Génmódosított! - 2. rész
- Dátum: 2017.08.08., 20:46
- fogyasztói társadalom, gén, genetika, génmanipuláció, géntechnológia, GM, kutatás, mezőgazdaság, tudomány
Miután cikksorozatunk 1. részéből megtudtuk, mi is az a GMO és nagy vonalakban hogyan működik a génmanipuláció, lássuk, mióta és miért is foglalkozik ezzel az emberiség.
Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket (baktériumokat, gombákat, növényeket és állatokat) nevezik GMO-nak, amelyek genetikai állományát molekuláris biológiai módszerekkel változtatták meg (lásd a cikksorozat első részét). Tágabb értelemben azonban minden élőlény GMO, amelynek génállományára az ember valaha hatással volt. Vagyis a génmódosítás egyidős az első civilizációkkal. Ilyen hatások voltak a háziasítás, a mesterséges szelekció, és a fajtakeresztezés. Kutya, sertés, marha, házityúk... Kukorica, paradicsom, búza, szamóca... Ekkor persze még a természet végezte a génmanipulációt (mégpedig véletlen mutációk megtörténése révén), gazduramék pedig vártak a legősibb szerencsejáték kedvező eredményére. A véletlenül kedvezőbb tulajdonságokkal megáldott egyedeket pedig tovább szaporították. Ezért tartott oly sokáig (a háziasítás és a mezőgazdaság kb. 8-12 ezer évvel ez előtt kezdődött), amíg háziállataink és növényeink elnyerték mai formájukat.
Amíg a régi módszerek haszonállataink és növényeink méretének, hozamának növelését célozták, addig a mai géntechnológia minőségi változásokat igyekszik létrehozni. Ilyen minőségi változtatások pl. kórokozókkal és irtószerekkel szembeni ellenállás kialakítása, új minőségű beltartalmi anyagok (pl. vitaminok) termeltetése, vagy a fogyasztói társadalom számára előnyös egyéb tulajdonságok (pl. szín) kialakítása.
Így lehet az, hogy génmódosítás segítségével csökkenthető a gombaölő, ill. rovar- és gyomirtó szerek használata a mezőgazdaságban. Továbbá mérsékelhető a költséges orvosi ellátásra és ápolásra irányuló szükség egyes termények minőségének kiegészítésével. Valamint finomhangolhatók egyes növényfajok éghajlati igényei, lehetőséget adva ezzel a mezőgazdálkodásra és az önfenntartás fokának növelésére az extrém éghajlatok nélkülöző lakóinak ( - amely végső soron akár a nagyszabású népességmozgásokra is hatással lehet).
Hát ilyeneket álmodik napjainkban a tudomány a GM technológiáról. De hogyan néz ki ez a valóságban? Lássuk ezt következő cikkünkben egy sikertörténeten keresztül!
Ingyenes mammográfiás emlőszűrés is lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében
A Művészetek Völgye Fesztivál ideje alatt idén nemcsak kulturális élményekkel gazdagodhatunk, hanem az egészségünkért is tehetünk. 2025. július 25-én, pénteken a Novartis Hungária Zrt. támogatásával ingyenesen lehet mammográfiás emlőszűrést igénybe venni Kapolcson. A vizsgálatra fesztiváljegy nélkül is be lehet jelentkezni. Olyan 40 és 65 év közötti nőket várnak – legyenek akár helyi lakosok, vagy fesztiválozók –, akik az elmúlt egy évben nem vettek részt ilyen szűrésen.
Miért ilyen sekély a Balaton?
A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?
A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
Orrmelléküreg -gyulladás kezelése és tünetei
Az orrmelléküreg-gyulladás, más néven sinusitis, a melléküregekben található nyálkahártyák gyulladását jelenti. A melléküregek maguk közé tartoznak az arcüreg (maxilláris), homloküreg (frontális), rostasejtek (cellulae ethmoidales) és a légcsőcsontok közötti sejtek. Ez a betegség viszonylag gyakori, szinte mindenki legalább egyszer életében átesik rajta.