Milyen hatással vannak szervezetünkre az üdítőitalok?
- Dátum: 2018.01.03., 09:08
- cukor, egészségtelen, elhízás, gyümölcslé, ital, kalcium, kóla, palackozott, szénsavas, üdítő, üdítőital
Talán nincs is olyan ember, aki nem ivott még üdítőt, legyen az szénsavas vagy rostos. Azonban tudjuk-e, hogyan reagál a szervezetünk, ha rendszeresen fogyasztjuk ezeket a termékeket?
A szénsavas üdítőitalok – legalábbis a gyümölcs ízű üdítők esetében – úgy készülnek, hogy a gyümölcs-sűrítményt mint alapanyagot visszahígítják vízzel. Ez a hígítás általában 2-5 %-os gyümölcstartalmat eredményez az egész procedúra végén. Ezt azután nyomás alatt szén-dioxiddal dúsítják, majd cukrot vagy valamilyen mesterséges édesítőszert, aromát, színezéket, étkezési savat és tartósítószert adnak hozzá. Ezt vesszük mi meg palackozott formában.
Sajnos azt a „kedvező” tulajdonságát, hogy finom, nagyon sok kedvezőtlen hatás ellensúlyozza.
Lássuk, mik ezek a hatások:
A kólafélék például hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami egy alkaloid. Az alkaloidok nagyon különböző vegyületek, a közös viszont mindegyikben az, hogy valamilyen növényből származnak és valamilyen élettani hatással rendelkeznek. A koffein esetében például ez az élettani hatás a vizelethajtó, vagy más néven diuretikus hatás, ami fokozza (!) a kiszáradást. Értágító hatása is van, ezért élénkít, ami - ha túl sokat fogyasztunk belőle - káros hatással lehet a vérnyomásunkra.
Az ilyen üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak általában cukrot, azaz üres energiát. Ez hozzájárul az egyre nagyobb számban megfigyelhető népbetegséghez, az elhízáshoz, ami Magyarországot is jelentős mértékben érinti.
A savanyúságot foszforsav hozzáadásával szabályozzák. Ezen anyag megköti a szervezetben lévő kalciumot, így az kiürül, ennek következtében pedig kalciumhiány léphet fel. A kalciumról általában a csontok és a fogaink épsége juthat eszünkbe, azonban sok más szervünk működéséhez is elengedhetetlen.
Alacsony kalciumszint esetén például memóriazavar vagy depresszió is felléphet, de fontos szerepe van az izomműködésben, véralvadásban és a vérnyomás szabályozásában is.
Összegezve tehát ha szomjasak vagyunk, inkább igyunk egy kis vizet, s ha lehet, kerüljük a szánsavas/cukros üdítőitalokat!
Szerző: Balogh Emese
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.