Menü

Mitől függ, hogy hasba, felkarba vagy vénába kapjuk az „oltást”?

Gyerekként sosem értettem miért nem tudják mindig ugyanoda adni az injekciót? Miért adják az egyiket a karomba, a másikat a fenekembe...? Későbbi tanulmányaim azonban válaszokat adtak a hogyanokra és a miértekre. Most adunk egy kis betekintést a gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának lehetőségeiről.

Injekció formájában csak a legszigorúbban ellenőrzött, steril készítmények adhatóak be, de ennek is számos módja van:

- Intradermális (más néven intrakután): A bőr rétegei közé szúrják az injekciót.
- Szubkután: A bőr alá, az ott elhelyezkedő zsírszövetbe szúrnak. A gyógyszer így kerül be kapillárisokba, majd a vér- vagy nyirokkeringés segítségével jut el a véráramig. Általában fehérjetartalmú szerek esetén alkalmazzák, mivel azokat szájon át szedve a gyomor- és bélrendszerünkben található enzimek megemésztenék.
- Intramuszkuláris: Az injekciót közvetlenül az izomba szúrják. A bőr, illetve az alatta lévő zsírszövet alatt helyezkedik el, ezért a beadáshoz hosszabb tű szükséges. Alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségű gyógyszert juttassanak egyszerre a szervezetbe.
- Intravénás: Vénába injektálják a gyógyszert. Kedvelt módszer, mert gyors hatást ad, és a pontosan kiszámított dózis juttatható a szervezetbe. Gondoljunk csak az infúzióra!
- Intraarteriális: Artériába juttatják be a hatóanyagot. Ez a legtöbb esetben nem szerencsés, azonban a daganatok néhány típusa esetén alkalmazandó kemoterápiánál használják ezt a módszert.
- Intratekális: Az agyat és a gerincvelőt folyadékkal (liquorral) telt üreg veszi körül, ide juttatják be a gyógyszert. Segítségével gyors hatás váltható ki.
- Intraperitoneális: Hasüregbe injektálják a gyógyszert. Leggyakrabban kísérleti állatokban, azon belül is rágcsálók esetében alkalmazzák. Altatószer beadására alkalmas módszer.
- Intrapleurális: A tüdőmellhártyák közé szúrnak.
- Intraartikuláris: Az ízületbe injektálják a gyógyszert. Az így alkalmazott hialuronsavas kezelés például sokkal hatékonyabbnak bizonyult a különféle ízületi fájdalmak csillapítása esetén.
- Intraosszeális: Közvetlenül a csontvelőbe juttatják a hatóanyagot. Általában érzéstelenítésre használják.
- Intrakardiális: A gyógyszert direkt a szívbe juttatják be. Manapság kutyák és macskák eutanáziájánál, valamint humán újraélesztés során adrenalin beadásánál alkalmazzák.
- Intraspinális: A gyógyszert a gerinccsatornába juttatják.

Látható, hogy a gyógyszer beadásának számos módja ismert és lehetséges – és a fent felsorolt módszerek mindössze a parenterális (tehát a tápcsatornát kikerülő) beadási módokat taglalják. Sokat nap mint nap alkalmaznak, míg másokat csak komoly betegség vagy végszükség esetén. Mindenesetre néha érdemes tisztában lenni egy-két orvosi kartonon fellelt idegen szóval!

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.