Menü

Iránytű az áltudományos hírek útvesztőjében

Nem, az oltások nem a háttér hatalom genocídiumának eszközei, az orvosok nem betegítenek meg szánt szándékkal, nem azért ajánlják a teljes értékű gabonák fogyasztását, mert így akarnak profitot termelni a gabonatermesztőknek, vagy az inzulin-gyártó gyógyszercégeknek.

Nem, nincsenek csodaszerek, az éhgyomorra evett/ivott citrom/citromlé nem fogyaszt. Viszont nagyon kellemetlen lesz a kórházi dokinak bevallani, hogy attól lyukadt ki majdnem a gyomrod, hogy azt hitted, majd akkor lefogysz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy persze légy nyitott az új információkra, és tudd elfogadni, de ne kritika nélkül. Ne hidd, hogy akik ezeket leírják biztos okosabbak nálad, és ezek új kutatási adatok, meg ilyesmik. És, ha már itt tartunk,beszéljünk csak kicsit azokról a bizonyos kutatásokról.

Ha egy teljesen új információt bemutató cikkben nem hivatkoznak vizsgálatra, kutatásra, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak hasonló oldalakról szedett megalapozatlan kijelentésekről van szó, ami jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros. Ha annyit írnak „amerikai kutatók szerint”, „egy angol kutatás adatai szerint”, szintén hiteltelen. Ha van megadva vizsgálatvezető, az ő nevére érdemes rákeresni. Ilyenkor már általában azt is megadják, melyik lapban publikálták az adott cikket. Ez már jó jel. Attól viszont, hogy egy szaklapban publikáltak egy vizsgálatot, még mindig nem jelenti azt, hogy az eredményeinek terápiás következményei lesznek. Ahhoz, hogy egy klinikai vizsgálat egy hipotzézist igazoljon, a kísérletnek megismételhetőnek kell lennie, kettős vak próbával kell igazolni (ez azt jelenti, hogy sem a kísérleti alany, sem a kísérletet végző nem tudja, hogy ki végezte/fogyasztotta a vizsgálat tárgyát képző módszert/anyagot, mert a kontrollcsoport is hasonlót kap, így az emberi torzítási faktor kizárható).

Ami még nagyon fontos az a vizsgálat mérete. Ha mondjuk 5-10 emberen vizsgálódtak, abból nem lehet következtetést levonni, tudományos szempontból nem értékelhetetlen. Ahhoz, hogy ezeket a paramétereket megvizsgálhassuk, az eredeti publikációt kell elolvasnunk. Erre sajnos nem mindig van időnk, ez érthető. Vannak azok az oldalak, amiken csak úgy hemzsegnek az „Ez történik, ha megeszel napi 8 banánt”, és „Egy orvos bevallja”- típusú cikkek. Ezeket egyértelműen el is felejthetjük, nehezebb a dolgunk egy általában hiteles információt közlő, nem egyértelműen hamis információt hordozó oldalaknál, de ha kis időt fordítunk rá, máris megtudhatjuk, hogy érdemes-e az olvasottak alapján új szokásokat bevezetnünk, vagy sem.

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.