7 remek tipp, hogy kevesebb sót használj!
- Dátum: 2017.10.02., 19:41
- burkolás, egészség, életmód, fűszersó, ízesítő, párolás, só, sóbevitel, sűrítés, sütés, táplálkozás
Az élelmiszeripari technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerül az egyes élelmiszerekbe. Nátriumszegény étrendben az alacsony nátriumtartalmú (sótartalmú) nyersanyagok válogatása mellett az ételkészítéshez felhasznált só mennyiségét kell csökkenteni és az utánsózást kerülni. Só helyett használhatunk csökkentett nátriumtartalmú fűszersót (pl. Vivega), ahol a konyhasót kálium-, magnéziumvegyületek, zöldségek és fűszerek pótolják (vesebetegeknél fokozottabb óvatosság). Fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét (zöldpaprika, paradicsom, uborka, újhagyma) és ne rontsuk el felesleges sózással! Olyan eljárásokat alkalmazzunk, melyekkel ízfokozás érhető el.
Az ételkészítési eljárások közül a főzés igényli leginkább a sót. Só nélküli főzéssel jellegtelen ízű ételeket kapunk, ezért a csontlevest, húslevest, erőlevest hagyjuk ki az étrendből, illetve só helyett sok zöldséggel, zöldborsóval, zöldpetrezselyemmel kiegészítve tálaljuk. A só nélküli főtt húsokat ízes mártásokkal (pl. szilva, meggy, paradicsom, egres, ribiszke) kombinálhatjuk. A gőzben főzés során kevesebb ízanyag oldódik ki, ezért inkább ezt alkalmazzuk.

A párolással változatossá tehetjük a sótlan étrendet is jellegzetes ízű alapanyagok választásával, mint pl. sárgarépa, zeller, karalábé, zöldpaprika, paradicsom, gomba, vöröshagyma. A gyümölcsökkel való együttes párolással is kellemes ízt érünk el. Érdemes az aromás párolást előnyben részesíteni. A párolással készülő húsoknál a kevés zsiradékon való pirítással jó ízű pörzsanyag képződik, a felhasznált zöldségek és fűszerek pedig még tovább javítják az alapanyag ízét.
A sütés minden változata jól ízesít a pörzsanyagképződés miatt? roston sütés, grillezés. 126 fokon légkeveréses sütőben való sütést, vagy a kevés zsiradékban való sütést is alkalmazhatjuk. A bő zsiradékban sütéskor is kellemes ízű pörzsanyag képződik, de alkalmazhatóságának határt szab a betegségben felhasználható zsiradék mennyisége. Az alufóliában, sütőzacskóban készült húsok megőrzik eredeti ízüket.
A sűrítések közül a vöröshagymás, fokhagymás, petrezselymes rántás a liszt pirításán kívül még jobban alkalmas a sótlanság leplezésére. Alkalmazhatjuk a habarást (tejföl, kefir, joghurt) és a lisztszórást is.
A burkolás kiválóan alkalmas az ételek ízesítésére. Ide tartozik a panírozás, a párizsias és a palacsintatésztás elkészítés. Az alapanyagokat panírozás előtt ízesíthetjük kevés borssal, szerecsendióval, egyéb fűszerekkel. Zsírmegszorítás esetén nem javasolt a bő zsiradékban sütés miatt.
A töltés és rétegezés alkalmazásával fokozottabb ízhatást érhetünk el, mivel a többféle nyersanyag együttes alkalmazása kedvező ízkombinációt biztosít, az egyes ízek kiegészítik egymást. Tölthetünk kelkáposzta-, saláta- és szőlőlevelet. Megtölthetünk tököt, cukkinit, karalábét, zöldpaprikát, paradicsomot, gombát, burgonyát. A töltelékek különböző alapanyagokból készülhetnek, pl. húsos, zöldséges, almás, gombás, túrós zöldfűszerekkel kiegészítve. Készíthetünk rakott kelkáposztát, rakott karfiolt, rakott zöldbabot, rakott burgonyát csak tojással és tejföllel, vagy kapros túróval, vagy zöldségekkel. Kombinálhatjuk szelet hússal (pl. bajor rakott burgonya), a darált húst burgonyapürével is rétegezhetjük. A tésztákat rétegezhetjük hússal, zöldségekkel, édes változatnál gyümölccsel, lekvárral.
A húsokat sütés előtt tűzdelhetjük hagymával, fokhagymával, sárgarépával, almával, naranccsal, gesztenyével, banánnal, szőlővel. A szalonnával való tűzdelést mellőzzük.
A sótlanság leplezésére számtalan friss és szárított fűszer, fűszerkeverék, ízesítő, főzet alkalmazható. Szárított és friss fűszernövények a teljesség igénye nélkül: babérlevél, gyömbér, kakukkfű, vasfű, majoránna, köménymag, lestyán, rozmaring, bazsalikom, borsikafű, szegfűbors, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, vanília, ánizs, citromlé, citromhéj, reszelt narancshéj, citromfű, zöldpetrezselyem, kapor, snidling, vöröshagyma, fokhagyma, torma, tárkony, zellerlevél, zellergumó, zöldpaprika, paradicsom. Karamellizált cukorral, főzetekkel (paradicsom, zöldpaprika, vöröshagyma, stb.) és házilag készült vegetával is ízesíthetünk. Sómentes vega-mixek is elérhetőek a natura boltokban.
Amit egy törpehörcsög gazdájának feltétlenül tudnia kell
Amikor a család úgy dönt, hogy új kis kedvenc költözik az otthonba, a lelkesedés mellé felelősség is társul. Egy dzsungáriai törpehörcsög – bármilyen apró és ártatlannak tűnő szőrpamacs – ugyanúgy tudatos gondozást igényel, mint bármely más háziállat.
Nem mindegy, mivel vesszük be a gyógyszert
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy gyógyszerszedés mellett az alkohol fogyasztása kifejezetten ellenjavallt. Az etanol nemcsak a máj metabolikus terhelését fokozza, hanem számos hatóanyag farmakokinetikáját is módosítja, különösen antibiotikumok esetében. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy más, hétköznapinak számító italok – például kávé, tej vagy gyümölcslé – szintén érdemben befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását.
Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?
A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?