A nyelvtanulásban rejlő lehetőségek
- Dátum: 2017.04.10., 10:13
- élmény, elsajátítás, gyakorlás, gyerek, játék, kultúra, munka, nyelv, nyelvtanulás, tanulás, tapasztalat, világ
Mindannyian emlékszünk, hogy az iskolában milyen nehéz volt egy nyelvet megtanulni. Mellette rengeteg tantárgy volt még, sok fontos, kevésbé fontos és egyáltalán nem fontos információ, amire talán már nem is emlékszünk, soha nem is használtuk, és valószínűleg nem is fogjuk. Ezek azonban mind szükségesek ahhoz, hogy később kellő odafigyeléssel dönthessük el, mit szeretnénk elérni az életben, mi az, ami örömet okoz nekünk, amiben ki tudunk teljesedni, amivel szeretettel foglalkozunk.
Ha odafigyelünk gyermekünk igényeire és adottságaira, könnyen felfedezhetjük, miben tehetséges, mi az, ami boldoggá teszi, amit szívesen csinál. Néha van, hogy semmihez nincs kedve – ahogy nekünk sem – ezektől az esetektől vonatkoztassunk el.
Egy ilyen, gyermekünkben rejlő potenciál lehet például a nyelvek szeretete és elsajátítása utáni vágy. Sajnos sokaknak nem adatik meg, hogy az iskolai évek alatt egy motivált, tanulásra ösztönző, felelősségteljes nyelvtanárral dolgozhassanak együtt, mégis megmarad bennük a nyelvek iránti szeretet. Ez a jobbik eset. Nagyobb eredményt érhetünk el, ha gyermekünk kedveli a nyelveket, és a fentebb leírt tanárcsoport egy képviselőjével találja magát szemben. Ebben az esetben igazi kincseket tárhatunk fel! Hiszen egy-egy nyelvet elsajátítani, habár nem könnyű dolog, hosszú távon talán az egyik legkifizetődőbb lehet.

Annak idején már korán szembesültem azzal a ténnyel, hogy nagyon is érdekelnek a nyelvek. Az angollal hamar dűlőre jutottam, gyorsan szintet tudtam lépni, kellő odaadással tanultam, és már 17 évesen letettem a felsőfokú nyelvvizsgát (azóta egyébként nem hiszek a papír alapú nyelvtudásban, de ezek sajnos szükségesek a rendszer követelményeinek teljesítéséhez). Második nyelvként olaszt tanultam, kereken 5 évig, de a folyamatos tanárváltások miatt csak egyre jobban összezavarodtam, és a tudásom elmélyítése helyett kialakult egy felszínes, passzív kompetencia. Ennek ellenére most, felnőtt fejjel ismét beleugrottam a nyelvtanulásba, mert az elmúlt 10 évben tudat alatt ugyanúgy megmaradt bennem az olasz nyelv iránti szeretet. Sokkal nehezebb, hiszen a mindennapi munka és egyéb teendők mellett kevesebb idő jut rá, mégis nagyobb szeretettel lehet csinálni, hiszen a nyelvtanulás egy olyan dolog, amit bármilyen életkorban érdemes elkezdeni, mert csak profitálni lehet belőle!
Az édesanyám és a párom édesanyja például 50 felett kezdték. Mindketten imádják, hiszen észrevették, hogy ezáltal számos új utat képesek megnyitni maguk előtt.
Ha valamire ösztönözni szeretnénk gyermekeinket, ez egy remek terület! Az utak, amelyeket ezzel magunk egyengetünk, érdekes lehetőségeket rejthetnek.
Nem mindegy például, hogy úgy dolgozunk egy irodában, hogy egész nap egy aktakupacon csücsülünk, vagy úgy, hogy az aktakupac mellett angolul, németül, svédül vagy éppen franciául is kommunikálnunk kell. E-maileket írni, telefonhívásokat bonyolítani, konferenciákat szervezni. Ami örömet okoz ebben az arra éhes embereknek, az a kapcsolattartás és a különböző embertípusokkal, kultúrákkal való találkozás. Ha igényünk van erre, a nyelvek elsajátítása a legjobb módszer az élmények bevonzására. Világot láthatunk, kapcsolatokat építhetünk, új ízeket kóstolhatunk. Nincs határa annak a tapasztalathalmaznak, amit egy nyelv gyakorlásával magunkhoz vonzhatunk.
Kicsit személyesebbre véve a figurát, van egy olyan tulajdonságom, hogy unatkozom biciklizés közben, ezért rendszerint igyekszem kitalálni valamit, amivel akár egyedül, akár együtt elüthetjük az időt. A minap a párommal tartottunk hazafelé, és mivel mostanában sokat használtam az angoltudásomat, viszont észleltem az ezzel kapcsolatos hiányosságaimat is, folyamatosan azon törtem a fejemet, hogyan fejleszthetném anélkül, hogy egy könyv fölött kellene ülnöm órákon keresztül szavakat magolva. Aznap is elkapott az unalom érzése, és a következő ötlet talált meg:
Szerencsére a párom remekül beszél angolul, így mindig van lehetőségünk egymástól tanulni. Azt találtam ki ugyanis, hogy egymásnak mondunk szavakat magyarul, és ezt kell a másiknak angolul mondania. Természetesen olyan területekre vagy szócsoportokra fókuszálva, amelyekről úgy gondoljuk, hiányosságaink vannak. A legjobb az, ha ismerjük egymást annyira, hogy nagyjából tisztában vagyunk vele, milyen szókészlettel rendelkezik a másik fél. Ilyenkor ugyanis úgy érdemes kitalálni a szót, hogy mi tudjuk angolul (vagy bármilyen, az adott nyelven), a másik pedig nem. Tehát mondunk egy szót magyarul, a pár másik fele megpróbálja kitalálni, ha nem tudja, megmondjuk neki. Közösen elismételjük néhányszor, elraktározzuk, megjegyezzük, és fordulhat a kör.
Gyerekeknél még könnyebb ezt alkalmazni, és ugyanolyan élvezetes lehet akár utazás során is! De biztos vagyok abban, hogy sokszor mi magunk is rengeteget tanulhatunk tőlük!
Meglepő élményeim voltak a játék során, hiszen a páromról kiderült, hogy olyan szavakat sem tud, amikről én azt gondoltam, a kisujjában vannak, de ugyanez történt fordítva is.
Akár egy remek önismereti játékot is fejleszthetünk ebből. A képzeletünknek és a játék korszerűsítésének csak mi magunk szabhatunk határt!
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.