Nyugodtan beszélhetünk magunkban!
- Dátum: 2017.07.03., 15:57
- beszéd, egészség, gondolat, kommunikáció, magában beszél, motiváció, segítség, tévhit, tudomány
Szokták mondani, hogy aki magában vagy magához beszél, nem normális. A minap olvastam is egy vicces kis idézetet erre vonatkozóan:
„És akkor mi van, ha beszélgetek önmagammal? Elvégre együtt nőttünk fel.”
Milyen igaz! Csak olyan, mintha néha elfelejtenénk. Hiszen ki az egyetlen, aki mindig velünk van, akire bármikor számíthatunk? Persze, hogy saját magunk! Ezért adott helyzetekben magunkkal kell megbeszélnünk és lerendeznünk mindent.
Egyes tudományágak szerint ha valaki magában beszél, az a pszichológiai egészség jele. A 2 és 7 év közötti gyermekeknél gyakori jelenség, felnőtteknél sokszor csak „belső monológ” formájában jelenik meg ez, amit a gyermekek még hangosan kimondanak.
Hiába a civilizált, modern világban folytatott zajos élet, az emberek többsége gyakran érzi magát magányosnak. Ezekben az esetekben egy élő emberre vágyunk, akivel megoszthatjuk, ami a lelkünket nyomja, aki fogadja a bókjainkat, vagy aki megdicsér. Ki van ott mindig? Természetesen mi magunk! Ha magunkban beszélünk, az segít letisztázni a gondolatainkat, megkönnyíti a döntéseinket, megerősíti az elhatározásainkat. Kutatási eredmények szerint azok az emberek, akik teszt közben megvitatják magukkal a válaszokat, jobban teljesítenek.
Beszédmód, beszédstílus
Azt fontos hangsúlyozni, hogy nem mindegy, hogyan szólunk magunkhoz. Érdemes tisztességesen beszélni önmagunkkal is. Egyes források szerint ennek különféle módjai is lehetnek:
- Bókoló: Itt elmondhatjuk, hogy: Büszke vagyok magamra!
- Motivációs: Itt az ideje, hogy felhívjam XY-t!
- Külső párbeszéd: Döntéshelyzetben hasznos lehet, például ha valamivel kapcsolatban ambivalens érzelmeink vannak. Ha kimondjuk hangosan, az segíthet a döntés meghozatalában.
- Célt meghatározó: Célkitűzés és tervezés szükséges a megvalósításhoz. Ezzel a saját figyelmünket hívjuk fel a céljainkra.
Mégis mi az oka annak, hogy valakit őrültnek/nem normálisnak titulálunk, ha magában beszél?
A tévhit azért alakult ki, mert a magunkban beszélést mint tünetet nagyon sok kórkép tüneteivel kapcsolhatjuk össze. A Korsakoff-szindróma például a demencia egy formája, ami a betegnél magában beszélést, izzadást, ok nélküli sírást vagy nevetést eredményez. Magát a betegséget az alkohol okozza.
Ezért inkább először figyeljünk társainkra, és csak utána ítélkezzünk! Saját magunk esetében inkább az a fontos, mit és hogyan mondunk magunknak.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.