Menü

Milyen hatással vannak szervezetünkre az üdítőitalok?

Talán nincs is olyan ember, aki nem ivott még üdítőt, legyen az szénsavas vagy rostos. Azonban tudjuk-e, hogyan reagál a szervezetünk, ha rendszeresen fogyasztjuk ezeket a termékeket?

A szénsavas üdítőitalok – legalábbis a gyümölcs ízű üdítők esetében – úgy készülnek, hogy a gyümölcs-sűrítményt mint alapanyagot visszahígítják vízzel. Ez a hígítás általában 2-5 %-os gyümölcstartalmat eredményez az egész procedúra végén. Ezt azután nyomás alatt szén-dioxiddal dúsítják, majd cukrot vagy valamilyen mesterséges édesítőszert, aromát, színezéket, étkezési savat és tartósítószert adnak hozzá. Ezt vesszük mi meg palackozott formában.

Sajnos azt a „kedvező” tulajdonságát, hogy finom, nagyon sok kedvezőtlen hatás ellensúlyozza.

Lássuk, mik ezek a hatások:

A kólafélék például hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami egy alkaloid. Az alkaloidok nagyon különböző vegyületek, a közös viszont mindegyikben az, hogy valamilyen növényből származnak és valamilyen élettani hatással rendelkeznek. A koffein esetében például ez az élettani hatás a vizelethajtó, vagy más néven diuretikus hatás, ami fokozza (!) a kiszáradást. Értágító hatása is van, ezért élénkít, ami - ha túl sokat fogyasztunk belőle - káros hatással lehet a vérnyomásunkra.

Az ilyen üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak általában cukrot, azaz üres energiát. Ez hozzájárul az egyre nagyobb számban megfigyelhető népbetegséghez, az elhízáshoz, ami Magyarországot is jelentős mértékben érinti.

A savanyúságot foszforsav hozzáadásával szabályozzák. Ezen anyag megköti a szervezetben lévő kalciumot, így az kiürül, ennek következtében pedig kalciumhiány léphet fel. A kalciumról általában a csontok és a fogaink épsége juthat eszünkbe, azonban sok más szervünk működéséhez is elengedhetetlen.

Alacsony kalciumszint esetén például memóriazavar vagy depresszió is felléphet, de fontos szerepe van az izomműködésben, véralvadásban és a vérnyomás szabályozásában is.

Összegezve tehát ha szomjasak vagyunk, inkább igyunk egy kis vizet, s ha lehet, kerüljük a szánsavas/cukros üdítőitalokat!

Szerző: Balogh Emese

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.