Menü

Önismereti kaland külföldön, avagy mi is az EVS?

Miben is különbözik az önkéntesség a külföldi munkától?

Nekem adott volt a szervezet, ahol dolgoztam, a lakásom és a lakótársaim, tehát ezek keresésével nem kellett bajlódnom, ami előny. Viszont hátrány is, már abból a szempontból, hogy nem választhattam meg, mit csinálok, hol és kikkel lakom, ha esetleg úgy alakul, hogy valami ezek közül nem tetszik és változtatnék rajta.

Kicsit összefoglalnám a programot, amin részt vettem: a projekt egy uniós program: az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service) keretei között valósult meg.

Ehhez 3 szereplő összehangolt munkája szükséges:

- egy itthoni küldő szervezet

- egy külföldi fogadó szervezet, akik erre akkreditáltak

- illetve magával az önkéntessel, aki 18 évesnél idősebb, de 31 évesnél fiatalabb.

A folyamat, ami akár évekig eltarthat, szintén 3 részből áll:

- a jelentkezési, a kiválasztási folyamatok
- az önkéntes tevékenység
- illetve fontos az önkéntes fiatal felkészítése a kiút előtt majd visszaintegrálása.

Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a nemzetközi élményekről, tapasztalatokról, nyelvtanulásról van szó, hanem egy önismereti, tanulási és fejlődési folyamatról is, ami azt hiszem a legnagyobb különbség egy „mezei” külföldi munkavállaláshoz képest.

A fiatalt hazai és külföldi koordinátorok, egy tutor és egy mentor is segíti a hónapok alatt.

Az ilyen projektek esetében nem a megélhetés, a pénz az elsődleges. Sőt! Az önkéntesség az adott körülményekhez való alkalmazkodásról, kompromisszumokról, a komfortzónából való kilépésről, a kapcsolatépítésről és ami a legfontosabb: önmagadról szól. Hogy elérd a saját határaidat és megpróbáld túllépni azokat. Azt hiszem, hogy ezt se iskolában, se egyetemen, semmilyen 1 hetes workshopon nem lehet megtanulni; csak egy minimum 2, maximum 12 hónapos „önismereti tréningen”. Amikor egy idegen országban már nem turista leszel, hanem egy multikulturális környezetben élő európai állampolgár, aki miközben jót tesz másokkal, rengeteg változáson megy keresztül.

Ha érdekel a többi tapasztalatom is, akkor olvasd el az előző cikkem. Ha pedig tudni szeretnéd, hogy én -személy szerint- miben változtam a 10 hónap alatt Dél-Olaszországban, akkor olvasd el a következő részt is!

/Szerző: Gősi Gabriella/

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.