Menü

Házi sajtok reneszánsza

Újra elterjedni látszanak a kézműves, házi készítésű élelmiszerek. Napról napra több termelői és biopiac jelenik meg, és már olyan vásárokban is árulni kezdik portékáikat a készítők, ahol jó ideig csak kínai termékeket lehetett kapni. Ez azt jelzi, hogy nő a felvevőkör, ami nem is csoda, hisz egyre nagyobb a szakadék a bolti és a saját készítésű termékek között. Az élelmiszeripar mára olyan mértéket öltött, hogy a vásárlók elborzadva olvassák a termékek összetevőlistáját. Persze a piac részben a vásárlói igényekre reflektál, no és persze elsődleges cél a profit. Legtöbbek friss(nek látszó), mégis sokáig eltartható élelmiszereket keresnek, hiszen az időnk kevés (például hogy minden nap friss termékeket vásároljunk, amit aztán gyorsan elfogyasztunk), azonban az elvárásaink megmaradtak.

A tudatos vásárlók viszont - persze kis túlzással - , azt állítják: a bolti termékek nagy része szinte "műanyag". Az egészségre törekvők igényeit nehezen elégíti ki a nagyüzemi, ipari gyártás, hiszen a most leírt célzatú, hasznot hozó, de sokáig eltartató és állagát megőrző élelmiszerek gyártásra vannak berendezkedve. De mégis, azon vásárlók száma egyre szaporodik, akik odafigyelnek rá, hogy mit tesznek a kosarukba és mit esznek. Ők már kevés olyan terméket találnak az átlagos boltok polcain, amik megfelelnek az igényeiknek. Ezért lehet az, hogy néha már a nagy áruházláncok is helyet adnak az őstermelőknek, készítőknek. Ha nem is a sorok között, de külön standokon vásárolhatunk házi savanyúságot, vagy éppen sajtot és más tejterméket.

Az ipari élelmiszereket fogyasztva szép lassan elfelejtettük a klasszikus ételek valódi ízét és állagát. Nem tűnik fel, hogy a vaj színe világosabb, a tejföl krémesebb és folyékonyabb, a sajt kevésbé rugalmas, ha házilag készül. Az ízük viszont sokkal érdekesebb, valódibb. Azt is mondhatnánk, hogy finomabb, de ezzel nem ért egyet mindenki - például az ízfokozókon nevelkedett fiatal generáció sok tagja. Meglepődnénk, ha ismernénk az eljárásbeli különbségeket. A bolti "füstölt" sajtokat például nem füstölik a valóságban, hanem például füstaromában áztatják.

Tény és való, hogy ha házi készítésű élelmiszereket szeretnénk fogyasztani, akkor másfajta vásárlási és felhasználási üzemmódra kell berendezkedni. A sajtok példájánál maradva a házi sajtok íze az érési folyamattal változik, s persze hamarabb megromlanak, mint a tartósítószerrel készült bolti társaik. Persze minden megoldható, például ha többet szeretnénk vásárolni, de nem tudunk mindent felhasználni, akkor a többit lefagyaszthatjuk, s csak egy nappal előbb elővesszük a mélyhűtőből. Higgyük el, megéri változtatni szokásainkon az egészségünk érdekében! Testünk ugyanis jól érzékeli, hogy "tiszta" élelmiszereket fogyasztunk-e.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?