Menü

Introvertált vagyok, hogyan barátkozzak?

Az, hogy valaki introvertált, nem jelenti feltétlenül azt, hogy képtelen másokkal beszélgetni. Inkább annyit takar, hogy a valódi személyiségét megismerni sokkal nehezebb, mint egy extrovertált emberét. Megtudni, mit szeret, mit nem szeret, mi a véleménye, néha igazi kihívás.

És ha te magad is ilyen vagy, sokszor érezheted, hogy csupán felszínes kapcsolataid vannak, hiszen az emberek alig tudnak valamit rólad. De ha jobban belegondolsz, akár a javadra is fordíthatod a zárkózottságodat.

A titokzatos embereket mindenki „meg akarja fejteni”. Épp ezért amellett, hogy nehéz kiismerni téged, igazi dicsőség az emberek szemében, ha úgy érzik, rájuk bízod a valódi személyiséged egy apró morzsáját. Minden információ, amit elárulsz magadról, egy láthatatlan kapcsot hoz létre, közted és a társad közt. Nem kell mindent kifecsegned ahhoz, hogy ismerjenek és megbecsüljenek, hiszen a személyiséged része az is, hogy nehezen nyílsz meg. Ha viszont túlságosan is nehéz másokkal szóba elegyedned, gondolj bele, mi baj lehet abból, ha egy kicsit nyitsz feléjük. Elvégre nem kell mindenkiben ellenséget látni, nem fog minden szembejövő visszaélni a rá bízott információkkal.

Van néhány gyakorlat, ami segíthet abban, hogy kifejezd magad. Először is szükséged lesz arra, hogy magad számára is megfogalmazd a gondolataidat, érzéseidet. Ezért ha teheted, írj minden nap fel pár érzést, eseményt, a kiváltott reakcióidat, hogy tisztában légy vele, mit gondolsz. Ha már biztonsággal tudod kezelni magadban az érzelmeidet, véleményedet, akkor keress magadnak egy barátot, és mondd el neki őket. Ha lépésenként haladsz, és először csak semleges dolgokról beszélsz, szépen lassan ,egyre több dolgot árulhatsz el magadról. Nem kell, hogy a legbelsőbb titkaidat kiadd, elég, ha képes vagy valakivel olyan bizalmi kapcsolatot kialakítani, amelyben szorongás nélkül fejezed ki a véleményedet és a személyes érintettségedet egy-egy helyzetben.

Ha már egyvalakit a bizalmi körödbe fogadtál, könnyebb lesz (akár az ő segítségével) egyre bővíteni azoknak a körét, akik társaságában könnyen beszélsz. Így egy idő után a nagyobb társaság előtt sem fogod magad kínosan érezni még akkor sem, ha abban sok az ismeretlen személy.

Szeretet vagy megszokás?

Költözni, iskolát váltani, szakítani és elválni nem egyszerű. Nemcsak azért, mert maga az esemény megviseli az embert, hanem azért is, mert a megszokott helyszínek, személyek, élethelyzetek új értelmet nyernek, új színt kapnak. És olykor ez nehezebb érzelmi állapotot idéz elő, mint a megrázkódtatás maga. Tehát jó, ha időben felismerjük a különbséget a valódi kötődés és a megszokás között.

A túlsúly lelki hatásai

Kutatások kimutatták, hogy a súlyfelesleggel küzdő tinik szervezete fele annyi tesztoszteront termel, mint a normál súllyal rendelkező társaik. És ez nem, hogy jobb lesz ahogy idősödnek, hanem egyre rosszabb

Szabadulószobák – miért érdemes olykor ellátogatni?

Az izgalmak mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. Szeretünk borzongani, szeretjük a rejtélyeket, ezért is nézünk annyi krimit és horrort, és ezért játszunk stratégiai játékokat is. A szabadulószobák életre keltik ezeket az általunk kedvelt virtuális kihívásokat.

Kényszeres gyűjtögetés?

„Ez még jó lesz valamire”- ismerős mondat? Bárkivel előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat sajnál kidobni, mert „felveszi majd egyszer”, vagy „jó lesz az még egyszer”, azonban van egy pont, ami után már kényszeres gyűjtögetésről beszélünk.

Csak a klausztrofóbiások érthetnek

Izzadás, szívritmus gyorsulása, testhőmérséklet emelkedése és egy sor más tünet. Súlyosabb esetben akár remegés vagy épp a fulladásos jelek. Aki ezzel küzd, tudja jól, sose tudja szabályozni ezt, nem lehet uralkodni felette, csak beletörődni.