Menü

Kamaszkori küzdelem – hogyan éld túl?

Nem könnyű átvészelni a kamaszkort – sem a szülőnek, sem a gyereknek. Viharok nélkül túlélni ezt az időszakot az esetek többségében lehetetlen. Mit tehetünk?

A család ilyenkor már hátradőlhet, világra szóló nevelési próbálkozásaik ugyanis hatástalannak tűnnek. Amit a nevelés terén elérhettünk, az a kamaszkor kezdetéig tartott, most pedig csak „szüretelünk”. Mégis mindenki megijed ilyenkor: „Miattam lett ilyen a gyerek? Mit rontottam el?” Jó, ha tisztában vagyunk az életkori sajátosságokkal, és tudjuk, hogy a gyermekünknek sem könnyű most. A gyerek személyiségétől, a neveléstől, valamint a családi körülményektől függ a nehézségek mértéke, de kevés olyan szülő van, aki nem éli meg nehezen gyermeke változásait.


Természetes, ha nehezebben viseljük gyermekünk változásait serdülőkorban

Például hogy a korábban édes, bújós kölyökből hirtelen a szobájába zárkózó, puffogó nyakikláb lesz. Hogy a barátok fontosabbak a családnál – igen, még karácsonykor is. Hogy a titkaikat esetleg nem nekünk meséli el, és hirtelen olyan nyelvezetet kezd el használni, hogy egy kódfejtő felfogadásában gondolkodunk, ha a gyerek üzenetet küld. Természetes, hogy az átlagos szülőt akkor is ki tudja hozni a sodrából egy kamaszgyerek, ha egyébként békés és nyugodt természetű. Hát még ha nem az…

Segíthet, ha olvasunk a témában, vagy előadásokat hallgatunk. Vélhetően nem újdonságokat fogunk megtudni, de megnyugtató a tudat, hogy nem csak a mi gyerkőcünk ilyen, és hogy teljesen normális, amit tapasztalunk. Az Agymanók című animációs mesefilm jól bemutatja, mi történik ilyenkor kamaszcsemeténk agyában, érdemes megnézni: mintha városok dőlnének romjaira, és épülnének újjá. Pontosan ez történik az agyi kapcsolatok, a hormonok, a személyiség kapcsán: újratervezés történik, újjá kell építenie önmagát, s mindeközben a maga számára is kezelhetetlen, hiszen még nem is ismeri ezt az új emberkét, aki születni készül, és ez az ő számára is ijesztő. Ahogy az is, hogy nem tudja kezelni a benne dúló új érzéseket, valamint hangulatváltozásokat.


A barátok fontossága elsődleges lehet a kamaszok számára

Türelemre inteni egy kamasz szüleit veszélyes, mégsincs ennél jobb tanács. Viszont mindeközben ne higgyünk az olyan riogatásoknak, miszerint 12 éves kortól 18 évig tart a kamaszkor, és hat évet kell ülnünk ezen a rázós hullámvasúton a gyerekkel. Noha az igaz, hogy a kamaszkor kezdete és vége nem meghatározható, és viszonylag nagy időintervallumon belül bármikor jelentkezhet, előre nem tudjuk kiszámítani, hogy mikor, jellemzően van egy nehezebb időszak, ami viszont átlagos esetben nem tart több éven át. Természetesen sok függ attól, hogy milyenek a családi körülmények, és mennyire volt korábban és a jelenben biztosított a serdülő számára a szeretetteljes, biztonságos családi környezet.

Fontos magunkban tudatosítani a nehéz időszakban, hogy a legtöbb, amit tehetünk, hogy szeretjük a gyermeket ilyenkor is (merjük kimondani, hogy ez nem mindig könnyű), próbáljunk szeretettel fordulni felé, amikor csak lehet- és hagyja, és várakozzunk. Mit is jelent várakozni ebben az esetben? Megvárjuk őt, amíg vissza tud térni közénk, és minden lehetséges módon tudatosítjuk neki, hogy mi ott vagyunk a számára.


Várakozó üzemmódban a kamaszkor idején...

Közben pedig faggatás helyett érdekesebb lehet a számára, ha mesélünk neki pár dolgot a mi kamaszkorunkból, a mi nehézségeinkből, méghozzá őszintén. Fontos, hogy ez ne okoskodás legyen („bezzeg a mi időnkben”…), hanem segítő kitárulkozás. Az is lehetséges, hogy erre nem szól semmit, és nem mutat különösebb érdeklődést, az információt viszont elraktározza magában.

A kamaszgyerekeknek nagyon erős az igazságérzete – legalábbis ha nem önmagukról, hanem a környezetükről van szó. Így hát felesleges náluk játszmákkal, bölcselkedő tanácsokkal próbálkozni. A nyíltság és lazaság az, amivel a legközelebb kerülhetünk hozzájuk.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.