Menü

Egy pohár vizet - mikor és mennyit?

- Nem iszom eleget. Mármint vizet. Hallom olykor, hogy meg kellene inni napi 2-2,5 litert, de ki tudja, hogy megvan-e. Hiszen egész nap az irodában ülök és számolok, írok, olykor pedig manuális munkámat végzem időre. Persze, hogy nem a víz jut eszembe legtöbbször. Meg aztán, nem is érzem magam szomjasnak. Estefelé aztán egy kis számolgatás után ráébredek, hogy jó, ha 1 litert megittam egész nap, úgyhogy gyorsan bepótolom, és iszom két korsóval. Aztán mehetek is pisilni, de örülök, hogy ez nem napközben szakított félbe. Este azért még iszom egy pohárkával.

Sokunknak ismerős lehet... A rossz hír az, hogy a folyadék hirtelen pótlása értelmetlen. A 4,5 dl (vagy annál több) folyadék könnyen és gyorsan felszívódik az érrendszerbe, és mennyiségre egyébként az összes vérünk kb. 10%-a. Ez a térfogati teher a vérnyomást is megemelné és az ionháztartást is megbolygatná, ha a szervezet nem volna felkészülve az efféle vedelésre. Érrendszerünk tehát fellélegezhet, mert az aldoszteron hormon vérszintje megemelkedik, kiválasztásunk felgyorsul, a kicsivel korábban bevitt többlet térfogat pedig gyorsan távozik a vizelttel. Ez dolgozó emberünknek nem jó hír, mert ezzel alig lett hidratáltabb, mint a két korsó víz előtt.

Mint igen tudatos HajráEgészség olvasónknak, azt javasoljuk, hogy reggel még otthon igyon meg 2 pohár vizet. Persze ne rögtön egymás után, hanem mondjuk ébredés után, és indulás előtt. 2-2 dl-től még nincs soron kívüli pisilés. A munkaidőre készítsen oda magának egy üveg/kancsó vizet az íróasztalra, és állítson be időzítőt minden órára. Minden jelzéskor egy pohár (2 dl) vizet igyon! Ezzel már ki is van pipálva a napi "kötelező". Ha nem időzítőzik, akkor tegye meg azt, hogy ahányszor megkíván valami rágcsálnivalót, édességet, kávét vagy ilyesmit - mert nem éhes, de azért jól esne valami - akkor inkább igyon először egy pohár vizet. Az a helyzet ugyanis az emberrel, hogy valahogyan nem érzi, hogy innia kellene. Ha szomjas, akkor meg már enyhén ki is van száradva. Ezért fontos, hogy tudatosan odafigyeljen arra, hogy innia "kell". Jó szokás viszont a lefekvés előtt megivott víz, úgyhogy mondjuk meg dolgozó emberünknek, hogy ezt eztán is tartsa meg.

Azért ajánljuk a fentieket, mert tudjuk, hogy a víz alapvető összetevője minden sejtünknek. Sejtjeink víztereiben közlekednek a sejtszinten becsomagolt tápanyagok, és e tápanyagokból is csak úgy "készülhet energia", ha az ehhez szükséges eszközöknek elegendő víz áll a rendelkezésére. A sejtek tehát akkor működnek kiválóan, ha egy picit sincsenek kiszáradva, és ez különösen érvényes az idegsejtekre. Az idegsejtek nyúlványai vezetik azokat az elektromos jeleket, melyek összessége agyműködésünket, és végső soron minden tevékenységünket alapjaiban működteti. E nyúlványok belsejében vizes oldat található, amelynek mennyisége és minősége elengedhetetlen ahhoz, hogy az idegsejtek megfelelően továbbítsák az elektromos jeleket. Ha gondolkodó emberünk majd több vizet iszik, észreveszi, hogy kevésbé fárad el napközben, mert gördülékenyebben megy a gondolkodás és a szellemi munka.

Látjuk, hogy ha hallgatott ránk és megfogadta jótanácsainkat, a munkaidő végére máris megitta a 2 liter vizet. Azért is dicséret jár, ha az esti pohár vizét nem hagyta el, mert ha napközben eleget ivott, ez a pohár víz segít majd pihentetően aludni. Az a 2 dl az éjszakai lélegzetekkel leadott vízpárával el is illan reggelre, s akkor újra jöhet a reggeli utánpótlás.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.