Menü

A lélek is lehet beteg III. rész

Sokan keverik, azonban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel. A skizofrénia a „szkhidzó”, vagyis hasítani és a „phrén”, vagyis lélek szavakból származik. Ez a betegség általában lassan alakul ki. A serdülőkor táján jellemző az első tünetek felbukkanása, de későbbi életkorban is megjelenhet, például nők esetében kritikus lehet a gyermekszülés és a változó kor. Általánosságban jellemző az önmagukban értelmes, összefüggésükben viszont értelmetlen szavak használata.

Gyakran kísérik téveszmék és akusztikus hallucinációk a többi tünetet. Kívül érzelmileg eltompultnak látszik a beteg, azonban e mögött sokszor nyugtalanság húzódik meg, ami dührohamok formájában törhet elő.

Az úgynevezett pozitív tünetek közé tartoznak az érzéki csalódások - mint például a már említett akusztikus hallucinációk - és a tévképzetek, miszerint megfigyelik, vagy épp befolyásolják. A pozitív tüneteknek megfelelően van egy negatív tünetcsoport is. Ilyen a zárkózottság, az érzelmek megváltozása, kiüresedés.

A viselkedésre a nárcizmus és ismétlődés jellemző. Ismétlődés alatt például bizarr, a betegre jellemző mozdulatok, arckifejezések gyakori használatát értjük. A hanglejtés szokatlan; jellemző az új, kitalált szavak használata. A személyes higiéniát általában elhanyagolják, gyakorian a saját testtel kapcsolatos hallucinációk is. Romlanak a kognitív funkciók – figyelem, memória, problémamegoldás – és a szociális élet. Bizalmatlanok másokkal szemben, eltávolodnak a külvilágtól.

Genetikailag meghatározott a betegség. Kimutatták, hogy egypetéjű ikreknél annak az esélye, hogy a testvérpár egyik tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik, 40-50%. Kétpetéjű ikreknél ugyanerre 12-15%-os esély van. Természetesen a környezet is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az anyaméhen belüli élet első 2/3-a és a szülés is kritikus időszak. Ebben az időszakban elszenvedett káros hatások növelik a betegség kialakulásának esélyét.

Bár régebben gyógyíthatatlannak tartották a skizofréniát, ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel kezelhetők, sőt akár meg is szüntethetők a pszichotikus tünetek. Sajnos kizárólag pszichoterápiával nem gyógyítható, de nagyon fontos szerepet játszik a kezelés során ez is.

Érdekességképp pár híresség, akik szintén skizofréniában szenvedtek: Vincent van Gogh, Picasso és Csontváry Kosztka Tivadar.

Ha érdekelnek más lelki eredetű betegségek is, akkor a cikksorozat első részét elolvashatod itt, a másodikat pedig itt.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.