Menü

Így ehetsz kevesebbet

Mindannyian tudjuk, hogy "a kevesebb néha több", s a diéta, valamint alakunk megőrzésének titka, ha nem esszük túl magunkat, azaz normális mennyiségű ételt fogyasztunk. Igen ám, de a társadalom többsége "túlfogyasztó", azaz többet eszik, mint amennyire a szervezetének valójában szüksége lenne. Hogyan érhetjük el, hogy kevesebbet tudjunk enni?

Ha éhesek vagyunk, eszünk - a legtöbben szerencsére megtehetjük, és meg is tesszük. De tényleg csak akkor eszünk, amikor megéhezünk, s tényleg minden esetben indokolt az éhségérzet, valamint az "ehetnék"? Elnézve az elhízott emberek számát Magyarországon, a válasz egyértelműen nem. Ha valóban annyi ételt fogyasztanánk, amennyit kellene, akkor az emberek 90-95%-ának ideális alakja lenne, és nagyon ritka volna, hogy valaki túlsúlyos. A 21. századra azonban elérkeztünk odáig, hogy fogalmunk sincs testünk valódi jelzéseiről, s nem tudunk különbséget tenni aközött, amikor csak kedvtelésből nassolnánk, vagy amikor tényleg ennivalóra van szükségünk.

De miért...?

- A fogyasztott ételek glikémiás indexe magas, ezért az ilyen ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, és hamarabb megéhezünk. A cukor és a finomliszt a fő "bűnös". Megtapasztalhatjuk, hogy ha nem is vagyunk éhesek, de megeszünk egy szem cukros krémmel töltött kekszet, akkor hamar ránk tör az éhségérzet.
- Az élelmiszeripari termékek között sok olyan adalékanyag van, ami miatt "többre vágyunk". Az ízfokozók és egyéb összetevők sokszor hasonlóan működnek, mint a függőséget okozó anyagok: stimulálják ízlelőbimbóinkat, és újra vágyunk az ismerős, kellemes érzésre, ízre. Nem véletlenül könnyű rászokni az ízesített chipsekre, vagy éppen a cukrozott üdítőkre, ami után mondjuk a víz és a vajas kenyér már nem tűnik ízletesnek.
- Mivel egyre többet és többet eszünk, gyomrunk kitágul, és már nagyobb mennyiségű étellel érezzük telítettnek. De ezen túl az agyunk is megszokja, hogy mi az a mennyiség, amivel jól lakunk. Ha ez pl. két szelet kenyér, akkor egy szelet megevése után agyunk azt az üzenetet küldi: még csak a felénél tartasz, nem ettél eleget!
- Sokszor csak lelki oka van annak, hogy enni vágyunk: ez egy kellemes időtöltés, ami örömérzetet biztosít, valamint életünk sok tevékenységéhez, időtöltéséhez az evést kapcsoljuk. Városi séta? Kedvünk támad betérni egy kellemes étterembe. Kirándulás a szabadban? Milyen jól esik ott egy szendvics! Tévénézés vagy mozi? Pattogatott kukorica nélkül elképzelhetetlen. Fárasztó munkaóra, vagy készülés a vizsgára? Egy kis nassolnivaló segít leküzdeni a fáradtságot, és könnyebbé teszi, hogy bírjuk a nehézségeket. Szomorúak vagyunk? A csoki köztudottan boldogságot okoz! Ugye, ismerős?

Tehetünk ellene!

Ha szeretnénk kevesebbet enni, a fenti tényezők mindegyikével foglalkozunk kell.
- Cseréljük le az alapanyagokat, és fogyasszunk rostdús ételeket teljes őrlésű vagy paleo lisztekből, valamint használjunk inkább természetes édesítőszereket, és kókuszzsírt.
- Kerüljük az adalékanyaggal készült bolti termékeket, helyette törekedjünk a "tiszta étkezésre", ezt testünk nem csak fogyással fogja meghálálni!
- Mindig egy kicsit csökkentsük a mennyiségeket és az adagokat, hiszen nem "kidurrantani kell a lufit, hanem fokozatosan leereszteni". Étkezések előtt, közben és után programozhatjuk a gondolkodásunkat megerősítő mondatokkal, amelyekre egy idő után rááll majd az agyunk: például "Egy szelet kenyérrel jóllakom és éhségérzetem megszűnik." Valamint használjunk kisebb tányérokat, ugyanis ez is sokat számít!
- Az evés és a hozzá kapcsolt tevékenységek pavlovi reflexként működnek, de ezeket is átírhatjuk, mint ahogy a programozók frissítik a legújabb számítógépes programokat! A lényeg, hogy adjunk magunknak helyette "valami mást". Beszélgetni például nem csak egy kávézóban lehet, ahol még csak cukormentes forró csoki sincs, hanem bárhol a szabadban...

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.