Menü

Konyhakert az erkélyen

Mihelyt családi házba költöztünk, elkezdtem a kertészkedést. Igaz, édesapám volt az ötlethozó. Miért is ne ültetnénk néhány tő paradicsomot, ha már van kertünk? - mondta. A tavaszi ültetőmunka után nem vártam, hogy karózni meg kötözgetni kelljen a palántákat. Annál inkább vártam viszont a megporzott virágokból kifejlődő és növekvő termést. Érdeklődve figyeltem, mikor szedhetem le, és parázsló kíváncsisággal vártam az első falatra a saját termesztésű gyümölcsből. Mint a bibliai pár az almától, kaptam meg a e falattól a szenvedélyt a konyhakert iránt.

Így ment ez úgy 6 évig, aztán jött az egyetem. Illetve én mentem oda, elhagyva a kertet, amelyet ápoltam, az pedig engem. Nem adtam fel persze, mindig volt egy kis konyhakertem a hátországban - budapesti otthonunkban. A kolis évek után aztán albérletbe költöztem szebbik és finomabbik felemmel, ahol, nos, volt egy kis erkély. Mivel az erkély túl pici volt arra, hogy kiférjen két szék, ezért az egészet telepakoltam virágládákkal. Jött a paradicsomtermesztés!


Lehetséges, hogy a balkon nem csak virágzó növények termesztésére alkalmas?

Az interneten megtaláltam pár olyan fajta leírását, amelyeket kifejezetten balkonra ajánlanak. A legnépszerűbbek egyébként a Vilma és a Bajaja, amelyek törpe (ún. determinált növekedésű) fajták. Ezeket nem kell karózni. A magokat egyszerűen kikeltettem egy tálca/láda földben már februárban, bent a szobában a jó melegben. Mármint kinek mi, nekünk 19-20 °C. A kicsik ki is keltek 1-2 héten belül. Amint a két sziklevélen felül az első lomblevelek is megjelentek, átültettem őket a végleges helyükre, a balkonládákba. A szárukat is belesüllyesztettem a földbe úgy, hogy a sziklevelek kilátsszanak. A paradicsom így a szárán is gyökereket növeszt és erősödik. Napsütéses márciusi napokon kitettem őket a napra. Vigyázat! A szobai palánták UV érzékenyek - hozzá kell őket szoktatni a napsugarakhoz. Egyszerű: első nap 15 perc, aztán naponta +10 perc. Az első héten már hozzá is szoknak. Éjszakára gondosan behoztam őket, de ha éjjel a hőmérséklet nem süllyed 10-12 °C alá, akkor már kint lehet őket hagyni. Nálunk közvetlen napsütést egyébként kb. 7-től 11-ig kaptak, de nem is kellett nekik több.


Növekvő palánták

A melegebb tavaszi és forró nyári napokon a növényeket reggel és este lehetett öntözni, vagyis akkor, amikor a láda és a föld nincs felforrósodva. Különben kiégnek. S bizony a virágládás növényeket legjobb volt minden nap megöntözni, mivel a virágládányi föld igen kevés, így nagyon hamar kiszáradt. Amíg nyaralni mentünk, a szomszédék boldogan vállalták növényeinket, illetve volt olyan is, hogy a munkahelyemre vittem be. A takarító néni hasznos tanácsokkal látott el, a munkatársaim pedig egy kicsit jobban megismertek és sokat dicsérték a növénykéket. Következő évre megjelent az intézet egyik irodájában a chili termesztés...

Otthon a balkonládák felkerültek az erkély korlátjára, az ehhez megfelelő kampók segítségével. A paradicsomtövek közé bazsalikomot ültettünk, ami frissen kiváló volt a pizzára.


Saját termések a pizzán

Bár a 12 tő Vilma nem adott jelentős mennyiségű termést, mégis jó volt nevelgetni őket. Amellett, hogy erkélyünkre életet és izgalmat hoztak, nagyon finomak voltak azok a reggel frissen szedett ízes bogyók.

Azt hiszem, legközelebb nem riadok majd vissza a karózástól sem - jövőre piros és sárga villanykörte termésű paradicsomot ültetek.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.