Menü

Mosolyóra

Van az úgy, hogy egy nehéz nap délutánján már nehezünkre esik mosolyogni vagy jókedvűnek tűnni, miközben csak azon jár az eszünk, hogy menni kell a gyerekért az iskolába, elvinni a délutáni úszásra, ki kell találni, mit főzzünk vacsorára vagy másnap ebédre.

Mindenképpen érdemes azonban azon gondolkodnunk, hogyan változtathatnánk a hozzáállásunkon, és tehetnénk a nevetést a mindennapok alkotóelemévé, ugyanis a mosolynak és a nevetésnek számos előnyös biológiai és a pszichét pozitívan befolyásoló hatása van.

Ezek közül néhány hátha megerősíti bennünk az elhatározást, hogy még többet nevessünk:

  • A nevetés egy egész rakásnyi biológiai folyamatban részt vevő kémiai anyag felszabadításával járul hozzá immunrendszerünk erősítéséhez.
  • Endorfint szabadít fel a szervezetben, amit gyakorlatilag a szeretet vagy a szerelem tudományos neveként is használhatnánk. Az endorfin növeli az optimizmust, hozzájárul a pozitív hozzáállás kialakításához és az önbizalom felépítéséhez. Ami a jó az egészben, hogy még az erőltetett, nem őszinte mosoly és nevetés is kiváltja ezt a reakciót, ugyanis az agy nem képes különbséget tenni az arcon megjelenő kétféle nevetési típus között.
  • A nevetés serkenti a vérkeringést, és elősegíti az izmok relaxációját is. Ezek mind hozzájárulnak a stressz fizikai tüneteinek enyhítéséhez.
  • A kortizol termelése csökken: többek között ezt a hormont teszik felelőssé a stresszes állapot fennállásáért.
  • A nevetés a tüdőkre is hatással van, ugyanis kitágítja azokat.
  • Hatása van a homeosztázis stimulálására.
  • Más oldalról megközelítve az érzések felszabadításában is szerepe lehet. A nevetés hatására a mélyen elfojtott érzelmeink is felszínre törhetnek.
  • Nevetéssel barátokat is szerezhetünk, ugyanis a mosolygós, vidám emberek sokkal jobban vonzzák mások tekintetét, felhívják magukra a figyelmet. Így könnyebb bárkivel kapcsolatot építeni.

Nagyon sok városban van már lehetőség szervezett társaságban együtt nevetni. Ezeket a csoportokat direkt ezzel a céllal hozzák létre. Heti egy-két ilyen alkalom hosszú távon rendszeresen beépítve a mindennapokba elképzelhetetlen pozitív változást idézhet elő a hozzáállásunkban, és ezáltal kihatással lehet életünk más területeire is.

Ha nincs ilyen csoport, miért ne lennénk mi azok, akik létrehozzuk? :) A közösségi médiák mindennapos használatával pillanatok alatt remek kis csapat verődhet össze.

Felhasznált irodalom: itt és itt

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).