Mosolyóra
- Dátum: 2017.07.10., 10:39
- biológia, csoport, egészség, előny, hatás, homeosztázis, hozzáállás, jókedv, kortizol, mosoly, nevetés, stressz, változás
Van az úgy, hogy egy nehéz nap délutánján már nehezünkre esik mosolyogni vagy jókedvűnek tűnni, miközben csak azon jár az eszünk, hogy menni kell a gyerekért az iskolába, elvinni a délutáni úszásra, ki kell találni, mit főzzünk vacsorára vagy másnap ebédre.
Mindenképpen érdemes azonban azon gondolkodnunk, hogyan változtathatnánk a hozzáállásunkon, és tehetnénk a nevetést a mindennapok alkotóelemévé, ugyanis a mosolynak és a nevetésnek számos előnyös biológiai és a pszichét pozitívan befolyásoló hatása van.
Ezek közül néhány hátha megerősíti bennünk az elhatározást, hogy még többet nevessünk:
- A nevetés egy egész rakásnyi biológiai folyamatban részt vevő kémiai anyag felszabadításával járul hozzá immunrendszerünk erősítéséhez.
- Endorfint szabadít fel a szervezetben, amit gyakorlatilag a szeretet vagy a szerelem tudományos neveként is használhatnánk. Az endorfin növeli az optimizmust, hozzájárul a pozitív hozzáállás kialakításához és az önbizalom felépítéséhez. Ami a jó az egészben, hogy még az erőltetett, nem őszinte mosoly és nevetés is kiváltja ezt a reakciót, ugyanis az agy nem képes különbséget tenni az arcon megjelenő kétféle nevetési típus között.
- A nevetés serkenti a vérkeringést, és elősegíti az izmok relaxációját is. Ezek mind hozzájárulnak a stressz fizikai tüneteinek enyhítéséhez.
- A kortizol termelése csökken: többek között ezt a hormont teszik felelőssé a stresszes állapot fennállásáért.
- A nevetés a tüdőkre is hatással van, ugyanis kitágítja azokat.
- Hatása van a homeosztázis stimulálására.
- Más oldalról megközelítve az érzések felszabadításában is szerepe lehet. A nevetés hatására a mélyen elfojtott érzelmeink is felszínre törhetnek.
- Nevetéssel barátokat is szerezhetünk, ugyanis a mosolygós, vidám emberek sokkal jobban vonzzák mások tekintetét, felhívják magukra a figyelmet. Így könnyebb bárkivel kapcsolatot építeni.
Nagyon sok városban van már lehetőség szervezett társaságban együtt nevetni. Ezeket a csoportokat direkt ezzel a céllal hozzák létre. Heti egy-két ilyen alkalom hosszú távon rendszeresen beépítve a mindennapokba elképzelhetetlen pozitív változást idézhet elő a hozzáállásunkban, és ezáltal kihatással lehet életünk más területeire is.
Ha nincs ilyen csoport, miért ne lennénk mi azok, akik létrehozzuk? :) A közösségi médiák mindennapos használatával pillanatok alatt remek kis csapat verődhet össze.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.