Menü

A GMO-ról dióhéjban

A GMO, vagyis a genetikailag módosított organizmus egy olyan élőlény, aminek molekuláris genetikai módszerekkel módosították a génállományát. Persze ez a definíció kicsit eltér, ha jogilag nézzük a dolgot, például a magyar törvények szerint az számít GMO-nak, amit olyan módon változtatott meg az ember, ahogy a természetben az nem fordul elő. Most viszont nem a fogalmak pontosságáról lesz szó, hanem a GM növényeket és élelmiszereket övező téves hírekről és félelmekről.

A leggyakoribb állítás, amit hallhatunk a médiából, az az, hogy a GM növények károsak és/vagy mérgezőek. Önmagában a genetikai módosítás, mint technológia nem okoz toxikus változásokat, az pedig, hogy mérgező-e a módosított növény pusztán attól függ, hogyan változtatják meg a génállományát. Lehet mérgező, például kifejezetten azt a növényt támadó rovarokra, kártevőkre. Több ma is használatos specifikus biológiai rovarirtó toxikus, de csak adott rovarok ellen, emberre egyáltalán nincs hatással. Sokkal régebb óta alkalmazunk génmódosított élőlényeket, mint azt sokan gondolják és eddig egyszer sem mutatták ki ezeknek a káros hatásait tudományos kísérletekkel.

Egy másik állítás, amit sűrűn hallunk, hogy a GM növények károsítják a környezetet. A valóság éppen ezzel ellentétes: a GM növények használatával csökkenthetjük a rovarirtók és különböző mezőgazdaságban előforduló vegyszerek használatát, mivel a módosított növény eleve rendelkezik védekező mechanizmussal. Ezzel kapcsolatosan valós veszély lehet a rezisztens kártevők, illetve rezisztens, növényeket támadó betegségek kialakulása, azonban ez a GMO technológiák nélkül is kialakulhat a vegyszerhasználattól. Ezt sajnos csak késleltetni lehet.

Egy másik részben reális veszélyforrás, hogy a GMO-k miatt eltűnhetnek a régi, hagyományos fajták. A tradicionális növény fajták eltűnését elsősorban az ipari mezőgazdaság okozza, azonban a GMO felgyorsíthatja ezt a folyamatot, éppen ezért az alkalmazásuknál erre oda kell figyelni.

Érdekes, hogy általában a GMO ellenesség kizárólag az élelmiszerekre és növényekre terjed ki, azonban a genetikailag módosított baktériumok által termeltetett gyógyszerek, oltóanyagok és más gyógyászatban alkalmazott anyagok, mint például a cukorbetegek számára készült inzulin ellen a legtöbb embernek nincs kifogása. Rengeteg GMO ellenes cikket találni, azonban tudományos vizsgálatokkal egyiket sem bizonyították.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.