Menü

Miért jó magunknak főzni?

Rendkívül sok haszna van, ha az ember napi egyszer főtt ételt eszik. Gyermekkorban, vagy amíg az ember a szüleivel lakik, ez többnyire magától értetődő is. Hiszen, ha valaki nem tud minden nap főzni, akkor is lehetőséget adnak az iskolai menzák arra, hogy változatosan étkezzünk. De a fiatal felnőttek, akik hosszú órákat dolgoznak, vagy estig keményen tanulnak az egyetemen, olykor nehezen szánják rá magukat, hogy a vacsorájukat saját maguk készítsék el. Pedig rengeteg előnye van annak, ha magunknak főzünk!

Először is, a legjobb gyakorlás egy nagy, ünnepi, családi ebéd előtt az, ha az ember saját magának próbálja elkészíteni az adott fogást. A hétköznapi vacsora nem muszáj, hogy mindig tükörtojásra és bundáskenyérre korlátozódjon. Fogyasszunk változatos ételeket: sült vagy grillezett húsokat, könnyű zöldségköretet, vagy egyszerűbb egytálételeket, lehetőleg minél szélesebb választékkal! Előbb-utóbb, így a nehezebb ételek elkészítése is rutinfeladattá válik.

Ha megválunk az éttermi ételektől és azokat házira cseréljük, azzal pénzt is spórolunk. Gondoljunk csak bele, hányszoros áron kell eladnia egy bisztrónak a különböző fogásokat, hogy azon nyeresége legyen! Ezt az árat otthon nem kell kifizetnünk.

Az általunk elkészített ételek teljesen a saját ízlésünket tükrözik. Ha te szereted, ha mindenben kicsit több a fűszer, de a családod megőrül a fűszerektől, akkor nem könnyű eltalálni a megfelelő arányokat. Ám ha a vacsorának csak egy ember ízlését kell tükröznie, szinte biztos, hogy sikerrel zárod a feladatot.

De mi van akkor, ha elrontod? Ha odaég, túlsózod, vagy épp ízetlen lesz, ha nem fő meg rendesen, vagy csak egyszerűen nem ízlik? Ebben az esetben senki sem fog tudni róla, csak te. Az egyszer elkövetett főzési bakit, pedig könnyebb lesz elkerülni később.

Tehát ha egyedül élsz, nem kell lemondanod a finom, házias ételekről. Nincs is annál jobb, mint élvezni az ételek ízét, amelyeket te készítettél el. És nem mellesleg a pénztárcádnak és az egészségednek is nagyon jót tesz, ha magadnak főzöl.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!