Menü

7 remek tipp, hogy kevesebb sót használj!

Az élelmiszeripari technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerül az egyes élelmiszerekbe. Nátriumszegény étrendben az alacsony nátriumtartalmú (sótartalmú) nyersanyagok válogatása mellett az ételkészítéshez felhasznált só mennyiségét kell csökkenteni és az utánsózást kerülni. Só helyett használhatunk csökkentett nátriumtartalmú fűszersót (pl. Vivega), ahol a konyhasót kálium-, magnéziumvegyületek, zöldségek és fűszerek pótolják (vesebetegeknél fokozottabb óvatosság). Fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét (zöldpaprika, paradicsom, uborka, újhagyma) és ne rontsuk el felesleges sózással! Olyan eljárásokat alkalmazzunk, melyekkel ízfokozás érhető el.

Az ételkészítési eljárások közül a főzés igényli leginkább a sót. Só nélküli főzéssel jellegtelen ízű ételeket kapunk, ezért a csontlevest, húslevest, erőlevest hagyjuk ki az étrendből, illetve só helyett sok zöldséggel, zöldborsóval, zöldpetrezselyemmel kiegészítve tálaljuk. A só nélküli főtt húsokat ízes mártásokkal (pl. szilva, meggy, paradicsom, egres, ribiszke) kombinálhatjuk. A gőzben főzés során kevesebb ízanyag oldódik ki, ezért inkább ezt alkalmazzuk.

A párolással változatossá tehetjük a sótlan étrendet is jellegzetes ízű alapanyagok választásával, mint pl. sárgarépa, zeller, karalábé, zöldpaprika, paradicsom, gomba, vöröshagyma. A gyümölcsökkel való együttes párolással is kellemes ízt érünk el. Érdemes az aromás párolást előnyben részesíteni. A párolással készülő húsoknál a kevés zsiradékon való pirítással jó ízű pörzsanyag képződik, a felhasznált zöldségek és fűszerek pedig még tovább javítják az alapanyag ízét.

A sütés minden változata jól ízesít a pörzsanyagképződés miatt? roston sütés, grillezés. 126 fokon légkeveréses sütőben való sütést, vagy a kevés zsiradékban való sütést is alkalmazhatjuk. A bő zsiradékban sütéskor is kellemes ízű pörzsanyag képződik, de alkalmazhatóságának határt szab a betegségben felhasználható zsiradék mennyisége. Az alufóliában, sütőzacskóban készült húsok megőrzik eredeti ízüket.

A sűrítések közül a vöröshagymás, fokhagymás, petrezselymes rántás a liszt pirításán kívül még jobban alkalmas a sótlanság leplezésére. Alkalmazhatjuk a habarást (tejföl, kefir, joghurt) és a lisztszórást is.

A burkolás kiválóan alkalmas az ételek ízesítésére. Ide tartozik a panírozás, a párizsias és a palacsintatésztás elkészítés. Az alapanyagokat panírozás előtt ízesíthetjük kevés borssal, szerecsendióval, egyéb fűszerekkel. Zsírmegszorítás esetén nem javasolt a bő zsiradékban sütés miatt.

A töltés és rétegezés alkalmazásával fokozottabb ízhatást érhetünk el, mivel a többféle nyersanyag együttes alkalmazása kedvező ízkombinációt biztosít, az egyes ízek kiegészítik egymást. Tölthetünk kelkáposzta-, saláta- és szőlőlevelet. Megtölthetünk tököt, cukkinit, karalábét, zöldpaprikát, paradicsomot, gombát, burgonyát. A töltelékek különböző alapanyagokból készülhetnek, pl. húsos, zöldséges, almás, gombás, túrós zöldfűszerekkel kiegészítve. Készíthetünk rakott kelkáposztát, rakott karfiolt, rakott zöldbabot, rakott burgonyát csak tojással és tejföllel, vagy kapros túróval, vagy zöldségekkel. Kombinálhatjuk szelet hússal (pl. bajor rakott burgonya), a darált húst burgonyapürével is rétegezhetjük. A tésztákat rétegezhetjük hússal, zöldségekkel, édes változatnál gyümölccsel, lekvárral.

A húsokat sütés előtt tűzdelhetjük hagymával, fokhagymával, sárgarépával, almával, naranccsal, gesztenyével, banánnal, szőlővel. A szalonnával való tűzdelést mellőzzük.

A sótlanság leplezésére számtalan friss és szárított fűszer, fűszerkeverék, ízesítő, főzet alkalmazható. Szárított és friss fűszernövények a teljesség igénye nélkül: babérlevél, gyömbér, kakukkfű, vasfű, majoránna, köménymag, lestyán, rozmaring, bazsalikom, borsikafű, szegfűbors, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, vanília, ánizs, citromlé, citromhéj, reszelt narancshéj, citromfű, zöldpetrezselyem, kapor, snidling, vöröshagyma, fokhagyma, torma, tárkony, zellerlevél, zellergumó, zöldpaprika, paradicsom. Karamellizált cukorral, főzetekkel (paradicsom, zöldpaprika, vöröshagyma, stb.) és házilag készült vegetával is ízesíthetünk. Sómentes vega-mixek is elérhetőek a natura boltokban.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?