Menü

Miért érdemes vérnyomásunkat mindkét karon mérni?

A vérnyomásunk fontos bepillantást enged nyerni az egészségünkbe, de még több kulcsot kaphatunk a megoldáshoz, ha egy kis változtatást eszközölünk a módszerben, ahogyan mérjük a vérnyomásunkat.

A kardiológusok standard módszere, hogy pácienseik mindkét karján mérik a vérnyomást. Az elsődleges ellátásban azonban sajnos még nem ez a bevett gyakorlat.

„Az egészséges emberek vérnyomása alig különbözik a két karon mérve, de egy jelentős különbség blokkot vagy abnormalitást jelezhet” – nyilatkozta Dr. Sharonne Hayes, a rochesteri Mayo Klinika igazgatója.

„A mindennapi gyakorlat talán legnagyobb problémája, hogy valaki mindig ugyanazon a karon méri a vérnyomását, és folyamatosan azt a visszajelzést kapja, hogy értékei rendben vannak.” De amikor szakemberek ellenőrzik az értékeket mindkét karján, sokszor ellenőrizetlen vérnyomás értékeket kapnak, amelyeket addig senki sem fedezett fel, viszont potenciális károkat okozhatnak az agyban és a vesékben.

Mit keressünk?

A normális vérnyomás hivatalosan 120/80 Hgmm. Értékeink akkor normálisak, ha a felső értékekben (a szisztolés vérnyomás) létrejött különbség a két kar között mérve maximum 5-tel különbözik. Ha a differencia 10-15-tel is nagyobb, az első lépés, amit tennünk kell, hogy újra megmérjük a vérnyomásunkat. Ha az eltérés fennmarad, érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen az egész történet az érhálózatunkról és a véráramlásunkról szól.

Ha fiatalok vérnyomás értékeiben találják meg ezt a nagy különbséget, az veleszületett szívrendellenességet jelezhet, például aortaszűkületet vagy a fő artériaszűkületét. Idősebbekben, vagy akik az érelmeszesedés rizikócsoportjaiba tartoznak, blokkot jelezhet. Potenciális jele lehet az aorta disszekciónak (a főverőér hosszanti repedése) vagy az aorta falán megjelenő repedésnek is.

Ha az egyik karban jelentősen magasabb a vérnyomás, a későbbiekben ezt érdemes a mérésekhez használni mind a szakorvos irodájában, mind otthon, saját ellenőrzésre.

Milyen gyakran ellenőrizzük a vérnyomást mindkét karban?

Egy átlagos 30-40 éves embernek nem kell rendszeresen ellenőriznie a vérnyomását mindkét karjában. Tizen-, huszonéveseknél elég, ha egyszer megnézik a különbséget a két kar között, majd később a 40-es, 50-es éveikben ellenőrzik újra.

Nőknél gyakrabban előfordul, hogy nem kell a vérnyomásukat mindkét karjukon ellenőrizni. A masztektómián (emlőt eltávolító műtét) és nyirokcsomó eltávolításon átesett nőknek gyakran tanácsolják, hogy a masztektómián átesett oldalukon ne ellenőrizzék a vérnyomás értékeiket. Szerencsére a mai modern sebészeti technikák megjelenésével ennek már nincs olyan nagy jelentősége, így ott is nyugodt szívvel mérhetik vérnyomásukat.

Forrás: www.today.com

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.