Hasznos az álmodozás
- Dátum: 2017.07.07., 20:13
- agy, álmodozás, álom, feladat, kreativitás, problémamegoldás, tudomány
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy úgy jutottunk el A-ból B-be, hogy visszagondolva nem is emlékeztünk az útvonalra. Ez persze elég ijesztő, főleg ha autóval közlekedünk, mégis biztonságban hazaérünk. Vajon eléggé vigyáztunk? – fordulhat meg a kérdés a fejünkben. Ezt nevezik álmodozási amnéziának. Ezen kívül azonban számos más érdekes aspektusból lehet megközelíteni az álmodozás témakörét.
Ez a tevékenység sok helyen negatív megítélésnek „örvend”, hiszen rohanó világunkban állandó nyomás alatt vagyunk, hogy csinálnunk kell valamit, különben nem haladunk, nem vagyunk elég hasznosak. Pedig az álmodozás egy normális, sőt előnyöket biztosító kognitív funkció.
Gyakorlatilag ez egy spontán, szubjektív élmény, ami egy olyan környezetben jön létre, ahonnan nem kapunk választ. Biológiailag azonban az álmoktól nagymértékben különbözik. Freud például úgy gondolta, hogy az álmodozás és a fantáziálás a mentális betegségek megjelenésének korai előjelei.
A tudomány jelenlegi állása szerint azonban az álmodozás területe még mindig nem teljesen ismert a szakemberek számára sem. Azt tudjuk, hogy az agy ebben az állapotban is nagyon aktív, ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy ilyenkor „kikapcsolódunk”, hiszen ilyenkor is nagy mennyiségű információ áramlik át az agyunkon. Az álmodozás viszont segítheti a komplex feladatok megoldását, ugyanis ilyenkor aktiválódnak az agy olyan területei, amelyek szerepet játszanak a problémamegoldásban.
Az álmodozás mértéke sajnos a korral csökken, pedig előnyös lenne egy állandó szintet fenntartani, ugyanis a fentebb felsorolt előnyök mellett az álmodozás a kreativitást is növeli!
Felhasznált irodalom: http://dujs.dartmouth.edu
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.