Hasznos az álmodozás
- Dátum: 2017.07.07., 20:13
- agy, álmodozás, álom, feladat, kreativitás, problémamegoldás, tudomány
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy úgy jutottunk el A-ból B-be, hogy visszagondolva nem is emlékeztünk az útvonalra. Ez persze elég ijesztő, főleg ha autóval közlekedünk, mégis biztonságban hazaérünk. Vajon eléggé vigyáztunk? – fordulhat meg a kérdés a fejünkben. Ezt nevezik álmodozási amnéziának. Ezen kívül azonban számos más érdekes aspektusból lehet megközelíteni az álmodozás témakörét.
Ez a tevékenység sok helyen negatív megítélésnek „örvend”, hiszen rohanó világunkban állandó nyomás alatt vagyunk, hogy csinálnunk kell valamit, különben nem haladunk, nem vagyunk elég hasznosak. Pedig az álmodozás egy normális, sőt előnyöket biztosító kognitív funkció.
Gyakorlatilag ez egy spontán, szubjektív élmény, ami egy olyan környezetben jön létre, ahonnan nem kapunk választ. Biológiailag azonban az álmoktól nagymértékben különbözik. Freud például úgy gondolta, hogy az álmodozás és a fantáziálás a mentális betegségek megjelenésének korai előjelei.
A tudomány jelenlegi állása szerint azonban az álmodozás területe még mindig nem teljesen ismert a szakemberek számára sem. Azt tudjuk, hogy az agy ebben az állapotban is nagyon aktív, ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy ilyenkor „kikapcsolódunk”, hiszen ilyenkor is nagy mennyiségű információ áramlik át az agyunkon. Az álmodozás viszont segítheti a komplex feladatok megoldását, ugyanis ilyenkor aktiválódnak az agy olyan területei, amelyek szerepet játszanak a problémamegoldásban.
Az álmodozás mértéke sajnos a korral csökken, pedig előnyös lenne egy állandó szintet fenntartani, ugyanis a fentebb felsorolt előnyök mellett az álmodozás a kreativitást is növeli!
Felhasznált irodalom: http://dujs.dartmouth.edu
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.