Egy pohár vizet - mikor és mennyit?
- Nem iszom eleget. Mármint vizet. Hallom olykor, hogy meg kellene inni napi 2-2,5 litert, de ki tudja, hogy megvan-e. Hiszen egész nap az irodában ülök és számolok, írok, olykor pedig manuális munkámat végzem időre. Persze, hogy nem a víz jut eszembe legtöbbször. Meg aztán, nem is érzem magam szomjasnak. Estefelé aztán egy kis számolgatás után ráébredek, hogy jó, ha 1 litert megittam egész nap, úgyhogy gyorsan bepótolom, és iszom két korsóval. Aztán mehetek is pisilni, de örülök, hogy ez nem napközben szakított félbe. Este azért még iszom egy pohárkával.
Sokunknak ismerős lehet... A rossz hír az, hogy a folyadék hirtelen pótlása értelmetlen. A 4,5 dl (vagy annál több) folyadék könnyen és gyorsan felszívódik az érrendszerbe, és mennyiségre egyébként az összes vérünk kb. 10%-a. Ez a térfogati teher a vérnyomást is megemelné és az ionháztartást is megbolygatná, ha a szervezet nem volna felkészülve az efféle vedelésre. Érrendszerünk tehát fellélegezhet, mert az aldoszteron hormon vérszintje megemelkedik, kiválasztásunk felgyorsul, a kicsivel korábban bevitt többlet térfogat pedig gyorsan távozik a vizelttel. Ez dolgozó emberünknek nem jó hír, mert ezzel alig lett hidratáltabb, mint a két korsó víz előtt.

Mint igen tudatos HajráEgészség olvasónknak, azt javasoljuk, hogy reggel még otthon igyon meg 2 pohár vizet. Persze ne rögtön egymás után, hanem mondjuk ébredés után, és indulás előtt. 2-2 dl-től még nincs soron kívüli pisilés. A munkaidőre készítsen oda magának egy üveg/kancsó vizet az íróasztalra, és állítson be időzítőt minden órára. Minden jelzéskor egy pohár (2 dl) vizet igyon! Ezzel már ki is van pipálva a napi "kötelező". Ha nem időzítőzik, akkor tegye meg azt, hogy ahányszor megkíván valami rágcsálnivalót, édességet, kávét vagy ilyesmit - mert nem éhes, de azért jól esne valami - akkor inkább igyon először egy pohár vizet. Az a helyzet ugyanis az emberrel, hogy valahogyan nem érzi, hogy innia kellene. Ha szomjas, akkor meg már enyhén ki is van száradva. Ezért fontos, hogy tudatosan odafigyeljen arra, hogy innia "kell". Jó szokás viszont a lefekvés előtt megivott víz, úgyhogy mondjuk meg dolgozó emberünknek, hogy ezt eztán is tartsa meg.
Azért ajánljuk a fentieket, mert tudjuk, hogy a víz alapvető összetevője minden sejtünknek. Sejtjeink víztereiben közlekednek a sejtszinten becsomagolt tápanyagok, és e tápanyagokból is csak úgy "készülhet energia", ha az ehhez szükséges eszközöknek elegendő víz áll a rendelkezésére. A sejtek tehát akkor működnek kiválóan, ha egy picit sincsenek kiszáradva, és ez különösen érvényes az idegsejtekre. Az idegsejtek nyúlványai vezetik azokat az elektromos jeleket, melyek összessége agyműködésünket, és végső soron minden tevékenységünket alapjaiban működteti. E nyúlványok belsejében vizes oldat található, amelynek mennyisége és minősége elengedhetetlen ahhoz, hogy az idegsejtek megfelelően továbbítsák az elektromos jeleket. Ha gondolkodó emberünk majd több vizet iszik, észreveszi, hogy kevésbé fárad el napközben, mert gördülékenyebben megy a gondolkodás és a szellemi munka.
Látjuk, hogy ha hallgatott ránk és megfogadta jótanácsainkat, a munkaidő végére máris megitta a 2 liter vizet. Azért is dicséret jár, ha az esti pohár vizét nem hagyta el, mert ha napközben eleget ivott, ez a pohár víz segít majd pihentetően aludni. Az a 2 dl az éjszakai lélegzetekkel leadott vízpárával el is illan reggelre, s akkor újra jöhet a reggeli utánpótlás.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.