Egy pohár vizet - mikor és mennyit?
- Nem iszom eleget. Mármint vizet. Hallom olykor, hogy meg kellene inni napi 2-2,5 litert, de ki tudja, hogy megvan-e. Hiszen egész nap az irodában ülök és számolok, írok, olykor pedig manuális munkámat végzem időre. Persze, hogy nem a víz jut eszembe legtöbbször. Meg aztán, nem is érzem magam szomjasnak. Estefelé aztán egy kis számolgatás után ráébredek, hogy jó, ha 1 litert megittam egész nap, úgyhogy gyorsan bepótolom, és iszom két korsóval. Aztán mehetek is pisilni, de örülök, hogy ez nem napközben szakított félbe. Este azért még iszom egy pohárkával.
Sokunknak ismerős lehet... A rossz hír az, hogy a folyadék hirtelen pótlása értelmetlen. A 4,5 dl (vagy annál több) folyadék könnyen és gyorsan felszívódik az érrendszerbe, és mennyiségre egyébként az összes vérünk kb. 10%-a. Ez a térfogati teher a vérnyomást is megemelné és az ionháztartást is megbolygatná, ha a szervezet nem volna felkészülve az efféle vedelésre. Érrendszerünk tehát fellélegezhet, mert az aldoszteron hormon vérszintje megemelkedik, kiválasztásunk felgyorsul, a kicsivel korábban bevitt többlet térfogat pedig gyorsan távozik a vizelttel. Ez dolgozó emberünknek nem jó hír, mert ezzel alig lett hidratáltabb, mint a két korsó víz előtt.
Mint igen tudatos HajráEgészség olvasónknak, azt javasoljuk, hogy reggel még otthon igyon meg 2 pohár vizet. Persze ne rögtön egymás után, hanem mondjuk ébredés után, és indulás előtt. 2-2 dl-től még nincs soron kívüli pisilés. A munkaidőre készítsen oda magának egy üveg/kancsó vizet az íróasztalra, és állítson be időzítőt minden órára. Minden jelzéskor egy pohár (2 dl) vizet igyon! Ezzel már ki is van pipálva a napi "kötelező". Ha nem időzítőzik, akkor tegye meg azt, hogy ahányszor megkíván valami rágcsálnivalót, édességet, kávét vagy ilyesmit - mert nem éhes, de azért jól esne valami - akkor inkább igyon először egy pohár vizet. Az a helyzet ugyanis az emberrel, hogy valahogyan nem érzi, hogy innia kellene. Ha szomjas, akkor meg már enyhén ki is van száradva. Ezért fontos, hogy tudatosan odafigyeljen arra, hogy innia "kell". Jó szokás viszont a lefekvés előtt megivott víz, úgyhogy mondjuk meg dolgozó emberünknek, hogy ezt eztán is tartsa meg.
Azért ajánljuk a fentieket, mert tudjuk, hogy a víz alapvető összetevője minden sejtünknek. Sejtjeink víztereiben közlekednek a sejtszinten becsomagolt tápanyagok, és e tápanyagokból is csak úgy "készülhet energia", ha az ehhez szükséges eszközöknek elegendő víz áll a rendelkezésére. A sejtek tehát akkor működnek kiválóan, ha egy picit sincsenek kiszáradva, és ez különösen érvényes az idegsejtekre. Az idegsejtek nyúlványai vezetik azokat az elektromos jeleket, melyek összessége agyműködésünket, és végső soron minden tevékenységünket alapjaiban működteti. E nyúlványok belsejében vizes oldat található, amelynek mennyisége és minősége elengedhetetlen ahhoz, hogy az idegsejtek megfelelően továbbítsák az elektromos jeleket. Ha gondolkodó emberünk majd több vizet iszik, észreveszi, hogy kevésbé fárad el napközben, mert gördülékenyebben megy a gondolkodás és a szellemi munka.
Látjuk, hogy ha hallgatott ránk és megfogadta jótanácsainkat, a munkaidő végére máris megitta a 2 liter vizet. Azért is dicséret jár, ha az esti pohár vizét nem hagyta el, mert ha napközben eleget ivott, ez a pohár víz segít majd pihentetően aludni. Az a 2 dl az éjszakai lélegzetekkel leadott vízpárával el is illan reggelre, s akkor újra jöhet a reggeli utánpótlás.
Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.
Viszket, vakar – mi az? Rühesség!

A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.
Allergiás és/vagy asztma– nyáron sokakat kínozhat a betegség

Az asztma és az allergia két különálló betegség, gyakran mégis kéz a kézben járnak. Ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, amely esetén az asztmás rohamot valamilyen légúti allergén váltja ki.
Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?
Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.