Élhetünk idegeskedés nélkül
- Dátum: 2017.06.07., 23:00
- aggódás, gond, gondolat, idegeskedés, idegesség, kerülés, megoldás, nyereség, probléma, rejtőzés, stressz, tanács
Aggódás, idegesség, stressz, gondok – ezek mind olyan szavak, amelyekkel biztos ismeretséget kötöttünk már eddigi életünk során. Természetes, hogy megismerkedtünk ezekkel az érzelmekkel. Az aggódás egy olyan érzés, ami azt sugallja nekünk, hogy veszély közeledik, és ébernek kell lennünk, hogy bármelyik pillanatban készen álljunk a harcra vagy a menekülésre. A jó hír azonban, hogy az aggódás kezelhető!
Az aggódás érdekes élmény, amit nem mindig valódi események iránt érzünk. Rendszerint a bizonytalan kimenetellel rendelkező dolgok irányába támasztjuk ezt az érzést. Tehát ez a szó leír mindent, amitől félünk, hogy ESETLEG megtörténhet. Amikor ezekre a kimenetelekre gondolunk, még nagyon kicsi az esélye, hogy be fognak következni. Sokan azt gondolják, hogy bizonyos helyzetek vagy események okoznak számukra aggódást. Valójában azonban a saját gondolataink, értelmezésünk kreálja az érzést. Remekül hangzik azonban az a kijelentés, hogy hatalmunk van uralkodni saját gondolathalmazunk felett!
Néhány tanácsot foglalunk most össze.
1. Amikor idegeskedünk, aggódunk, a szimpatikus idegrendszerünk aktiválódik. Ez felelős a szívfrekvencia felgyorsításáért, agyunknak ez a területe hoz pillangókat a gyomrunkba és izzaszt meg minket. Ahhoz, hogy lenyugodjunk, aktiválnunk kell a paraszimpatikus idegrendszerünket, ami deaktiválja bennünk az aggódást, az idegességet. Ha idegeskedünk, álljunk meg egy pillanatra, vegyünk néhány mély lélegzetet kb. 3-5 alkalommal. 5 másodpercig lassan szívjuk be a levegőt, majd 5 másodpercen keresztül fújjuk ki!
2. Legyünk gondolatdetektívek! Tegyünk egy lépést hátra a gondolataink áradatából, és gondolkodjuk a gondolkodásunkról. Gyűjtsünk bizonyítékokat, mi az, ami támogatja az aggódó, idegeskedő gondolatokat.
3. Fontoljuk meg, milyen tanácsot adnánk másoknak, ha idegesnek látnánk őket. Lehet, hogy ezekkel a tanácsokkal saját magunkon is segíthetnénk?
4. A „Mi lenne, ha…” gondolatokat fordítsuk át „Mi van…” gondolatokra. Nézzük meg, mi történik éppen most. Meg fogunk lepődni, ha valóban azt nézzük, arra figyelünk, ami előttünk van.
5. Kerüljük el az elkerülést! Ha folyton kiiktatjuk ezeket a gondolatokat, sosem fogjuk tudni elengedni őket. Gondoljunk azokra a dolgokra, amelyek aggódóvá, idegessé tesznek minket. Azután gondoljunk valamire, ami csökkenti az aggódásunkat. Szembe merünk nézni azzal a dologgal, ami ilyen negatív érzéseket vált ki belőlünk, vagy inkább elrejtjük, tudomást sem veszünk róla? Ha a második opció a válaszunk, akkor bizony elkerülő magatartással reagálunk. Ez azt jelenti, hogy a testünk és az elménk csak egy módot ismer, amivel az idegeskedést elhessegetheti, az pedig a rejtőzés. Ismerős az a szituáció, amikor hallunk egy számot a rádióban, ami nagyon elnyeri a tetszésünket, ezért újra és újra meghallgatjuk, mígnem egy ugyanolyan sláger válik belőle, mint az összes többi. Mert megszokjuk. Ugyanígy szokjuk meg a rejtőzést is. Tehát ugyanez a helyzet az idegeskedéssel, az aggódással is.
6. Gyakran, amikor az aggódás vagy az idegeskedés szikrája kigyullad bennünk, csak fekete-fehérben látunk. Például, ha küldök egy SMS-t egy barátomnak, és ő nem válaszol azonnal, egyből arra gondolok, hogy ne, biztos utál engem. Ez egy nagyon világos példa. Van-e magyarázat arra, miért nem válaszol? Lemerült a telefonja, elfoglalt, a gyerekei elállították a telefonját?
7. Gondoljuk át, mit és mennyit nyerünk az ideges gondolatokból.
Ha az aggódás a legjobb barátunk, és elfelejtettük, a valóságban hogyan néz ki egy igaz barát, inkább hívjuk fel! :)
Forrás: http://psychprofessionals.com.au
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.