Menü

A lélek is lehet beteg III. rész

Sokan keverik, azonban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel. A skizofrénia a „szkhidzó”, vagyis hasítani és a „phrén”, vagyis lélek szavakból származik. Ez a betegség általában lassan alakul ki. A serdülőkor táján jellemző az első tünetek felbukkanása, de későbbi életkorban is megjelenhet, például nők esetében kritikus lehet a gyermekszülés és a változó kor. Általánosságban jellemző az önmagukban értelmes, összefüggésükben viszont értelmetlen szavak használata.

Gyakran kísérik téveszmék és akusztikus hallucinációk a többi tünetet. Kívül érzelmileg eltompultnak látszik a beteg, azonban e mögött sokszor nyugtalanság húzódik meg, ami dührohamok formájában törhet elő.

Az úgynevezett pozitív tünetek közé tartoznak az érzéki csalódások - mint például a már említett akusztikus hallucinációk - és a tévképzetek, miszerint megfigyelik, vagy épp befolyásolják. A pozitív tüneteknek megfelelően van egy negatív tünetcsoport is. Ilyen a zárkózottság, az érzelmek megváltozása, kiüresedés.

A viselkedésre a nárcizmus és ismétlődés jellemző. Ismétlődés alatt például bizarr, a betegre jellemző mozdulatok, arckifejezések gyakori használatát értjük. A hanglejtés szokatlan; jellemző az új, kitalált szavak használata. A személyes higiéniát általában elhanyagolják, gyakorian a saját testtel kapcsolatos hallucinációk is. Romlanak a kognitív funkciók – figyelem, memória, problémamegoldás – és a szociális élet. Bizalmatlanok másokkal szemben, eltávolodnak a külvilágtól.

Genetikailag meghatározott a betegség. Kimutatták, hogy egypetéjű ikreknél annak az esélye, hogy a testvérpár egyik tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik, 40-50%. Kétpetéjű ikreknél ugyanerre 12-15%-os esély van. Természetesen a környezet is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az anyaméhen belüli élet első 2/3-a és a szülés is kritikus időszak. Ebben az időszakban elszenvedett káros hatások növelik a betegség kialakulásának esélyét.

Bár régebben gyógyíthatatlannak tartották a skizofréniát, ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel kezelhetők, sőt akár meg is szüntethetők a pszichotikus tünetek. Sajnos kizárólag pszichoterápiával nem gyógyítható, de nagyon fontos szerepet játszik a kezelés során ez is.

Érdekességképp pár híresség, akik szintén skizofréniában szenvedtek: Vincent van Gogh, Picasso és Csontváry Kosztka Tivadar.

Ha érdekelnek más lelki eredetű betegségek is, akkor a cikksorozat első részét elolvashatod itt, a másodikat pedig itt.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.