A lélek is lehet beteg III. rész
- Dátum: 2018.01.29., 18:47
- betegség, elmezavar, figyelemzavar, hallucináció, lélek, pszichoterápia, pszichózis, serdülőkor, skizofrénia, téveszme, tudathasadás, tünetcsoport, zárkózottság, zavarodottság
Sokan keverik, azonban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel. A skizofrénia a „szkhidzó”, vagyis hasítani és a „phrén”, vagyis lélek szavakból származik. Ez a betegség általában lassan alakul ki. A serdülőkor táján jellemző az első tünetek felbukkanása, de későbbi életkorban is megjelenhet, például nők esetében kritikus lehet a gyermekszülés és a változó kor. Általánosságban jellemző az önmagukban értelmes, összefüggésükben viszont értelmetlen szavak használata.
Gyakran kísérik téveszmék és akusztikus hallucinációk a többi tünetet. Kívül érzelmileg eltompultnak látszik a beteg, azonban e mögött sokszor nyugtalanság húzódik meg, ami dührohamok formájában törhet elő.
Az úgynevezett pozitív tünetek közé tartoznak az érzéki csalódások - mint például a már említett akusztikus hallucinációk - és a tévképzetek, miszerint megfigyelik, vagy épp befolyásolják. A pozitív tüneteknek megfelelően van egy negatív tünetcsoport is. Ilyen a zárkózottság, az érzelmek megváltozása, kiüresedés.
A viselkedésre a nárcizmus és ismétlődés jellemző. Ismétlődés alatt például bizarr, a betegre jellemző mozdulatok, arckifejezések gyakori használatát értjük. A hanglejtés szokatlan; jellemző az új, kitalált szavak használata. A személyes higiéniát általában elhanyagolják, gyakorian a saját testtel kapcsolatos hallucinációk is. Romlanak a kognitív funkciók – figyelem, memória, problémamegoldás – és a szociális élet. Bizalmatlanok másokkal szemben, eltávolodnak a külvilágtól.
Genetikailag meghatározott a betegség. Kimutatták, hogy egypetéjű ikreknél annak az esélye, hogy a testvérpár egyik tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik, 40-50%. Kétpetéjű ikreknél ugyanerre 12-15%-os esély van. Természetesen a környezet is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az anyaméhen belüli élet első 2/3-a és a szülés is kritikus időszak. Ebben az időszakban elszenvedett káros hatások növelik a betegség kialakulásának esélyét.
Bár régebben gyógyíthatatlannak tartották a skizofréniát, ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel kezelhetők, sőt akár meg is szüntethetők a pszichotikus tünetek. Sajnos kizárólag pszichoterápiával nem gyógyítható, de nagyon fontos szerepet játszik a kezelés során ez is.
Érdekességképp pár híresség, akik szintén skizofréniában szenvedtek: Vincent van Gogh, Picasso és Csontváry Kosztka Tivadar.
Ha érdekelnek más lelki eredetű betegségek is, akkor a cikksorozat első részét elolvashatod itt, a másodikat pedig itt.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?