Az olvasólámpád - pihentető alvásod egyik záloga
- Dátum: 2017.06.25., 14:05
- alvás, este, fény, fényforrás, izzó, lámpa, olvasás, olvasólámpa, pihenés, piros, vörös
Sokan érezzük úgy, vagy akár tudjuk is, hogy a különböző képernyők és kijelzők fénye miatt nehezebben alszunk el. Bár a televízió képernyője csökkenő szerepet játszik a fiatalabb korosztályok életében, összességében sokkal több időt és alkalmat töltünk a képernyők és kijelzők nézegetésével, mint korábban. Kevesebben tudják azonban azt, hogy alvási ciklusunk megzavarására és az alvás minőségének rontására az oly annyira szerethető esti olvasás is alkalmas.
Ezt a jelenséget persze nem az olvasás ténye okozza (és a tárgyáról most ne essék szó), hanem az olvasáshoz használt fényforrás minősége. Sok mai, korszerű (vagyis a hagyományos izzónál alacsonyabb energiaigényű) fényforrás a látható fény tartományának felsőbb részében ad le fényt. Ez a fény a rövidebb hullámhosszú - kékesnek nevezett - fény. Az ilyen fénnyel a külvilágban (utcán, kertben, természetben) inkább a nap korai óráiban találkozunk, a napsütés ekkor nagyobb arányban tartalmazza ezt a komponenst. Ez az idegrendszerünkre - a szemünkön keresztül - ébren tartó hatással van, amelynek hátterében a szerotonin:melatonin arány áll. E két ingerületátvivő anyag aránya határozza meg napi ritmusunkat. A szerotonin:melatonin arány 3 hónapnál fiatalabb csecsemőkben még nem követi a napi fénymennyiség-változásokat, ám 3 hónapos kor után éjfél és reggel 8 óra között található a legnagyobb mennyiségű melatonin a vérben. Ez a csúcs-időtartam később változik, kamaszkorban kialakul az egyénre jellemző napi ritmus. Ezen a napi ritmuson alakíthatnak esti fényforrásaink.
Korábban az esték és a fényforrások egyébként kevesebb fejtörést okoztak és több alvást engedtek használóiknak, mivel az akkor népszerű izzólámpák (hagyományos izzók) teljesebb fényt adtak le. Az általuk adott fény sok típusú (hullámhosszú, "színű") fényt tartalmazott a látható spektrumban, így kellő mennyiségű vörös komponenst is. A napsütésre a vörös komponens (nagyobb hullámhosszú fény) túlsúlya a késő délutáni és esti órákban jellemző. Az állati idegrendszer az evolúció során ezt az éjszaka közeledtével azonosította, amely a nappali lények számára a pihenőidőszakot jelentette. Igen, a "vörös fény" vérünk melatoninszintjét emeli, amely elálmosít minket. Ezt akár napközben is érezhetjük akkor, ha pl. egy vadaspark éjszakai házába hosszabb látogatást teszünk. Lehet, hogy a fotólaborok dolgozói az infravörös helyiségekben több kávét fogyasztanak? Nem tudjuk.
Bizonyított tény viszont az, hogy pihentetőbb éjszakai alvás érhető el, ha esti-éjszakai fényforrásaink vörös fényt adnak. Olvassunk tehát inkább kisebb teljesítményű hagyományos izzó (esetleg halogénlámpa) mellett, miközben a szobában piros ledlámpa pislákol. Ha az izzó fénye zavarná a mellettünk alvót, árnyékoljunk piros kendővel! A visszaverődő fény pirosítása érdekében a piros lepedők is kiválók, persze csak azoknak, akik nem idegenkednek piros ágyhuzatban aludni.
Felhasznált irodalom: innen
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.