Menü

Miért érdemes vérnyomásunkat mindkét karon mérni?

A vérnyomásunk fontos bepillantást enged nyerni az egészségünkbe, de még több kulcsot kaphatunk a megoldáshoz, ha egy kis változtatást eszközölünk a módszerben, ahogyan mérjük a vérnyomásunkat.

A kardiológusok standard módszere, hogy pácienseik mindkét karján mérik a vérnyomást. Az elsődleges ellátásban azonban sajnos még nem ez a bevett gyakorlat.

„Az egészséges emberek vérnyomása alig különbözik a két karon mérve, de egy jelentős különbség blokkot vagy abnormalitást jelezhet” – nyilatkozta Dr. Sharonne Hayes, a rochesteri Mayo Klinika igazgatója.

„A mindennapi gyakorlat talán legnagyobb problémája, hogy valaki mindig ugyanazon a karon méri a vérnyomását, és folyamatosan azt a visszajelzést kapja, hogy értékei rendben vannak.” De amikor szakemberek ellenőrzik az értékeket mindkét karján, sokszor ellenőrizetlen vérnyomás értékeket kapnak, amelyeket addig senki sem fedezett fel, viszont potenciális károkat okozhatnak az agyban és a vesékben.

Mit keressünk?

A normális vérnyomás hivatalosan 120/80 Hgmm. Értékeink akkor normálisak, ha a felső értékekben (a szisztolés vérnyomás) létrejött különbség a két kar között mérve maximum 5-tel különbözik. Ha a differencia 10-15-tel is nagyobb, az első lépés, amit tennünk kell, hogy újra megmérjük a vérnyomásunkat. Ha az eltérés fennmarad, érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen az egész történet az érhálózatunkról és a véráramlásunkról szól.

Ha fiatalok vérnyomás értékeiben találják meg ezt a nagy különbséget, az veleszületett szívrendellenességet jelezhet, például aortaszűkületet vagy a fő artériaszűkületét. Idősebbekben, vagy akik az érelmeszesedés rizikócsoportjaiba tartoznak, blokkot jelezhet. Potenciális jele lehet az aorta disszekciónak (a főverőér hosszanti repedése) vagy az aorta falán megjelenő repedésnek is.

Ha az egyik karban jelentősen magasabb a vérnyomás, a későbbiekben ezt érdemes a mérésekhez használni mind a szakorvos irodájában, mind otthon, saját ellenőrzésre.

Milyen gyakran ellenőrizzük a vérnyomást mindkét karban?

Egy átlagos 30-40 éves embernek nem kell rendszeresen ellenőriznie a vérnyomását mindkét karjában. Tizen-, huszonéveseknél elég, ha egyszer megnézik a különbséget a két kar között, majd később a 40-es, 50-es éveikben ellenőrzik újra.

Nőknél gyakrabban előfordul, hogy nem kell a vérnyomásukat mindkét karjukon ellenőrizni. A masztektómián (emlőt eltávolító műtét) és nyirokcsomó eltávolításon átesett nőknek gyakran tanácsolják, hogy a masztektómián átesett oldalukon ne ellenőrizzék a vérnyomás értékeiket. Szerencsére a mai modern sebészeti technikák megjelenésével ennek már nincs olyan nagy jelentősége, így ott is nyugodt szívvel mérhetik vérnyomásukat.

Forrás: www.today.com

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.