Miért érdemes vérnyomásunkat mindkét karon mérni?
- Dátum: 2017.05.04., 21:00
- aorta, artéria, blokk, egészség, ellenőrzés, érhálózat, kar, kardiológia, különbség, mérés, vérnyomás
A vérnyomásunk fontos bepillantást enged nyerni az egészségünkbe, de még több kulcsot kaphatunk a megoldáshoz, ha egy kis változtatást eszközölünk a módszerben, ahogyan mérjük a vérnyomásunkat.
A kardiológusok standard módszere, hogy pácienseik mindkét karján mérik a vérnyomást. Az elsődleges ellátásban azonban sajnos még nem ez a bevett gyakorlat.
„Az egészséges emberek vérnyomása alig különbözik a két karon mérve, de egy jelentős különbség blokkot vagy abnormalitást jelezhet” – nyilatkozta Dr. Sharonne Hayes, a rochesteri Mayo Klinika igazgatója.
„A mindennapi gyakorlat talán legnagyobb problémája, hogy valaki mindig ugyanazon a karon méri a vérnyomását, és folyamatosan azt a visszajelzést kapja, hogy értékei rendben vannak.” De amikor szakemberek ellenőrzik az értékeket mindkét karján, sokszor ellenőrizetlen vérnyomás értékeket kapnak, amelyeket addig senki sem fedezett fel, viszont potenciális károkat okozhatnak az agyban és a vesékben.
Mit keressünk?
A normális vérnyomás hivatalosan 120/80 Hgmm. Értékeink akkor normálisak, ha a felső értékekben (a szisztolés vérnyomás) létrejött különbség a két kar között mérve maximum 5-tel különbözik. Ha a differencia 10-15-tel is nagyobb, az első lépés, amit tennünk kell, hogy újra megmérjük a vérnyomásunkat. Ha az eltérés fennmarad, érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen az egész történet az érhálózatunkról és a véráramlásunkról szól.
Ha fiatalok vérnyomás értékeiben találják meg ezt a nagy különbséget, az veleszületett szívrendellenességet jelezhet, például aortaszűkületet vagy a fő artériaszűkületét. Idősebbekben, vagy akik az érelmeszesedés rizikócsoportjaiba tartoznak, blokkot jelezhet. Potenciális jele lehet az aorta disszekciónak (a főverőér hosszanti repedése) vagy az aorta falán megjelenő repedésnek is.
Ha az egyik karban jelentősen magasabb a vérnyomás, a későbbiekben ezt érdemes a mérésekhez használni mind a szakorvos irodájában, mind otthon, saját ellenőrzésre.
Milyen gyakran ellenőrizzük a vérnyomást mindkét karban?
Egy átlagos 30-40 éves embernek nem kell rendszeresen ellenőriznie a vérnyomását mindkét karjában. Tizen-, huszonéveseknél elég, ha egyszer megnézik a különbséget a két kar között, majd később a 40-es, 50-es éveikben ellenőrzik újra.
Nőknél gyakrabban előfordul, hogy nem kell a vérnyomásukat mindkét karjukon ellenőrizni. A masztektómián (emlőt eltávolító műtét) és nyirokcsomó eltávolításon átesett nőknek gyakran tanácsolják, hogy a masztektómián átesett oldalukon ne ellenőrizzék a vérnyomás értékeiket. Szerencsére a mai modern sebészeti technikák megjelenésével ennek már nincs olyan nagy jelentősége, így ott is nyugodt szívvel mérhetik vérnyomásukat.
Forrás: www.today.com
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.
Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.