Menü

Jól döntünk-e, ha olívaolajban sütünk?

Az extra szűz olívaolaj számos jótékony hatása napjainkra már beépült biztosan beépült a köztudatba. Azonban keringenek pletykák arról az interneten, hogy nem egészséges, ha túl magas hőmérsékletre felhevítjük. Igaz-e ez?

Az olívaolaj számos jótékony hatással rendelkezik:

- Szerepe lehet az agyvérzés megelőzésében
- Csökkenheti a depresszió kialakulásának kockázatát
- Csökkentheti különböző daganattípusok kialakulásának kockázatát, mivel antioxidánsokban gazdag, különösen E-vitaminból tartalmaz sokat. Ezen kívül a növényi olaj közül az olívaolajnak a legmagasabb az egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma
- Segíthet a koleszterinszint alacsonyan tartásában
- Szerepe lehet a különböző máj, illetve hasnyálmiriggyel kapcsolatos problémák megelőzésében
- Legújabb kutatások szerint hosszú távú fogyasztása szerepet játszhat a vérnyomás csökkentésében
- Magas kalóriatartalma ellenére túlsúlyos emberek is nyugodt szívvel fogyaszthatják

Talán sorolhatnánk napestig, mennyi mindenre gyakorolhat pozitív hatást az olívaolaj fogyasztása, de most nézzük meg, mi a helyzet az olívaolajjal történő sütéssel!

Most következik a nagy bejelentés: az eddigi tévhitek ellenére kijelenthetjük, hogy olívaolajban sütni egészséges! Biztonságosságát pont az egészségre gyakorolt jótékony tulajdonságából nyeri, vagyis abból, hogy magas az egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma.

Minden trigliceridben található egy glicerin molekula, amely három zsírsavhoz kapcsolódik. A glicerin molekulák mindig ugyanolyanok, a zsírsav molekulák azonban százfélék lehetnek, ebből kifolyólag az egészségre gyakorolt hatásuk is változó.

A zsírsavak lehetnek telítettek, illetve egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. A telített zsírsavak szerkezetükben nem tartalmaznak kettős kötéseket, míg az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy, a többszörösen telítetlen zsírsavak több kettős kötést tartalmaznak.

Ebben az utolsó mondatban találjuk meg a kulcsot, ugyanis a kettős kötések hő hatására instabillá válnak, és megnövekszik rá az esély, hogy az oxigénnel reakcióba lépnek, amelynek eredménye számos egészségre káros anyag létrejötte.

Ebből kifolyólag tehát minél több kettős kötés található meg a zsírsav molekulában, az adott anyag annál bomlékonyabbá válik melegítés hatására. Így például a kókuszolaj, ami telített zsírokban gazdag, rendkívül ellenálló.

Az olívaolajban viszont egyszeresen telítetlen zsírsav molekulánként csak egy kettős kötés található, így csak nagyon kis mértékben léphetnek reakcióba az oxigénnel, és még biztonságosnak tekinthetők.

A legtöbb növényi olaj viszont nagy mennyiségben tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat, így melegítés hatására káros anyagokat formálhatnak, mint például aldehideket vagy lipid peroxidokat, amelyek nagy mennyiségben, hosszú távon hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulásához is.

Megnyugodhatunk hát, hogy az olívaolajjal való sütés nem káros az egészségre, így inkább az ilyen és ehhez hasonló olajokat érdemes választanunk.

Felhasznált irodalom: itt, itt és itt

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.