Menü

A GMO-ról dióhéjban

A GMO, vagyis a genetikailag módosított organizmus egy olyan élőlény, aminek molekuláris genetikai módszerekkel módosították a génállományát. Persze ez a definíció kicsit eltér, ha jogilag nézzük a dolgot, például a magyar törvények szerint az számít GMO-nak, amit olyan módon változtatott meg az ember, ahogy a természetben az nem fordul elő. Most viszont nem a fogalmak pontosságáról lesz szó, hanem a GM növényeket és élelmiszereket övező téves hírekről és félelmekről.

A leggyakoribb állítás, amit hallhatunk a médiából, az az, hogy a GM növények károsak és/vagy mérgezőek. Önmagában a genetikai módosítás, mint technológia nem okoz toxikus változásokat, az pedig, hogy mérgező-e a módosított növény pusztán attól függ, hogyan változtatják meg a génállományát. Lehet mérgező, például kifejezetten azt a növényt támadó rovarokra, kártevőkre. Több ma is használatos specifikus biológiai rovarirtó toxikus, de csak adott rovarok ellen, emberre egyáltalán nincs hatással. Sokkal régebb óta alkalmazunk génmódosított élőlényeket, mint azt sokan gondolják és eddig egyszer sem mutatták ki ezeknek a káros hatásait tudományos kísérletekkel.

Egy másik állítás, amit sűrűn hallunk, hogy a GM növények károsítják a környezetet. A valóság éppen ezzel ellentétes: a GM növények használatával csökkenthetjük a rovarirtók és különböző mezőgazdaságban előforduló vegyszerek használatát, mivel a módosított növény eleve rendelkezik védekező mechanizmussal. Ezzel kapcsolatosan valós veszély lehet a rezisztens kártevők, illetve rezisztens, növényeket támadó betegségek kialakulása, azonban ez a GMO technológiák nélkül is kialakulhat a vegyszerhasználattól. Ezt sajnos csak késleltetni lehet.

Egy másik részben reális veszélyforrás, hogy a GMO-k miatt eltűnhetnek a régi, hagyományos fajták. A tradicionális növény fajták eltűnését elsősorban az ipari mezőgazdaság okozza, azonban a GMO felgyorsíthatja ezt a folyamatot, éppen ezért az alkalmazásuknál erre oda kell figyelni.

Érdekes, hogy általában a GMO ellenesség kizárólag az élelmiszerekre és növényekre terjed ki, azonban a genetikailag módosított baktériumok által termeltetett gyógyszerek, oltóanyagok és más gyógyászatban alkalmazott anyagok, mint például a cukorbetegek számára készült inzulin ellen a legtöbb embernek nincs kifogása. Rengeteg GMO ellenes cikket találni, azonban tudományos vizsgálatokkal egyiket sem bizonyították.

Mit nassolhat egy cukorbeteg?

Amikor cukorbeteg vendégünk van, alaposan tájékozódni kell, mivel kínálhatjuk meg, hiszen nem szaladhatunk le a boltba egy doboz linzerért, nem tehetünk ki gyümölcsöket, sem cukros üdítőket. De akkor milyen nassolnivalóval kínálhatjuk meg, aki cukorbeteg?

Ezért érdemes színesen táplálkozni

A zöld méregtelenít, a sárga fiatalít, a piros és a lila véd a ráktól. A zöldségek és gyümölcsök színe elárulja testünknek, hogy milyen tápanyagokat tartalmaznak. A színek is tápanyagok, az egészséges táplálkozás alappillérei.

Miért olyan népszerű a mediterrán étrend?

Ha becsukom a szemem a mediterrán diéta kapcsán egy roskadásig megrakott asztalt látok, mindenféle színes salátával, teljes kiőrlésű bagettekkel, sajtokkal, olívaolajjal, mozzarellával, paradicsommal, tésztákkal, szószokkal - egy gyönyörű megterített tengerparti asztalon. Igen, álmodozom.

Gondoskodjunk megfelelő módon a vasbevitelről!

Sajnos nem elég egyszerűen vasat szedni és kész, ennél összetettebb a történet, pedig a vas az egyik legfontosabb tápanyagunk, s ha nem figyelünk oda, vaskészleteink könnyen kimerülhetnek. Sok élelmiszer tartalmazza a vasat, azonban a felszívódásra is ügyelnünk kell.

Érdekességek a kuszkuszról

A kuszkuszt sokan összekeverik a bulgurral, pedig a kettő nem ugyanaz: mint a fentiekből is látszik a kuszkusz gyakorlatilag egyfajta tészta, a bulgur pedig egy gabonaféle.