A féltékenységről
- Dátum: 2018.07.03., 21:44
- Varga Ágnes Kata
- állat, barátság, birtoklás, biztonság, cél, egészség, elismerés, ellenség, ember, emberi kapcsolatok, féltékenység, férfi, gyűlölet, munka, nő, párkapcsolat, szakma, szeretet, szükséglet, társaság, törtető, vélemény, viselkedés
Az emberek birtoklási vágya ösztönös. A birtoklási vágy a biztonságérzettel függ össze.Minél többet birtokol valaki, annál biztosabb, hogy meg tud oldani egy krízishelyzetet, vagy lesz a tulajdonában olyan dolog, ami az életben maradását segíti. Ezért, aki sok dologgal bírt, annak sokszor támadt (olykor hamis) biztonságérzete. A biztonság utáni vágy, pedig magával vonzotta a biztonságban élők életére való irigykedést.
Ma a magántulajdon nagy része, nem a túlélést szolgálja, inkább az egzisztencia megteremtését és fenntartását. Nagy szerepe van azonban annak, hogy ki hogyan látja ezt kívülről. Ugyanis az ember megőrizte a minél több, minél szebb dolgok birtoklásának kielégíthetetlen vágyát. Minél többel rendelkezik az ember, annál többet akar, minél harmonikusabb egy ember élete, a másik annál irigyebb rá. És természetesen a tökéletes élet látszatában nagy szerepe van a munkának, a barátok jelenlétének, és egy stabil párkapcsolatnak.
Az az ember, akinek a szakmai előmenetele mindennél fontosabb, mindenkire féltékeny, aki sikeres, esetleg nála sikeresebb. Ha valaki azt akarja, hogy mindenki szeresse, akkor arra lesz féltékeny, akit többen szeretnek, mint őt. Ezek a mechanizmusok, gyakran ellentétes hatást váltanak ki. Ezért a görcsös ragaszkodás és törtetés sem a munkában, sem az emberi kapcsolatok terén nem visz előrébb.
De mi a helyzet a párkapcsolatokkal? Ha a párunk szavaival és tetteivel is igazolja, hogy teljesen elkötelezett felénk, miért nem tudjuk egyszerűen elhinni? A kulcs a féltékenység tárgyában van, vagyis abban, hogy mire irányul az érzés. Nem mindegy, hogy arra a nőre vagyunk féltékenyek, akikkel a párunk, minden kérdésben tud beszélni, arra a férfira, akiről a barátnőnk mindig azt mondja, hogy milyen erős és izmos, esetleg arra az illetőre, aki a társunk szerint gyönyörűen énekel. Egy barátra való féltékenység gyökere mindig az, hogy sok dologban eltér a véleményünk a párunkétól, esetleg vannak dolgok, amelyekről velünk nem beszél, míg másokkal igen.
Szerencsére ennek leküzdésére sok megoldás létezik: először is éreztetnünk kell, hogy mi is pont ugyanolyan nyitottak vagyunk, mint a szerelmünk (lány) barátai. A saját véleményünket finoman, nem erőltetve kell közölni, és a másikat is meghallgatni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a párunk azért nem nyílik meg előttünk, mert úgy érzi, nem számít az ő szava. Ha pedig, a problémánk még ezek után is fennáll, akkor el kell fogadnunk, hogy van, amit az ember csak a barátaival beszél meg. Persze, ha ez már túlzott formát ölt, akkor nem árt elbeszélgetni róla, hiszen a bizalmatlanság bármelyik fél részéről könnyen megölheti a kapcsolatot. Ha pedig valamilyen képessége miatt vagyunk féltékenyek a párunk egyik ismerősére, akkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy egy kapcsolat nem a birtoklásról szól, nem kell, hogy mindenben minket tartson a legjobbnak, és nem szabad arra kérni, hogy soha senki másról ne beszéljen. A mi türelmünk és megértésünk is lehet egy olyan tulajdonság, ami a társunknak tetszik, és ezt talán pont ugyanúgy fogja később emlegetni, mint ahogy azt a bizonyos irigyelt tulajdonságot.
A baráti kapcsolatokban előforduló féltékenység a ráerőltetett, féltő, kisajátító szeretetből fakad. Az ember legjobb barátot akar, egy stabil, viszonylag népes baráti társaságot, minél több embert, akit érdekel, és aki értékeli. Ezért mindenki, aki népszerűbb nálunk, esetleg azok kedvelik, akiket mi is, azt ellenségnek tekintjük, és ebből származik az ellenséges, gyűlölettel teli viselkedés, ami a napjainkat is képes meghatározni. Ezért fontos, hogy minél előbb tisztázzuk a helyzetet, mert a törtetés és a rossz emberi kapcsolatok is forrásai a stressznek, ami hosszú távon a lelki és testi egészségünkre is nagyon rossz hatással van.
Tehát a féltékenység érzése arról tanúskodik, hogy emberek vagyunk, és természetes, hogy bizonyos helyzetekben elönt minket. A probléma: a túl gyakori és túlzott mértékű előfordulásából adódik. Ha tehát azon kapjuk magunkat, hogy bennünk irreális mértéket öltött, akkor igyekezzünk rajta minél előbb változtatni. Ha pedig nem megy, még mindig kérhetünk segítséget.
/Szerző: Varga Ágnes Kata/
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.
A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.