Milyen a jó mozzarella?
- Dátum: 2018.07.02., 20:46
- bivaly, étel, étkezés, fior di latte, mozzarella, mozzarella di bufala, nassolnivaló, nyaralás, Olaszország, reggeli, sajt, tej
A mozzarella egy fehér színű, szálakra bontható, kerekre gyúrt sajt. Nagyon fontos a szálakra bonthatóság, hiszen gyakran belefuthatunk radír állagú sajtba, az pedig korántsem sem nevezhető igazi mozzarellának. Hazája Olaszország. Campania és Lazió tartományban bivalytejből készülnek a legjobb sajtok. Nem ízesítik, és nem adnak hozzá semmilyen tartósítószert, viszont a távoli országokba való hosszú idejű szállítás következtében sós vízbe téve tartósítják. Ezért van az, hogy ha a sarki kisboltban megvásároljuk a sajtot, akkor sós vízben úszó sajttal találjuk szembe magunkat.
Ezzel szemben, Olaszországban frissen fogyasztják, illetve a legfinomabb és legízletesebb része a sajt teteje. Ennek fenséges ízét, csak az őshazában lehet átélni, hiszen ez az a rész, amely csak rendkívül frissen fogyasztható. Lényegében tejszínes mozzarellával töltött mozzarella, és ha már egy kicsit is savanyú, akkor fuccsba ment az egész, és nem adja vissza azt a remek ízt.

A mozzarella di bufala
Kizárólag csak teljes értékű, friss bivalytej használható fel az elkészítéséhez. A bivaly tejében nincs karotin, ezért a színe tiszta fehér. Campania térségében még napjainkban is az eredeti recept szerint készítik a sajtot. 1996 óta eredetvédett minősítésű, ezt mozzarella di bufalacampana megjelöléssel forgalmazzák. Csak a körzetben tartott bivalyok tejét lehet használni, illetve csak ezen a területen készíthető el, mint az EU által szabályozott eredetvédett terméket.
Mozarella
Az EU által védett, Hagyományos Különleges Termék, ami annyit tesz, hogy ezek a termékek bárhol előállíthatók, "de csak az elfogadott termékleírásban meghatározott hagyományos alapanyagokból és/vagy hagyományos eljárás alkalmazásával". A tehéntejből készült mozzarella pedig fior di latte néven ismert. A jó minőségű mozzarella zsíros, nedvdús és édes. Gyakran szokták mondani, hogy még a mező illata is érződik rajta. A belseje nagyon magas zsírtartalmú (40-50%).
Történelme
Azt már tudjuk, hogy a vízi bivalyok tejéből készítik. Szóval, hogy meghatározzuk a sajt keletkezésének, az első sajtok készítésének időpontját, ahhoz az a nagy kérdés vezet el, hogy ezek az állatok mikor jelentek meg Dél-Olaszországban. Ezzel kapcsolatban viszont számos elmélet született. Egyesek szerint a VI. század környékén jelentek meg, mások szerint pedig Hannibállal együtt érkeztek. Illetve egyesek szerint, korai középkorban a gótoknak köszönhetően jelentek meg a bivalyok Campania tartományban, vagy a X. században Szicíliába arab közvetítéssel érkeztek. Az utolsó feltételezés lehet a legvalószínűbb.

Első írásos emléke a XII. századból valók. Ezek szerint már ismert volt a tejükből készült sajt, a mozzarella di bufala. Először a kolostorokban készítették és a zarándokoknak kenyérrel együtt kínálták. A XIV. században pedig már a kereskedelemben is jelen volt.
A provatura típusú sajt a füstölésének köszönhetően tovább elállt, ezért jobban ismert volt az akkori piacokon. A szó eredete az olasz mozzare szóból származik, mely magyarul annyit tesz, hogy levág. Ez pedig arra utal, hogy a sajtkészítők lecsippentik a sajtot.
Mihez használhatjuk fel?
Remek alapanyag pizzákhoz, előételekhez, szendvicsekhez, tésztafélék készítésekkor. Caprese saláta elengedhetetlen alapanyaga, hiszen remekül kiegészíti a többi alapanyagot, de akár nyersen is fogyaszthatjuk.

A kedvenc receptem a következő: A mozarellát kockákra vágjuk, a paradicsomot kisebb szeletekre szeljük és ezt a két alapanyagot egy kis tálkában sóval, borssal összekeverjük. Természetesen ízlés szerint. Én reggelire szoktam fogyasztani, de akár nassolni valónak is tökéletes. A sajt semleges ízének köszönhetően, bármilyen fűszerrel ízesíthető, de legjobban a zöldfűszerek, bors és fokhagyma passzol hozzá.
A jó minőségű mozzarella sajt ára igen magas, míg a tehéntejből készült változatot olcsóbban is megkaphatjuk. Mindenesetre nekem nagy kedvencem és- szinte- minden héten fogyasztom. Természetesen, aki Olaszországba tervezi a nyaralását, mindenképpen kóstolja meg a helyben készült, friss sajtokat és egyből átértékeli majd az itthoni kisboltban vásárolt ételeket. Számtalan elkészítési mód és recept megtalálható az interneten vagy szakácskönyvekben. Mindenki nyugodtan böngésszen kedvére.
/Szerző:Kohajda Wentholin Loretta/
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?