Milyen védőoltás típusok léteznek?

Manapság számos tévhit él a védőoltásokkal kapcsolatban. Sokan félnek tőle, ellenzik, pedig tisztában sincsenek azzal, tulajdonképpen miről is beszélnek. Ebben a cikkben áttekintjük a vakcinák különböző típusait: hogyan épülnek fel, mit tartalmaznak.

Minden vakcina tartalmaz egy aktív komponenst (idegen anyagot, azaz antigént), ami kiváltja a szervezet védekező immunreakcióját. Ezen kívül további összetevők is lehetnek benne.

Tágabb értelemben a védőoltásokat élő, illetve inaktivált csoportokra osztják. A benne lévő antigén lehet legyengített vagy elölt, ez a betegséget okozó organizmust vagy annak egy darabját jelenti. A test az antigének specifikus alakjára válaszol.

Csoportosítás:

Élő, attenuált (legyengített) vakcinák

Rendszerint magát a betegséget okozó vírust vagy baktériumot tartalmazza. Ha valakinek beadják az oltást, a vírus vagy baktérium szaporodni kezd, és az egészséges emberi szervezetben kiváltja a védekező reakciót. Általában elég egy alkalommal beadni.

Akkor kell vigyázni a védőoltás beadásával, ha az adott személy immunrendszere legyengült állapotban van, pl. leukémiában szenved vagy HIV fertőzött. Ilyen esetekben ez a vakcinatípus betegséget okozhat.

Inaktivált vakcinák

Ebben az esetben a vírust vagy a baktériumot inaktiválják, mielőtt az a védőoltásba kerül. Ebben a védőoltásban nincs élő rész. A beadást követően sem kezd el szaporodni. Azért előnyös, mert legyengült immunrendszerű egyéneknek is beadható. Előfordulhat viszont, hogy a kialakuló védettség mértéke nem olyan magas, mint egészséges emberek esetében.

A védettséget rendszerint több alkalommal történő vakcinációval lehet elérni. Előfordulhat, hogy a védett állapot kialakulása után is szükség van időnként egy emlékeztető oltásra, ami növeli az immunrendszer által kialakított védettségi szintet.

Alegység vakcinák:

Toxoid vakcinák

Ez azt jelenti, hogy toxint termelő organizmus toxinját ölik el, és a vakcina az elölt toxint tartalmazza.

Poliszacharid vakcinák

A baktérium borító tok külső rétegéből vesznek el gyakorlatilag cukormolekulákat, ezt tartalmazza a védőoltás.

Konjugált vakcinák

Ebben az esetben a fentebb leírt poliszacharidot hozzákötik egy hordozófehérjéhez, és ez a kombináció található meg a vakcinában.

Rekombináns vakcinák

A betegséget okozó organizmus egyik génjének egy darabját – amiről tudják, hogy egy olyan fehérjét kódol, ami az emberi szervezetből immunválaszt vált ki – beleültetik egy másik sejt génjébe, például egy élesztősejtébe. Amikor az élesztősejt szaporodásba kezd, előállítja a kívánt fehérjét, és ezt tudják majd immunizációra használni.

Első olvasásra talán bonyolult tűnhet némelyik a fent leírt metodikák közül, de ezek már a gyakorlatba ültetett, megbízható stratégiák.

Forrás: innen