Hasznos az álmodozás
- Dátum: 2017.07.07., 20:13
- agy, álmodozás, álom, feladat, kreativitás, problémamegoldás, tudomány
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy úgy jutottunk el A-ból B-be, hogy visszagondolva nem is emlékeztünk az útvonalra. Ez persze elég ijesztő, főleg ha autóval közlekedünk, mégis biztonságban hazaérünk. Vajon eléggé vigyáztunk? – fordulhat meg a kérdés a fejünkben. Ezt nevezik álmodozási amnéziának. Ezen kívül azonban számos más érdekes aspektusból lehet megközelíteni az álmodozás témakörét.
Ez a tevékenység sok helyen negatív megítélésnek „örvend”, hiszen rohanó világunkban állandó nyomás alatt vagyunk, hogy csinálnunk kell valamit, különben nem haladunk, nem vagyunk elég hasznosak. Pedig az álmodozás egy normális, sőt előnyöket biztosító kognitív funkció.
Gyakorlatilag ez egy spontán, szubjektív élmény, ami egy olyan környezetben jön létre, ahonnan nem kapunk választ. Biológiailag azonban az álmoktól nagymértékben különbözik. Freud például úgy gondolta, hogy az álmodozás és a fantáziálás a mentális betegségek megjelenésének korai előjelei.
A tudomány jelenlegi állása szerint azonban az álmodozás területe még mindig nem teljesen ismert a szakemberek számára sem. Azt tudjuk, hogy az agy ebben az állapotban is nagyon aktív, ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy ilyenkor „kikapcsolódunk”, hiszen ilyenkor is nagy mennyiségű információ áramlik át az agyunkon. Az álmodozás viszont segítheti a komplex feladatok megoldását, ugyanis ilyenkor aktiválódnak az agy olyan területei, amelyek szerepet játszanak a problémamegoldásban.
Az álmodozás mértéke sajnos a korral csökken, pedig előnyös lenne egy állandó szintet fenntartani, ugyanis a fentebb felsorolt előnyök mellett az álmodozás a kreativitást is növeli!
Felhasznált irodalom: http://dujs.dartmouth.edu
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.