Miért érdemes vérnyomásunkat mindkét karon mérni?
- Dátum: 2017.05.04., 21:00
- aorta, artéria, blokk, egészség, ellenőrzés, érhálózat, kar, kardiológia, különbség, mérés, vérnyomás
A vérnyomásunk fontos bepillantást enged nyerni az egészségünkbe, de még több kulcsot kaphatunk a megoldáshoz, ha egy kis változtatást eszközölünk a módszerben, ahogyan mérjük a vérnyomásunkat.
A kardiológusok standard módszere, hogy pácienseik mindkét karján mérik a vérnyomást. Az elsődleges ellátásban azonban sajnos még nem ez a bevett gyakorlat.

„Az egészséges emberek vérnyomása alig különbözik a két karon mérve, de egy jelentős különbség blokkot vagy abnormalitást jelezhet” – nyilatkozta Dr. Sharonne Hayes, a rochesteri Mayo Klinika igazgatója.
„A mindennapi gyakorlat talán legnagyobb problémája, hogy valaki mindig ugyanazon a karon méri a vérnyomását, és folyamatosan azt a visszajelzést kapja, hogy értékei rendben vannak.” De amikor szakemberek ellenőrzik az értékeket mindkét karján, sokszor ellenőrizetlen vérnyomás értékeket kapnak, amelyeket addig senki sem fedezett fel, viszont potenciális károkat okozhatnak az agyban és a vesékben.
Mit keressünk?
A normális vérnyomás hivatalosan 120/80 Hgmm. Értékeink akkor normálisak, ha a felső értékekben (a szisztolés vérnyomás) létrejött különbség a két kar között mérve maximum 5-tel különbözik. Ha a differencia 10-15-tel is nagyobb, az első lépés, amit tennünk kell, hogy újra megmérjük a vérnyomásunkat. Ha az eltérés fennmarad, érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen az egész történet az érhálózatunkról és a véráramlásunkról szól.
Ha fiatalok vérnyomás értékeiben találják meg ezt a nagy különbséget, az veleszületett szívrendellenességet jelezhet, például aortaszűkületet vagy a fő artériaszűkületét. Idősebbekben, vagy akik az érelmeszesedés rizikócsoportjaiba tartoznak, blokkot jelezhet. Potenciális jele lehet az aorta disszekciónak (a főverőér hosszanti repedése) vagy az aorta falán megjelenő repedésnek is.
Ha az egyik karban jelentősen magasabb a vérnyomás, a későbbiekben ezt érdemes a mérésekhez használni mind a szakorvos irodájában, mind otthon, saját ellenőrzésre.
Milyen gyakran ellenőrizzük a vérnyomást mindkét karban?
Egy átlagos 30-40 éves embernek nem kell rendszeresen ellenőriznie a vérnyomását mindkét karjában. Tizen-, huszonéveseknél elég, ha egyszer megnézik a különbséget a két kar között, majd később a 40-es, 50-es éveikben ellenőrzik újra.
Nőknél gyakrabban előfordul, hogy nem kell a vérnyomásukat mindkét karjukon ellenőrizni. A masztektómián (emlőt eltávolító műtét) és nyirokcsomó eltávolításon átesett nőknek gyakran tanácsolják, hogy a masztektómián átesett oldalukon ne ellenőrizzék a vérnyomás értékeiket. Szerencsére a mai modern sebészeti technikák megjelenésével ennek már nincs olyan nagy jelentősége, így ott is nyugodt szívvel mérhetik vérnyomásukat.
Forrás: www.today.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.