Menü

A GMO-ról dióhéjban

A GMO, vagyis a genetikailag módosított organizmus egy olyan élőlény, aminek molekuláris genetikai módszerekkel módosították a génállományát. Persze ez a definíció kicsit eltér, ha jogilag nézzük a dolgot, például a magyar törvények szerint az számít GMO-nak, amit olyan módon változtatott meg az ember, ahogy a természetben az nem fordul elő. Most viszont nem a fogalmak pontosságáról lesz szó, hanem a GM növényeket és élelmiszereket övező téves hírekről és félelmekről.

A leggyakoribb állítás, amit hallhatunk a médiából, az az, hogy a GM növények károsak és/vagy mérgezőek. Önmagában a genetikai módosítás, mint technológia nem okoz toxikus változásokat, az pedig, hogy mérgező-e a módosított növény pusztán attól függ, hogyan változtatják meg a génállományát. Lehet mérgező, például kifejezetten azt a növényt támadó rovarokra, kártevőkre. Több ma is használatos specifikus biológiai rovarirtó toxikus, de csak adott rovarok ellen, emberre egyáltalán nincs hatással. Sokkal régebb óta alkalmazunk génmódosított élőlényeket, mint azt sokan gondolják és eddig egyszer sem mutatták ki ezeknek a káros hatásait tudományos kísérletekkel.

Egy másik állítás, amit sűrűn hallunk, hogy a GM növények károsítják a környezetet. A valóság éppen ezzel ellentétes: a GM növények használatával csökkenthetjük a rovarirtók és különböző mezőgazdaságban előforduló vegyszerek használatát, mivel a módosított növény eleve rendelkezik védekező mechanizmussal. Ezzel kapcsolatosan valós veszély lehet a rezisztens kártevők, illetve rezisztens, növényeket támadó betegségek kialakulása, azonban ez a GMO technológiák nélkül is kialakulhat a vegyszerhasználattól. Ezt sajnos csak késleltetni lehet.

Egy másik részben reális veszélyforrás, hogy a GMO-k miatt eltűnhetnek a régi, hagyományos fajták. A tradicionális növény fajták eltűnését elsősorban az ipari mezőgazdaság okozza, azonban a GMO felgyorsíthatja ezt a folyamatot, éppen ezért az alkalmazásuknál erre oda kell figyelni.

Érdekes, hogy általában a GMO ellenesség kizárólag az élelmiszerekre és növényekre terjed ki, azonban a genetikailag módosított baktériumok által termeltetett gyógyszerek, oltóanyagok és más gyógyászatban alkalmazott anyagok, mint például a cukorbetegek számára készült inzulin ellen a legtöbb embernek nincs kifogása. Rengeteg GMO ellenes cikket találni, azonban tudományos vizsgálatokkal egyiket sem bizonyították.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.