A lélek is lehet beteg III. rész
- Dátum: 2018.01.29., 18:47
- betegség, elmezavar, figyelemzavar, hallucináció, lélek, pszichoterápia, pszichózis, serdülőkor, skizofrénia, téveszme, tudathasadás, tünetcsoport, zárkózottság, zavarodottság
Sokan keverik, azonban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel. A skizofrénia a „szkhidzó”, vagyis hasítani és a „phrén”, vagyis lélek szavakból származik. Ez a betegség általában lassan alakul ki. A serdülőkor táján jellemző az első tünetek felbukkanása, de későbbi életkorban is megjelenhet, például nők esetében kritikus lehet a gyermekszülés és a változó kor. Általánosságban jellemző az önmagukban értelmes, összefüggésükben viszont értelmetlen szavak használata.
Gyakran kísérik téveszmék és akusztikus hallucinációk a többi tünetet. Kívül érzelmileg eltompultnak látszik a beteg, azonban e mögött sokszor nyugtalanság húzódik meg, ami dührohamok formájában törhet elő.
Az úgynevezett pozitív tünetek közé tartoznak az érzéki csalódások - mint például a már említett akusztikus hallucinációk - és a tévképzetek, miszerint megfigyelik, vagy épp befolyásolják. A pozitív tüneteknek megfelelően van egy negatív tünetcsoport is. Ilyen a zárkózottság, az érzelmek megváltozása, kiüresedés.
A viselkedésre a nárcizmus és ismétlődés jellemző. Ismétlődés alatt például bizarr, a betegre jellemző mozdulatok, arckifejezések gyakori használatát értjük. A hanglejtés szokatlan; jellemző az új, kitalált szavak használata. A személyes higiéniát általában elhanyagolják, gyakorian a saját testtel kapcsolatos hallucinációk is. Romlanak a kognitív funkciók – figyelem, memória, problémamegoldás – és a szociális élet. Bizalmatlanok másokkal szemben, eltávolodnak a külvilágtól.
Genetikailag meghatározott a betegség. Kimutatták, hogy egypetéjű ikreknél annak az esélye, hogy a testvérpár egyik tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik, 40-50%. Kétpetéjű ikreknél ugyanerre 12-15%-os esély van. Természetesen a környezet is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az anyaméhen belüli élet első 2/3-a és a szülés is kritikus időszak. Ebben az időszakban elszenvedett káros hatások növelik a betegség kialakulásának esélyét.
Bár régebben gyógyíthatatlannak tartották a skizofréniát, ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel kezelhetők, sőt akár meg is szüntethetők a pszichotikus tünetek. Sajnos kizárólag pszichoterápiával nem gyógyítható, de nagyon fontos szerepet játszik a kezelés során ez is.
Érdekességképp pár híresség, akik szintén skizofréniában szenvedtek: Vincent van Gogh, Picasso és Csontváry Kosztka Tivadar.
Ha érdekelnek más lelki eredetű betegségek is, akkor a cikksorozat első részét elolvashatod itt, a másodikat pedig itt.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.