Így ehetsz kevesebbet
- Dátum: 2017.04.24., 08:21
- diéta, éhség, éhségérzet, étel, evés, fogyókúra, glikémiás index, mennyiség, vércukorszint
Mindannyian tudjuk, hogy "a kevesebb néha több", s a diéta, valamint alakunk megőrzésének titka, ha nem esszük túl magunkat, azaz normális mennyiségű ételt fogyasztunk. Igen ám, de a társadalom többsége "túlfogyasztó", azaz többet eszik, mint amennyire a szervezetének valójában szüksége lenne. Hogyan érhetjük el, hogy kevesebbet tudjunk enni?
Ha éhesek vagyunk, eszünk - a legtöbben szerencsére megtehetjük, és meg is tesszük. De tényleg csak akkor eszünk, amikor megéhezünk, s tényleg minden esetben indokolt az éhségérzet, valamint az "ehetnék"? Elnézve az elhízott emberek számát Magyarországon, a válasz egyértelműen nem. Ha valóban annyi ételt fogyasztanánk, amennyit kellene, akkor az emberek 90-95%-ának ideális alakja lenne, és nagyon ritka volna, hogy valaki túlsúlyos. A 21. századra azonban elérkeztünk odáig, hogy fogalmunk sincs testünk valódi jelzéseiről, s nem tudunk különbséget tenni aközött, amikor csak kedvtelésből nassolnánk, vagy amikor tényleg ennivalóra van szükségünk.

De miért...?
- A fogyasztott ételek glikémiás indexe magas, ezért az ilyen ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, és hamarabb megéhezünk. A cukor és a finomliszt a fő "bűnös". Megtapasztalhatjuk, hogy ha nem is vagyunk éhesek, de megeszünk egy szem cukros krémmel töltött kekszet, akkor hamar ránk tör az éhségérzet.
- Az élelmiszeripari termékek között sok olyan adalékanyag van, ami miatt "többre vágyunk". Az ízfokozók és egyéb összetevők sokszor hasonlóan működnek, mint a függőséget okozó anyagok: stimulálják ízlelőbimbóinkat, és újra vágyunk az ismerős, kellemes érzésre, ízre. Nem véletlenül könnyű rászokni az ízesített chipsekre, vagy éppen a cukrozott üdítőkre, ami után mondjuk a víz és a vajas kenyér már nem tűnik ízletesnek.
- Mivel egyre többet és többet eszünk, gyomrunk kitágul, és már nagyobb mennyiségű étellel érezzük telítettnek. De ezen túl az agyunk is megszokja, hogy mi az a mennyiség, amivel jól lakunk. Ha ez pl. két szelet kenyér, akkor egy szelet megevése után agyunk azt az üzenetet küldi: még csak a felénél tartasz, nem ettél eleget!
- Sokszor csak lelki oka van annak, hogy enni vágyunk: ez egy kellemes időtöltés, ami örömérzetet biztosít, valamint életünk sok tevékenységéhez, időtöltéséhez az evést kapcsoljuk. Városi séta? Kedvünk támad betérni egy kellemes étterembe. Kirándulás a szabadban? Milyen jól esik ott egy szendvics! Tévénézés vagy mozi? Pattogatott kukorica nélkül elképzelhetetlen. Fárasztó munkaóra, vagy készülés a vizsgára? Egy kis nassolnivaló segít leküzdeni a fáradtságot, és könnyebbé teszi, hogy bírjuk a nehézségeket. Szomorúak vagyunk? A csoki köztudottan boldogságot okoz! Ugye, ismerős?

Tehetünk ellene!
Ha szeretnénk kevesebbet enni, a fenti tényezők mindegyikével foglalkozunk kell.
- Cseréljük le az alapanyagokat, és fogyasszunk rostdús ételeket teljes őrlésű vagy paleo lisztekből, valamint használjunk inkább természetes édesítőszereket, és kókuszzsírt.
- Kerüljük az adalékanyaggal készült bolti termékeket, helyette törekedjünk a "tiszta étkezésre", ezt testünk nem csak fogyással fogja meghálálni!
- Mindig egy kicsit csökkentsük a mennyiségeket és az adagokat, hiszen nem "kidurrantani kell a lufit, hanem fokozatosan leereszteni". Étkezések előtt, közben és után programozhatjuk a gondolkodásunkat megerősítő mondatokkal, amelyekre egy idő után rááll majd az agyunk: például "Egy szelet kenyérrel jóllakom és éhségérzetem megszűnik." Valamint használjunk kisebb tányérokat, ugyanis ez is sokat számít!
- Az evés és a hozzá kapcsolt tevékenységek pavlovi reflexként működnek, de ezeket is átírhatjuk, mint ahogy a programozók frissítik a legújabb számítógépes programokat! A lényeg, hogy adjunk magunknak helyette "valami mást". Beszélgetni például nem csak egy kávézóban lehet, ahol még csak cukormentes forró csoki sincs, hanem bárhol a szabadban...
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.