Menü

Konyhai mit-miért? - A húsos vágódeszka

"Alaposan mosd meg a zöldséget, mielőtt felvágod!", cseng tanítóink hangja fülünkbe. Ezt a parancsot nem csak nagyszüleink, hanem a nagykonyhai élelmiszerbiztonsági irányelvek is nagyon szigorúan kezelik, a termőföld maradványok ugyanis potenciális fertőzésforrást jelentenek a fogyasztók számára. A termőföldben természetes módon előforduló baktériumok és egyéb mikroorganizmusok az emberi emésztőcsatornába kerülve súlyos megbetegedéseket okozhatnak.

Ugyanez történhet, ha a termőföldet (feketeföldet, homokos talajt, stb.) belevágjuk pl. a húsos vágódeszkába: a vágódeszka felületén - és esetleg anyagában - a tápláló szervesanyag-maradványokban ezek a baktériumok igen hamar elszaporodnak, majd a körülmények barátságtalanabbá válásakor - leginkább mosogatáskor - ellenálló csírákat, ún. endospórákat képeznek.

Ezek vágódeszkánkban átvészelik a számukra kedvezőtlen időszakot, majd a bőség újabb eljövetelével - pl. amikor húst aprítunk - ismét aktív állapotba kerülnek. Ekkor rákerülnek a húsra, amelyet fogyasztani kezdenek. Ha felaprított húsunkat ezután röviddel elkészítjük - megsütjük, megfőzzük stb. - , azzal elpusztítjuk a baktériumokat. Problémát inkább az jelenthet, ha a "fertőzött" deszkán felaprított húst visszatesszük a hűtőbe egy pár napra.

Ez idő alatt ezek a mikroorganizmusok olyan anyagcsere-termékeket választanak ki a hús felületére, amelyek ételmérgezésekhez vezetnek. A hőkezelés a baktériumokat elpusztítja ugyan, de káros anyagcsere-termékek hőálló módon megmaradnak, és tüneteket okoznak. A fenti okozat elkerülését célzó további szabály nagymamánk konyhájából: "A húsok és a zöldségek aprításához külön vágódeszka kell."

Hasonló megfontolásból sokan nem tárolnak nyers húst és tejtermékeket együtt. A nyers (termelői) tejben, az erjesztett tejtermékekben és a sajtokban különféle baktériumok (és esetleg gombák) élnek, amelyek a tejet számunkra joghurttá, kefirré, sajttá érlelték. Ezek a mikroorganizmusok a nyers húsra kerülve ugyancsak táptalajra lelnek, ám jólétük húsunkon számunkra nagyobb bosszúságot, esetleg megbetegedést okozhat. A tejtermékeket és a húsokat Magyarországon a vendéglátásban még ma is külön hűtőszekrényben kell tartani. Ez egyébként az irányadó európai Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzőpontok (HACCP) rendszernek már nem követelménye.

A tejtermékek érleléséhez használatos mikroorganizmusok általában igen szűk, magasabb hőmérsékleti tartományban (22-42 °C, típusfüggő módon) működnek, a hűtőszekrényben pedig szinte nem szaporodnak. A húsok és tejtermékek együttes tárolásának biblikus tiltása tehát valószínűleg a trópusi meleg környezetben volt igazán fontos, mai hűtőszekrényes világunkban már jobbára elvesztette jelentőségét.

A tiszta juharszirup jótékony hatásai

A juharszirupot az amerikai indiánok csak’’édesvíznek’’ nevezték. Manapság már leginkább a mézhez hasonlítjuk. Édes íze ne tévesszen meg senkit, ugyanis egészséges és nem terheli meg annyira a szervezetet sem. Az emberi szervezetre számtalan jótékony hatást képes kifejteni!

A krumpli különleges „unokatestvére”: az édesburgonya

Köretnek, főételnek, de még rágcsálnivalóknak is tökéletes a manapság nagy népszerűségnek örvendő édesburgonya.

Edzés utáni regeneráló ételek

Sokszor téma mi legyen egy megfelelő menü ebédre, vagy milyen egy diétás vacsora, mit esznek sokan tápláló reggeliként, azonban nagyon lényeges megtervezni, hogy mit eszünk sportolás, edzés után.

Füge áldásos hatásai

A füge nagyon gazdag béta-karotinban, A-,C-,E-, és K-vitaminban, kalciumban és más ásványi anyagokban. Összegyűjtöttünk 14 érvet, hogy miért lenne érdemes beépítened az étrendedbe.

Ezekért a szuper tulajdonságokért fogyaszt a káposzta

A káposzta egyik nagy előnye, hogy télen-nyáron könnyen beszerezhető, és C-vitamin-tartalma révén nem csupán a fogyásban segít, de az immunrendszeredet is erősíti.