Menü

Mitől függ, hogy hasba, felkarba vagy vénába kapjuk az „oltást”?

Gyerekként sosem értettem miért nem tudják mindig ugyanoda adni az injekciót? Miért adják az egyiket a karomba, a másikat a fenekembe...? Későbbi tanulmányaim azonban válaszokat adtak a hogyanokra és a miértekre. Most adunk egy kis betekintést a gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának lehetőségeiről.

Injekció formájában csak a legszigorúbban ellenőrzött, steril készítmények adhatóak be, de ennek is számos módja van:

- Intradermális (más néven intrakután): A bőr rétegei közé szúrják az injekciót.
- Szubkután: A bőr alá, az ott elhelyezkedő zsírszövetbe szúrnak. A gyógyszer így kerül be kapillárisokba, majd a vér- vagy nyirokkeringés segítségével jut el a véráramig. Általában fehérjetartalmú szerek esetén alkalmazzák, mivel azokat szájon át szedve a gyomor- és bélrendszerünkben található enzimek megemésztenék.
- Intramuszkuláris: Az injekciót közvetlenül az izomba szúrják. A bőr, illetve az alatta lévő zsírszövet alatt helyezkedik el, ezért a beadáshoz hosszabb tű szükséges. Alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségű gyógyszert juttassanak egyszerre a szervezetbe.
- Intravénás: Vénába injektálják a gyógyszert. Kedvelt módszer, mert gyors hatást ad, és a pontosan kiszámított dózis juttatható a szervezetbe. Gondoljunk csak az infúzióra!
- Intraarteriális: Artériába juttatják be a hatóanyagot. Ez a legtöbb esetben nem szerencsés, azonban a daganatok néhány típusa esetén alkalmazandó kemoterápiánál használják ezt a módszert.
- Intratekális: Az agyat és a gerincvelőt folyadékkal (liquorral) telt üreg veszi körül, ide juttatják be a gyógyszert. Segítségével gyors hatás váltható ki.
- Intraperitoneális: Hasüregbe injektálják a gyógyszert. Leggyakrabban kísérleti állatokban, azon belül is rágcsálók esetében alkalmazzák. Altatószer beadására alkalmas módszer.
- Intrapleurális: A tüdőmellhártyák közé szúrnak.
- Intraartikuláris: Az ízületbe injektálják a gyógyszert. Az így alkalmazott hialuronsavas kezelés például sokkal hatékonyabbnak bizonyult a különféle ízületi fájdalmak csillapítása esetén.
- Intraosszeális: Közvetlenül a csontvelőbe juttatják a hatóanyagot. Általában érzéstelenítésre használják.
- Intrakardiális: A gyógyszert direkt a szívbe juttatják be. Manapság kutyák és macskák eutanáziájánál, valamint humán újraélesztés során adrenalin beadásánál alkalmazzák.
- Intraspinális: A gyógyszert a gerinccsatornába juttatják.

Látható, hogy a gyógyszer beadásának számos módja ismert és lehetséges – és a fent felsorolt módszerek mindössze a parenterális (tehát a tápcsatornát kikerülő) beadási módokat taglalják. Sokat nap mint nap alkalmaznak, míg másokat csak komoly betegség vagy végszükség esetén. Mindenesetre néha érdemes tisztában lenni egy-két orvosi kartonon fellelt idegen szóval!

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.