5 mm-be zárt életerő- A csírák csodálatos világa

A csírák rendkívül táplálóak, hiszen maga a mag a fiatal növény tápanyagraktára, tehát koncentrált formában tartalmazza mindazt, amire a nővénynek a fejlődéséhez szüksége van. A növények enzimtartalma ilyenkor a legmagasabb, ezek összességében jól támogatják az emésztést és az egész anyagcserét.

Vitaminokban és ásványi anyagokban is bővelkedik minden csíraféle. Nem csoda, hiszen tulajdonképpen fejlődése során kívülről csak két anyagot, oxigént és vizet vesz fel, egyébként a mag hordozza az összes szükséges tápanyagot a növény fejlődéséhez. Teljes értékű fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok széles palettáját tartalmazzák. A tápláló csírák ugyanakkor rendkívül kalóriaszegények, hatékonyan beállítják az anyagcserét és elősegítik a méregtelenítést. Hatásukat, az emberi táplálkozásban betöltött egyedülálló szerepüket ma már számos vizsgálat igazolta.

Azon túl, hogy rendkívül egészségesek, finomak még jól is mutatnak a tányéron. Elegáns éttermek, híres séfek is gyakran alkalmazzák dekorációs elemként a különféle csírákat. Számos ételféleséggel kombinálhatjuk. Legjobb, ha salátába keverjük vagy pirítóshoz, szendvicsfeltétként, esetleg pitában fogyasztjuk. A csírák nagyon jól illenek (elsősorban növényi) szószokhoz és krémekhez, például a hummuszhoz, guacamoléhoz, vagy padlizsánkrémhez. Salátákat, köreteket is dúsíthatunk vele utólag rászórva, belekeverve a friss zöldséget. Krémleveseket megszórhatjuk csírákkal is akár kenyérkockák, reszelt sajt, vagy magok helyett. Viszont ügyeljünk rá, hogy közvetlen hőhatásnak ne tegyük ki. Legértékesebb alkotóelemei, az enzimek mennek tönkre 42 fok felett.

Több módon juthatunk csírákhoz. Megvásárolhatjuk kb. 300-450 Ft közti áron 50 grammos kiszerelésben, műanyag dobozokban a bioboltokban, de egyre gyakrabban szupermarketekben is. Ennél sokkal jobb megoldás, ha mi magunk csíráztatunk. Olcsóbb, és olyan növényt csíráztatunk, amilyet szeretnénk, frissen aratjuk, így a maximális vitamin-, és enzimtartalmú periódusában ehetjük.

Egyébként az lelkileg is olyan jó (főleg városi embereknek), ha valamit gondozunk, és látjuk ahogy napról napra szépen növekszik. Munkánk gyümölcse, ez. Vagyis csírája. :) Viszonylag kisenergia-befektetéssel kapjuk a termesztés örömét, és a friss vitaminokat a kezdődő élet formájában.

Az otthoni termesztéshez direkt erre acélra szánt magot vásároljunk. Ezek bioboltban kaphatóak, pár száz forintért, amiből kb 250 grammnyi csíránk lesz. Vagyis jóval olcsóbb , mint a készen kapható, műanyagba zárt változat.

Hogyan készül a házi csíra? A magvakat először mossuk át folyó víz alatt, majd áztassuk be annyi időre, amennyit a csomagoláson javasolnak. Gabonafélék és hüvelyesek esetében (pl. búza, rozs, zab, illetve csicseriborsó, mungóbab, zöldborsó, lencse) ez kb. 12 óra, kisebb magvak esetében 4-6-8 óra is elegendő (retek, brokkoli, hagyma, lucerna, káposzta, görögszéna, köles, zsázsa, napraforgó). Ha tehetjük, a csíráztatáshoz használjuk szűrt vagy tisztított vizet. A szükséges áztatási idő után mossuk át a magokat és terítsük csíráztató tálba. A csíráztató tálakat bioboltokban, fitotékákban szerezhetjük be. Létezik műanyag és agyag tál is. A természetesség elvén azt gondolhatnánk, hogy az agyag nem csak mutatósabb, de célszerűbb is azt használni. Ez nem így van. A műanyagba ritkábban penészedik be a növény, és maga a tál is jobban tisztítható. Akár mosogatógépben is elmosható, ellentétben az agyaggal, aminek a réseiből a szennyeződés - ha belepenészedik-, nagyon nehezen tisztítható. A tálak alsó szintjén egy zárt aljú edény van, a felette lévő tálak alja lukacsos, olyan kialakítású, amin a mag fennakad, de a víz lefolyik, a növény pedig a gyökerét lefelé belenövesztheti.

Ügyeljünk rá, hogy a magokat egy rétegben terítsük a készlet lyukas táljába/táljaiba, hogy a többszörösére duzzadó magok ne gátolják egymás fejlődését, ne penészedjenek össze! Az alsó, zárt tálba öntsük vizet, és a lyukas edényeket erre helyezzük rá. Egyrészt az öntözések utáni maradék víz ide csepeghet, másrészt a benne lévő víz párolgása megfelelő klímát biztosít a csírácskáinknak. A továbbiakban nincs is más dolgunk, mint naponta kétszer folyóvízben átmosni őket. A vizet jól csepegtessük le, a magok közt megrekedő víz a bepenészesedés leggyakoribb oka. Ha nagyon meleg, száraz helyen csíráztatunk többszöri öblítés is szükséges lehet, észre fogjuk venni, ha a növény szárad, többet igényelne. Naposabb helyre téve magasabb klorofil és C-vitamin tartalmú csírákat kapunk, míg sötétebb helyen a B2-vitamin tartalom nő meg. A vitamin-összetételt természetesen elsősorban az alapnövény határozza meg. A zsázsának például olyan magas a C-vitamin tartalma, hogy volt olyan kapitány, aki a skorbut megelőzésére ezt csomagoltatta hajójára. A többszintes tálakban egyszerre többféle csírát is nevelhetünk, érdemes kipróbálni melyiket szereti a család.

Az egyes csírák különböző idő után lesznek ideálisak, de hogy mikor fogyasztjuk el, az teljesen az egyedi ízlés kérdése. A lucerna jellemzően hatnaposan a legjobb, a napraforgó, a köles és a retek 4-5 naposan, a mungóbab és a búza 2-3 naposan, a lencse pedig 2 naposan. Ezért, ha egyszerre többféle csírát nevelünk, folyamatosan „arathatunk”

A csírák, mivel koncentrált tápanyagtartalmúak, az eredeti növény alkotóelemeit tartalmazzák, tehát például gluténérzékenyek kerüljék a búzacsírát, rozst, egyéb gluténtartalmú gabonákat. A hüvelyeseket lektintartalmuk miatt kerülők (pl. paleolit étrend követői, vagy emésztési zavarokban szenvedők) a belőlük készült csírát se fogyasszák!

Együnk frisset, egészségeset, csíráztassunk és hozzuk magunkat kirobbanó formába!