet. Ugyanis az infra szaunákban a hőmérséklet akár 20-30°C-szal is alacsonyabb lehet, mint a finn szaunákban.

A szaunázásnak rengeteg pozitív hatása van. Karban tartja az érhálózatot, javítja a keringést, jótékony hatása van a szívre. Az immunrendszer erősítése a megterhelése által történik. Mindezek mellett a nyirokkeringésre is jótékony a hatása, nem is beszélve arról, hogy a fogyásban és a náthából való kigyógyulásban is segít. Ezért, ha van a közelben egy olyan fürdő, amelyben szauna is található, azt mindenképpen érdemes rendszeresen felkeresni.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.