Élet negatív gondolatok nélkül
- Dátum: 2017.06.14., 12:42
- fejlődés, gondolat, gondolkodás, gondolkodásmód, kritikus, önfejlesztés, pozitivitás, pszichológia, vizualizáció
A negatív gondolatok feladásának ötlete valaki számára furának tűnhet. Azok számára, akik jóban vannak a "belső kritikusukkal", könnyű lehet ezt teljesíteni. De próbáljunk csak meg eltölteni egy órát úgy, hogy nem gondolunk vagy mondunk semmit rosszat magunkról vagy akár a testünkről!
A "hangos kritikusunk" a kis hang a fejünkben. Ismerős ez a fogalom? Reményeim szerint sokan tudják, miről írunk most. Tehát akkor... miért nem próbáljuk meg ignorálni azt a kis hangot? Aki azt mondja, hogy a testünk nem tökéletes? Vagy hogy nem vagyunk szerethetőek? Hogy ekkorra már előrébb kellene tartanunk a karrierünket illetően?
Akármilyen negatív gondolatot ajánl is az elménk magunkkal kapcsolatban, próbáljunk nem tudomást venni róla. Hallgattassuk el azt a hangot! Tekintsünk rá úgy, mintha egy, az égen áthaladó felhő lenne, és csak hagyjuk tovaszállni.
Abba kell hagynunk azt is, hogy kimondjuk a saját magunkról alkotott negatív gondolatokat. A legtöbben meg sem tudnák számolni, hányszor panaszkodtak valakinek a testükről, a hibáikról a barátaiknak vagy a családjuknak.
Igenis számít az, hogy mit mondunk magunknak és magunkról. Halljuk ezeket az állításokat, és érezzük a súlyukat. A pszichológiai elrendeződésünk részévé válik. E helyett inkább tegyük azt, hogy a negatív hangot átfordítjuk pozitív hangba, aminek pedig egészséges (és BOLDOG!) ráhatása lesz az életünkre.
Fontos, hogy emlékezzünk arra - mindegy hogy mellesleg milyen egészség-vezérelt céljaink vannak -, hogy az adott pillanatban mindig szépek és tökéletesek vagyunk. Minél hamarabb felismerjük ezt, annál hamarabb leszünk képesek elérni a kitűzött célunkat. Ha fogyókúrázunk, akkor sem a negatív gondolatok hadával győzzük meg magunkat, hogy leadjuk a felesleges 10-20 kilót. Mentálisan fel kell építenünk magunkat, hogy hatással legyünk a fejlődésünkre. Ezzel nemcsak a felesleges kilóktól szabadulunk majd meg, hanem más, régóta dédelgetett álmainkat is meg fogjuk tudni valósítani.
A folyamat egy csendes döntéssel kezdődik, amikor felismerjük a gondolatainkat, és aztán hagyjuk őket gyorsan elillanni - tényleg hasznos, ha találunk valami hozzá kapcsolódó vizuális képet, mint a fentebb említett felhő példa! A negatív gondolatokat le is locsolhatjuk egy tűzoltói locsolócsővel!
Ne analizáljunk túl! Ne gondoljunk túl semmit! Csak vegyük észre, hogy megjelent a gondolat, és aztán hagyjuk eloszlani. Helyettesítsük valami építő jellegű elképzeléssel.
Ahogy Yoko Ono mondta "Próbáld ki, hogy nem mondasz magadra semmit negatívat három napig, 45 napig, három hónapig. Nézd meg, mi történik az életeddel!"
Forrás: https://www.psychologytoday.com
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?