Menü

Miért érdemes vérnyomásunkat mindkét karon mérni?

A vérnyomásunk fontos bepillantást enged nyerni az egészségünkbe, de még több kulcsot kaphatunk a megoldáshoz, ha egy kis változtatást eszközölünk a módszerben, ahogyan mérjük a vérnyomásunkat.

A kardiológusok standard módszere, hogy pácienseik mindkét karján mérik a vérnyomást. Az elsődleges ellátásban azonban sajnos még nem ez a bevett gyakorlat.

„Az egészséges emberek vérnyomása alig különbözik a két karon mérve, de egy jelentős különbség blokkot vagy abnormalitást jelezhet” – nyilatkozta Dr. Sharonne Hayes, a rochesteri Mayo Klinika igazgatója.

„A mindennapi gyakorlat talán legnagyobb problémája, hogy valaki mindig ugyanazon a karon méri a vérnyomását, és folyamatosan azt a visszajelzést kapja, hogy értékei rendben vannak.” De amikor szakemberek ellenőrzik az értékeket mindkét karján, sokszor ellenőrizetlen vérnyomás értékeket kapnak, amelyeket addig senki sem fedezett fel, viszont potenciális károkat okozhatnak az agyban és a vesékben.

Mit keressünk?

A normális vérnyomás hivatalosan 120/80 Hgmm. Értékeink akkor normálisak, ha a felső értékekben (a szisztolés vérnyomás) létrejött különbség a két kar között mérve maximum 5-tel különbözik. Ha a differencia 10-15-tel is nagyobb, az első lépés, amit tennünk kell, hogy újra megmérjük a vérnyomásunkat. Ha az eltérés fennmarad, érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen az egész történet az érhálózatunkról és a véráramlásunkról szól.

Ha fiatalok vérnyomás értékeiben találják meg ezt a nagy különbséget, az veleszületett szívrendellenességet jelezhet, például aortaszűkületet vagy a fő artériaszűkületét. Idősebbekben, vagy akik az érelmeszesedés rizikócsoportjaiba tartoznak, blokkot jelezhet. Potenciális jele lehet az aorta disszekciónak (a főverőér hosszanti repedése) vagy az aorta falán megjelenő repedésnek is.

Ha az egyik karban jelentősen magasabb a vérnyomás, a későbbiekben ezt érdemes a mérésekhez használni mind a szakorvos irodájában, mind otthon, saját ellenőrzésre.

Milyen gyakran ellenőrizzük a vérnyomást mindkét karban?

Egy átlagos 30-40 éves embernek nem kell rendszeresen ellenőriznie a vérnyomását mindkét karjában. Tizen-, huszonéveseknél elég, ha egyszer megnézik a különbséget a két kar között, majd később a 40-es, 50-es éveikben ellenőrzik újra.

Nőknél gyakrabban előfordul, hogy nem kell a vérnyomásukat mindkét karjukon ellenőrizni. A masztektómián (emlőt eltávolító műtét) és nyirokcsomó eltávolításon átesett nőknek gyakran tanácsolják, hogy a masztektómián átesett oldalukon ne ellenőrizzék a vérnyomás értékeiket. Szerencsére a mai modern sebészeti technikák megjelenésével ennek már nincs olyan nagy jelentősége, így ott is nyugodt szívvel mérhetik vérnyomásukat.

Forrás: www.today.com

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.