Élhetünk idegeskedés nélkül
- Dátum: 2017.06.07., 23:00
- aggódás, gond, gondolat, idegeskedés, idegesség, kerülés, megoldás, nyereség, probléma, rejtőzés, stressz, tanács
Aggódás, idegesség, stressz, gondok – ezek mind olyan szavak, amelyekkel biztos ismeretséget kötöttünk már eddigi életünk során. Természetes, hogy megismerkedtünk ezekkel az érzelmekkel. Az aggódás egy olyan érzés, ami azt sugallja nekünk, hogy veszély közeledik, és ébernek kell lennünk, hogy bármelyik pillanatban készen álljunk a harcra vagy a menekülésre. A jó hír azonban, hogy az aggódás kezelhető!
Az aggódás érdekes élmény, amit nem mindig valódi események iránt érzünk. Rendszerint a bizonytalan kimenetellel rendelkező dolgok irányába támasztjuk ezt az érzést. Tehát ez a szó leír mindent, amitől félünk, hogy ESETLEG megtörténhet. Amikor ezekre a kimenetelekre gondolunk, még nagyon kicsi az esélye, hogy be fognak következni. Sokan azt gondolják, hogy bizonyos helyzetek vagy események okoznak számukra aggódást. Valójában azonban a saját gondolataink, értelmezésünk kreálja az érzést. Remekül hangzik azonban az a kijelentés, hogy hatalmunk van uralkodni saját gondolathalmazunk felett!
Néhány tanácsot foglalunk most össze.
1. Amikor idegeskedünk, aggódunk, a szimpatikus idegrendszerünk aktiválódik. Ez felelős a szívfrekvencia felgyorsításáért, agyunknak ez a területe hoz pillangókat a gyomrunkba és izzaszt meg minket. Ahhoz, hogy lenyugodjunk, aktiválnunk kell a paraszimpatikus idegrendszerünket, ami deaktiválja bennünk az aggódást, az idegességet. Ha idegeskedünk, álljunk meg egy pillanatra, vegyünk néhány mély lélegzetet kb. 3-5 alkalommal. 5 másodpercig lassan szívjuk be a levegőt, majd 5 másodpercen keresztül fújjuk ki!
2. Legyünk gondolatdetektívek! Tegyünk egy lépést hátra a gondolataink áradatából, és gondolkodjuk a gondolkodásunkról. Gyűjtsünk bizonyítékokat, mi az, ami támogatja az aggódó, idegeskedő gondolatokat.
3. Fontoljuk meg, milyen tanácsot adnánk másoknak, ha idegesnek látnánk őket. Lehet, hogy ezekkel a tanácsokkal saját magunkon is segíthetnénk?
4. A „Mi lenne, ha…” gondolatokat fordítsuk át „Mi van…” gondolatokra. Nézzük meg, mi történik éppen most. Meg fogunk lepődni, ha valóban azt nézzük, arra figyelünk, ami előttünk van.
5. Kerüljük el az elkerülést! Ha folyton kiiktatjuk ezeket a gondolatokat, sosem fogjuk tudni elengedni őket. Gondoljunk azokra a dolgokra, amelyek aggódóvá, idegessé tesznek minket. Azután gondoljunk valamire, ami csökkenti az aggódásunkat. Szembe merünk nézni azzal a dologgal, ami ilyen negatív érzéseket vált ki belőlünk, vagy inkább elrejtjük, tudomást sem veszünk róla? Ha a második opció a válaszunk, akkor bizony elkerülő magatartással reagálunk. Ez azt jelenti, hogy a testünk és az elménk csak egy módot ismer, amivel az idegeskedést elhessegetheti, az pedig a rejtőzés. Ismerős az a szituáció, amikor hallunk egy számot a rádióban, ami nagyon elnyeri a tetszésünket, ezért újra és újra meghallgatjuk, mígnem egy ugyanolyan sláger válik belőle, mint az összes többi. Mert megszokjuk. Ugyanígy szokjuk meg a rejtőzést is. Tehát ugyanez a helyzet az idegeskedéssel, az aggódással is.
6. Gyakran, amikor az aggódás vagy az idegeskedés szikrája kigyullad bennünk, csak fekete-fehérben látunk. Például, ha küldök egy SMS-t egy barátomnak, és ő nem válaszol azonnal, egyből arra gondolok, hogy ne, biztos utál engem. Ez egy nagyon világos példa. Van-e magyarázat arra, miért nem válaszol? Lemerült a telefonja, elfoglalt, a gyerekei elállították a telefonját?
7. Gondoljuk át, mit és mennyit nyerünk az ideges gondolatokból.
Ha az aggódás a legjobb barátunk, és elfelejtettük, a valóságban hogyan néz ki egy igaz barát, inkább hívjuk fel! :)
Forrás: http://psychprofessionals.com.au
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.