Az olvasólámpád - pihentető alvásod egyik záloga

Sokan érezzük úgy, vagy akár tudjuk is, hogy a különböző képernyők és kijelzők fénye miatt nehezebben alszunk el. Bár a televízió képernyője csökkenő szerepet játszik a fiatalabb korosztályok életében, összességében sokkal több időt és alkalmat töltünk a képernyők és kijelzők nézegetésével, mint korábban. Kevesebben tudják azonban azt, hogy alvási ciklusunk megzavarására és az alvás minőségének rontására az oly annyira szerethető esti olvasás is alkalmas.

Ezt a jelenséget persze nem az olvasás ténye okozza (és a tárgyáról most ne essék szó), hanem az olvasáshoz használt fényforrás minősége. Sok mai, korszerű (vagyis a hagyományos izzónál alacsonyabb energiaigényű) fényforrás a látható fény tartományának felsőbb részében ad le fényt. Ez a fény a rövidebb hullámhosszú - kékesnek nevezett - fény. Az ilyen fénnyel a külvilágban (utcán, kertben, természetben) inkább a nap korai óráiban találkozunk, a napsütés ekkor nagyobb arányban tartalmazza ezt a komponenst. Ez az idegrendszerünkre - a szemünkön keresztül - ébren tartó hatással van, amelynek hátterében a szerotonin:melatonin arány áll. E két ingerületátvivő anyag aránya határozza meg napi ritmusunkat. A szerotonin:melatonin arány 3 hónapnál fiatalabb csecsemőkben még nem követi a napi fénymennyiség-változásokat, ám 3 hónapos kor után éjfél és reggel 8 óra között található a legnagyobb mennyiségű melatonin a vérben. Ez a csúcs-időtartam később változik, kamaszkorban kialakul az egyénre jellemző napi ritmus. Ezen a napi ritmuson alakíthatnak esti fényforrásaink.

Korábban az esték és a fényforrások egyébként kevesebb fejtörést okoztak és több alvást engedtek használóiknak, mivel az akkor népszerű izzólámpák (hagyományos izzók) teljesebb fényt adtak le. Az általuk adott fény sok típusú (hullámhosszú, "színű") fényt tartalmazott a látható spektrumban, így kellő mennyiségű vörös komponenst is. A napsütésre a vörös komponens (nagyobb hullámhosszú fény) túlsúlya a késő délutáni és esti órákban jellemző. Az állati idegrendszer az evolúció során ezt az éjszaka közeledtével azonosította, amely a nappali lények számára a pihenőidőszakot jelentette. Igen, a "vörös fény" vérünk melatoninszintjét emeli, amely elálmosít minket. Ezt akár napközben is érezhetjük akkor, ha pl. egy vadaspark éjszakai házába hosszabb látogatást teszünk. Lehet, hogy a fotólaborok dolgozói az infravörös helyiségekben több kávét fogyasztanak? Nem tudjuk.

Bizonyított tény viszont az, hogy pihentetőbb éjszakai alvás érhető el, ha esti-éjszakai fényforrásaink vörös fényt adnak. Olvassunk tehát inkább kisebb teljesítményű hagyományos izzó (esetleg halogénlámpa) mellett, miközben a szobában piros ledlámpa pislákol. Ha az izzó fénye zavarná a mellettünk alvót, árnyékoljunk piros kendővel! A visszaverődő fény pirosítása érdekében a piros lepedők is kiválók, persze csak azoknak, akik nem idegenkednek piros ágyhuzatban aludni.

Felhasznált irodalom: innen