Mosolyóra
- Dátum: 2017.07.10., 10:39
- biológia, csoport, egészség, előny, hatás, homeosztázis, hozzáállás, jókedv, kortizol, mosoly, nevetés, stressz, változás
Van az úgy, hogy egy nehéz nap délutánján már nehezünkre esik mosolyogni vagy jókedvűnek tűnni, miközben csak azon jár az eszünk, hogy menni kell a gyerekért az iskolába, elvinni a délutáni úszásra, ki kell találni, mit főzzünk vacsorára vagy másnap ebédre.
Mindenképpen érdemes azonban azon gondolkodnunk, hogyan változtathatnánk a hozzáállásunkon, és tehetnénk a nevetést a mindennapok alkotóelemévé, ugyanis a mosolynak és a nevetésnek számos előnyös biológiai és a pszichét pozitívan befolyásoló hatása van.

Ezek közül néhány hátha megerősíti bennünk az elhatározást, hogy még többet nevessünk:
- A nevetés egy egész rakásnyi biológiai folyamatban részt vevő kémiai anyag felszabadításával járul hozzá immunrendszerünk erősítéséhez.
- Endorfint szabadít fel a szervezetben, amit gyakorlatilag a szeretet vagy a szerelem tudományos neveként is használhatnánk. Az endorfin növeli az optimizmust, hozzájárul a pozitív hozzáállás kialakításához és az önbizalom felépítéséhez. Ami a jó az egészben, hogy még az erőltetett, nem őszinte mosoly és nevetés is kiváltja ezt a reakciót, ugyanis az agy nem képes különbséget tenni az arcon megjelenő kétféle nevetési típus között.
- A nevetés serkenti a vérkeringést, és elősegíti az izmok relaxációját is. Ezek mind hozzájárulnak a stressz fizikai tüneteinek enyhítéséhez.
- A kortizol termelése csökken: többek között ezt a hormont teszik felelőssé a stresszes állapot fennállásáért.
- A nevetés a tüdőkre is hatással van, ugyanis kitágítja azokat.
- Hatása van a homeosztázis stimulálására.
- Más oldalról megközelítve az érzések felszabadításában is szerepe lehet. A nevetés hatására a mélyen elfojtott érzelmeink is felszínre törhetnek.
- Nevetéssel barátokat is szerezhetünk, ugyanis a mosolygós, vidám emberek sokkal jobban vonzzák mások tekintetét, felhívják magukra a figyelmet. Így könnyebb bárkivel kapcsolatot építeni.
Nagyon sok városban van már lehetőség szervezett társaságban együtt nevetni. Ezeket a csoportokat direkt ezzel a céllal hozzák létre. Heti egy-két ilyen alkalom hosszú távon rendszeresen beépítve a mindennapokba elképzelhetetlen pozitív változást idézhet elő a hozzáállásunkban, és ezáltal kihatással lehet életünk más területeire is.
Ha nincs ilyen csoport, miért ne lennénk mi azok, akik létrehozzuk? :) A közösségi médiák mindennapos használatával pillanatok alatt remek kis csapat verődhet össze.
Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád
Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.
A főnök a munkahelyi légkört meghatározza
A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.
Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?
Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.
A karizma tudományos megközelítése
A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.
A szívtájéki szúró érzés okai
A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.