Mitől függ, hogy hasba, felkarba vagy vénába kapjuk az „oltást”?
- Dátum: 2017.08.01., 08:12
- cél, egészség, gyógyítás, gyógyszer, hatóanyag, injekció, kezelés, oltás, orvostudomány
Gyerekként sosem értettem miért nem tudják mindig ugyanoda adni az injekciót? Miért adják az egyiket a karomba, a másikat a fenekembe...? Későbbi tanulmányaim azonban válaszokat adtak a hogyanokra és a miértekre. Most adunk egy kis betekintést a gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának lehetőségeiről.
Injekció formájában csak a legszigorúbban ellenőrzött, steril készítmények adhatóak be, de ennek is számos módja van:
- Intradermális (más néven intrakután): A bőr rétegei közé szúrják az injekciót.
- Szubkután: A bőr alá, az ott elhelyezkedő zsírszövetbe szúrnak. A gyógyszer így kerül be kapillárisokba, majd a vér- vagy nyirokkeringés segítségével jut el a véráramig. Általában fehérjetartalmú szerek esetén alkalmazzák, mivel azokat szájon át szedve a gyomor- és bélrendszerünkben található enzimek megemésztenék.
- Intramuszkuláris: Az injekciót közvetlenül az izomba szúrják. A bőr, illetve az alatta lévő zsírszövet alatt helyezkedik el, ezért a beadáshoz hosszabb tű szükséges. Alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségű gyógyszert juttassanak egyszerre a szervezetbe.
- Intravénás: Vénába injektálják a gyógyszert. Kedvelt módszer, mert gyors hatást ad, és a pontosan kiszámított dózis juttatható a szervezetbe. Gondoljunk csak az infúzióra!
- Intraarteriális: Artériába juttatják be a hatóanyagot. Ez a legtöbb esetben nem szerencsés, azonban a daganatok néhány típusa esetén alkalmazandó kemoterápiánál használják ezt a módszert.
- Intratekális: Az agyat és a gerincvelőt folyadékkal (liquorral) telt üreg veszi körül, ide juttatják be a gyógyszert. Segítségével gyors hatás váltható ki.
- Intraperitoneális: Hasüregbe injektálják a gyógyszert. Leggyakrabban kísérleti állatokban, azon belül is rágcsálók esetében alkalmazzák. Altatószer beadására alkalmas módszer.
- Intrapleurális: A tüdőmellhártyák közé szúrnak.
- Intraartikuláris: Az ízületbe injektálják a gyógyszert. Az így alkalmazott hialuronsavas kezelés például sokkal hatékonyabbnak bizonyult a különféle ízületi fájdalmak csillapítása esetén.
- Intraosszeális: Közvetlenül a csontvelőbe juttatják a hatóanyagot. Általában érzéstelenítésre használják.
- Intrakardiális: A gyógyszert direkt a szívbe juttatják be. Manapság kutyák és macskák eutanáziájánál, valamint humán újraélesztés során adrenalin beadásánál alkalmazzák.
- Intraspinális: A gyógyszert a gerinccsatornába juttatják.
Látható, hogy a gyógyszer beadásának számos módja ismert és lehetséges – és a fent felsorolt módszerek mindössze a parenterális (tehát a tápcsatornát kikerülő) beadási módokat taglalják. Sokat nap mint nap alkalmaznak, míg másokat csak komoly betegség vagy végszükség esetén. Mindenesetre néha érdemes tisztában lenni egy-két orvosi kartonon fellelt idegen szóval!
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.