Menü
  • Környezetünk
  • Génmódosított! - 2. rész

Génmódosított! - 2. rész

Miután cikksorozatunk 1. részéből megtudtuk, mi is az a GMO és nagy vonalakban hogyan működik a génmanipuláció, lássuk, mióta és miért is foglalkozik ezzel az emberiség.

Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket (baktériumokat, gombákat, növényeket és állatokat) nevezik GMO-nak, amelyek genetikai állományát molekuláris biológiai módszerekkel változtatták meg (lásd a cikksorozat első részét). Tágabb értelemben azonban minden élőlény GMO, amelynek génállományára az ember valaha hatással volt. Vagyis a génmódosítás egyidős az első civilizációkkal. Ilyen hatások voltak a háziasítás, a mesterséges szelekció, és a fajtakeresztezés. Kutya, sertés, marha, házityúk... Kukorica, paradicsom, búza, szamóca... Ekkor persze még a természet végezte a génmanipulációt (mégpedig véletlen mutációk megtörténése révén), gazduramék pedig vártak a legősibb szerencsejáték kedvező eredményére. A véletlenül kedvezőbb tulajdonságokkal megáldott egyedeket pedig tovább szaporították. Ezért tartott oly sokáig (a háziasítás és a mezőgazdaság kb. 8-12 ezer évvel ez előtt kezdődött), amíg háziállataink és növényeink elnyerték mai formájukat.

Amíg a régi módszerek haszonállataink és növényeink méretének, hozamának növelését célozták, addig a mai géntechnológia minőségi változásokat igyekszik létrehozni. Ilyen minőségi változtatások pl. kórokozókkal és irtószerekkel szembeni ellenállás kialakítása, új minőségű beltartalmi anyagok (pl. vitaminok) termeltetése, vagy a fogyasztói társadalom számára előnyös egyéb tulajdonságok (pl. szín) kialakítása.

Így lehet az, hogy génmódosítás segítségével csökkenthető a gombaölő, ill. rovar- és gyomirtó szerek használata a mezőgazdaságban. Továbbá mérsékelhető a költséges orvosi ellátásra és ápolásra irányuló szükség egyes termények minőségének kiegészítésével. Valamint finomhangolhatók egyes növényfajok éghajlati igényei, lehetőséget adva ezzel a mezőgazdálkodásra és az önfenntartás fokának növelésére az extrém éghajlatok nélkülöző lakóinak ( - amely végső soron akár a nagyszabású népességmozgásokra is hatással lehet).

Hát ilyeneket álmodik napjainkban a tudomány a GM technológiáról. De hogyan néz ki ez a valóságban? Lássuk ezt következő cikkünkben egy sikertörténeten keresztül!

  • A rovat további cikkei

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.