Menü

Előttünk a megoldás, és mégsem élünk vele...

Életünk nehéz helyzeteiben, kríziseiben tanácstalanul állunk: mit is tehetnénk? Kétségbeesve keressük a megoldást, és mégis, amikor előttünk a lehetőség, akkor egyszerűen képtelenek vagyunk megragadni. Mintha éhesen ácsorognánk, és képtelenek volnánk elvenni a kiflit attól, aki odanyújtja számunkra. Vegyük végig, hogy miért ilyen az ember, hogy mi is az oka ennek a típikus reakciónak.

A hitetlen vasdoboz

Képtelenek vagyunk áttörni a saját nézeteinket. Ha az a szemléletmódunk, hogy minket senki sem szeret, senki sem sajnál és nem segíthet rajtunk senki a világon, akkor az odanyújtott kifli létezését egyszerűen nem hisszük el. Ez lehetetlen! - vágjuk rá könnyedén, noha ott van az orrunk előtt. A magyar nyelv szépen kifejezi ezt az állapotot, hogy valaki képtelen elfogadni a segítséget, vagy az újfajta nézőpontokat: kép-telen, tehát nincs képe róla, nem tudja, elKÉPzelni. Mintha egy vasdoboz rabságában élnénk, melynek a falát nem tudjuk áttörni, pedig a falat csak a hitrendszerünk hegesztette be.

Láthatjuk, hogy ilyenkor az elménk az, ami korlátok között tart bennünket, nem pedig a valóság. Ez pedig gyakoribb, mint hinnénk. Az élethelyzetek természetesen nem ilyen egyértelműek, mint az elénk nyújtott kifli. Mégis hajlamosak vagyunk nemet mondani a lehetőségekre és elutasítani azokat valamilyen általunk észszerűnek gondolt magyarázattal.

Magyarázat mindig van

De gondoljunk bele: nincs olyan dolog, ahol ne tudnánk valamilyen kifogással, magyarázattal élni. Nincs időnk, kedvünk, pénzünk és még sorolhatnánk. Az nem is merül fel bennünk, hogy ha valamit igazán szeretnénk, akkor a megoldások esetleg olyan úton érkezhetnek hozzánk, ahol nem is várjuk. Még mindig a kiflin évődve, nem a boltban vagy a pékségben vesszük meg, hanem kapjuk valakitől. Ne feledjük, a világ legnagyobb rejtélyei, legnagyobb találmányai esetén szinte kivétel nélkül valami elsőre döbbenetes megoldás vagy eszméletlen összefüggés született.

Elengedni a korlátokat

Ehhez persze bátorság és nyitottság kell - a vasdoboz feltöréséhez, amelyet hitrendszerünkben létrehoztunk. Olyan ez, mint amikor először megtanulunk járni vagy biciklizni. Egyszer el kell engedni a kezet vagy a biztosító támasztékot és szabadon utunkra indulni. Lehet, hogy egy-egy eséssel jár, de különben soha nem tanulnánk meg, és sosem fedeznénk fel a bennünk és a környezetünkben rejlő lehetőséget. Döbbenetes belegondolni, hogy az életünket korlátozó tényezőket mi magunk építettük oda, vagy legalábbis valamilyen oknál fogva mi magunk ragaszkodunk hozzájuk - még ha ennek nem is vagyunk tudatában.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.