Menü

Az ünnepek itala - mindent a pezsgőről

Esküvő, születésnap, szilveszter: ha valamire inni akarunk, annak ünnepélyességét a pezsgővel való koccintással emeljük ki. Mi is ez a buborékos nedű valójában, és miért jelenik meg több európai nyelvben a pezsgő szóban a francia Champagne tartomány neve? Honnan kapta a legdrágább pezsgő a Dom Perignon nevet? Ezekre is választ adunk a következőkben.

Ma az elegancia, az ünnepélyesség szimbóluma a pezsgő. A XVII. században azonban a borban megjelenő buborékok a borkészítés hibájára utaltak, így a kor borászai (az ún. pincemesterek) a buborékosodás ellen küzdöttek. Ha például hamar beköszönt a hideg, a pincében lévő borok erjedése leáll, mielőtt a mustban lévő cukrok szén-dioxid mellett alkohollá tudtak volna alakulni - az alkohol felfalta a cukrot, az erjedés így leállt. A tavaszi felmelegedés újra „felébresztette” az élesztőket, melyek ismét aktivizálódtak, és a korábban ki nem erjedt maradék cukor fermentációja is beindult.

A Franciaország legészakibb részén fekvő Champagne tartományban a klimatikus viszonyok miatt ez a „hiba” gyakorta előfordult. A Champagne-i Hautvillers apátság kincstárnoka és pincemestere, bizonyos Pierre Perignon is küzdött ez ellen, de nem sok sikerrel. Lefektette ugyanakkor a minőségi borkészítés szabályait a Marne folyó partján. Meghatározta a használható szőlőfajtát, hozamkorlátozást vezetett be a tökéletes minőség érdekében, azonkívül rendelkezett arról, hogy a sérült szőlőszemeket nem lehet felhasználni. A franciák ezt kellő PR-ral elterjesztették, a Dom Perignon azóta is a legdrágább pezsgő.

Az 1730-as években kezdte gyártani a mai értelemben vett pezsgőt egy francia cég. A pezsgőkészítés új korszaka 1927-ben indult, amikor a pezsgőkészítés első igazán szigorú szabályait lefektették. A szabályok szerint champagne-nak csak Champagne egy meghatározott, mintegy 34-ezer hektáros részén termett szőlőből készülhet. A champagne egyediségét a humuszréteggel fedett meszes föld, a terroir adja. A mészkő ugyanis magába szívja a nappali meleget és éjszaka fokozatosan adagolja azt a szőlőnek. Az esővizet is hasonló módon képes tárolni, és egyenletesen adagolja azt a növénynek.

A pezsgőkészítés érdekességei közé tartozik a tény, hogy a fehér pezsgő három fő alapanyagból áll, melyekből kettő kékszőlő. Majdnem minden híres champagne összetevői közt van a pinot noir és a pinot meunier. Ezeket a korán szüretelt pinot-okat olyan gyorsan dolgozzák fel, hogy a színanyagoknak nincs idejük kioldódni, csak a savaik és a tanninok kerülnek az alapborba. A két pinot savai adják a pezsgő vázát. A pezsgő harmadik alapbora teszi teljessé ezt a „vázat”. A harmadik alapbor a gyümölcsös chardonnay már fehér. A háromféle bor házasításával létrejött alapbor a cuvée. Ennek kikeverése a pezsgőmesterek dolga. Azonos évjáratú, különböző termőhelyű szőlők levét is házasíthatják, vagy más-más évjáratú borokból is megalkothatja a cuvée-t.

Az évjáratos pezsgők az igazi különlegességek, hiszen ilyenkor nem lehet feljavítani az alapbort egy esetleg másik évben készült kiváló minőségű borral. Ilyen csak a legjobb években készülhet. Az egyetlen évjárat boraiból készült pezsgő az úgynevezett vintage. Ezt az alapbort beoltják a tirázslikőrrel (ami a nádcukor és az élesztő elegye). Ettől a bor újra erjedni kezd, alkohol és széndioxid (buborékok) képződnek. Az élesztő alakítja a cukrot alkohollá. Az élesztőből lesz a seprő, ebből a borba oldódnak a finom pezsgős aromák. Ez a seprőn érlelés hónapokig, sőt évekig is eltarthat. A palckokat időről időre átforgatják, fokozatosan fejre állítják, hogy a seprő az üveg nyakában gyűljön össze. Innen a degorzsálás nevű lépéssel távolítják el a seprőt. Ezt követően jön a pezsgőkészítés utolsó lépése, az ún. expedíciós likőrrel (alapbor + cukor) beállítják a pezsgő ízvilágát.

A legszárazabbtól a legédesebb felé haladva a következő pezsgőket különböztetjük meg:

- Brut natural/brut zero (nyers pezsgő)<3g cukor, „csontszáraz”
- Extra brut<6 g/l cukortartalom, nagyon száraz
- Brut <15 g/l cukor, elegáns, minden édes érzet nélkül
- Extra sec/extra dry 12-20 g/l cukortartalom, minimális édes érzettel
- Sec 17-35 g/l cukortartalom mellett édeskés ízvilággal
- Demi sec 33-50gramm cukor literenként, határozottan édes ízvilággal
- Doux >50 g/l cukorral kifejezetten édes pezsgő

Az utóbbi években az olaaszok pezsgője a prosecco kezdi megtörni a champagne egyeduralmát sőt, világviszonylatban már több prosecco fogy, mint champagne.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?