Génmódosított! - 2. rész
- Dátum: 2017.08.08., 20:46
- fogyasztói társadalom, gén, genetika, génmanipuláció, géntechnológia, GM, kutatás, mezőgazdaság, tudomány
Miután cikksorozatunk 1. részéből megtudtuk, mi is az a GMO és nagy vonalakban hogyan működik a génmanipuláció, lássuk, mióta és miért is foglalkozik ezzel az emberiség.
Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket (baktériumokat, gombákat, növényeket és állatokat) nevezik GMO-nak, amelyek genetikai állományát molekuláris biológiai módszerekkel változtatták meg (lásd a cikksorozat első részét). Tágabb értelemben azonban minden élőlény GMO, amelynek génállományára az ember valaha hatással volt. Vagyis a génmódosítás egyidős az első civilizációkkal. Ilyen hatások voltak a háziasítás, a mesterséges szelekció, és a fajtakeresztezés. Kutya, sertés, marha, házityúk... Kukorica, paradicsom, búza, szamóca... Ekkor persze még a természet végezte a génmanipulációt (mégpedig véletlen mutációk megtörténése révén), gazduramék pedig vártak a legősibb szerencsejáték kedvező eredményére. A véletlenül kedvezőbb tulajdonságokkal megáldott egyedeket pedig tovább szaporították. Ezért tartott oly sokáig (a háziasítás és a mezőgazdaság kb. 8-12 ezer évvel ez előtt kezdődött), amíg háziállataink és növényeink elnyerték mai formájukat.
Amíg a régi módszerek haszonállataink és növényeink méretének, hozamának növelését célozták, addig a mai géntechnológia minőségi változásokat igyekszik létrehozni. Ilyen minőségi változtatások pl. kórokozókkal és irtószerekkel szembeni ellenállás kialakítása, új minőségű beltartalmi anyagok (pl. vitaminok) termeltetése, vagy a fogyasztói társadalom számára előnyös egyéb tulajdonságok (pl. szín) kialakítása.
Így lehet az, hogy génmódosítás segítségével csökkenthető a gombaölő, ill. rovar- és gyomirtó szerek használata a mezőgazdaságban. Továbbá mérsékelhető a költséges orvosi ellátásra és ápolásra irányuló szükség egyes termények minőségének kiegészítésével. Valamint finomhangolhatók egyes növényfajok éghajlati igényei, lehetőséget adva ezzel a mezőgazdálkodásra és az önfenntartás fokának növelésére az extrém éghajlatok nélkülöző lakóinak ( - amely végső soron akár a nagyszabású népességmozgásokra is hatással lehet).
Hát ilyeneket álmodik napjainkban a tudomány a GM technológiáról. De hogyan néz ki ez a valóságban? Lássuk ezt következő cikkünkben egy sikertörténeten keresztül!
Tárkony – boszorkánykonyhám egyik kedvenc eleme
Egy jó tárkonyos raguleves, ami már-már egytálételnek is elmegy, ha tele van minden finomsággal, de a tárkony nem csak ezért remek növény. Nézzük, hogy miről is van szó.
Medical Fitness szemlélet – Az egészségközpontú mozgás jelentősége
A modern egészségmegőrzés egyik egyre népszerűbb irányzata a Medical Fitness szemlélet, amely a mozgást nem csupán a teljesítmény vagy az esztétikus külső elérésének eszközeként kezeli, hanem az egészség megőrzésének és helyreállításának egyik legfontosabb tényezőjeként.
Cseresznye, a nyár hírnöke
Mindenki ismeri a cseresznyét, és valószínűleg kevés ember van, aki ne evett volna még. A nyár egyik első gyümölcse, mely nem csak finom, hanem egészséges is.
Perimenopauza – amit érdemes tudni erről
A hormonális változások minden nő életében jelen vannak, egy ilyen a perimenopauza időszaka is, amit egyre többen érzékelnek a változókor előtt.
Agyfrissítő ételek – Mit együnk a jobb koncentráció és memória érdekében?
Az emberi agy rendkívül összetett szerv, amely a test teljes energiafelhasználásának jelentős részét igényli. Nem véletlen, hogy a megfelelő táplálkozás nagyban befolyásolja a koncentrációt, a memóriát, a tanulási képességet és a mentális teljesítményt. Egyes élelmiszerek különösen kedvező hatással vannak az agyműködésre, ezért érdemes rendszeresen fogyasztani őket.