Hasznos az álmodozás

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy úgy jutottunk el A-ból B-be, hogy visszagondolva nem is emlékeztünk az útvonalra. Ez persze elég ijesztő, főleg ha autóval közlekedünk, mégis biztonságban hazaérünk. Vajon eléggé vigyáztunk? – fordulhat meg a kérdés a fejünkben. Ezt nevezik álmodozási amnéziának. Ezen kívül azonban számos más érdekes aspektusból lehet megközelíteni az álmodozás témakörét.

Ez a tevékenység sok helyen negatív megítélésnek „örvend”, hiszen rohanó világunkban állandó nyomás alatt vagyunk, hogy csinálnunk kell valamit, különben nem haladunk, nem vagyunk elég hasznosak. Pedig az álmodozás egy normális, sőt előnyöket biztosító kognitív funkció.

Gyakorlatilag ez egy spontán, szubjektív élmény, ami egy olyan környezetben jön létre, ahonnan nem kapunk választ. Biológiailag azonban az álmoktól nagymértékben különbözik. Freud például úgy gondolta, hogy az álmodozás és a fantáziálás a mentális betegségek megjelenésének korai előjelei.

A tudomány jelenlegi állása szerint azonban az álmodozás területe még mindig nem teljesen ismert a szakemberek számára sem. Azt tudjuk, hogy az agy ebben az állapotban is nagyon aktív, ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy ilyenkor „kikapcsolódunk”, hiszen ilyenkor is nagy mennyiségű információ áramlik át az agyunkon. Az álmodozás viszont segítheti a komplex feladatok megoldását, ugyanis ilyenkor aktiválódnak az agy olyan területei, amelyek szerepet játszanak a problémamegoldásban.

Az álmodozás mértéke sajnos a korral csökken, pedig előnyös lenne egy állandó szintet fenntartani, ugyanis a fentebb felsorolt előnyök mellett az álmodozás a kreativitást is növeli!

Felhasznált irodalom: http://dujs.dartmouth.edu