Menü

A szeretet a legfontosabb a magyar apák szerint

A korábban meghatározó nevelési elvet, a szigorúságot, a XXI. században a szeretetközpontúság, az odafigyelés és a tisztesség váltotta fel - derül ki egy magyar apák körében készült felmérésből. A modern családban az apák már nem tekintély, hanem szeretetelven működnek és párjukkal közösen hozzák meg a gyermekneveléssel kapcsolatos döntéseket. A válaszadók azt a tendenciát is megerősítették, hogy egyre több családban a férfiak maradnak otthon a gyerekekkel.

Hiánypótló, célzottan a magyar apáknak szóló magazin jelent meg a napokban a piacon: az Apa Magazin célja többek között minőségi olvasási élményt kínálni gyermeknevelési témákban a családfőknek. A magazin az indulást megelőzően kíváncsi volt célközönségének véleményére, ezért megkérdezte a legfontosabb gyermeknevelési kérdésekről magukat az édesapákat.

„A kutatásban 1673 apa részvételével arra kerestük a választ, hogy milyenek is a 21. század magyar apái. Az eredmény alapján megdőlni látszik a régi sztereotípia, ugyanis a válaszadó férfiak a szeretetközpontúságot, az odafigyelést és a tisztességet nevezték meg legfontosabb gyermeknevelési értékként 14-14 százalék arányban, szemben a szigorúsággal (3%) és a tekintélyelvűséggel (2%)” – összegezte az eredményeket Vida Ferenc, az Apa Magazin főszerkesztője. Hozzátette, hogy a korábban legtöbbször fő döntéshozóként funkcionáló apák ma már döntő többségében párjuk tanácsát kérik gyermeknevelési kérdésekben is.

„Az Apa Magazin kutatása szerint a válaszadók 66 százaléka a gyermeknevelésben fontos döntéseket közösen hozza meg párjával és tőle kérnek legszívesebben tanácsot is. Sőt, ha az apáknak nehézségük támad szülői feladataikkal kapcsolatban, akkor azt is a párjukkal szeretik megbeszélni: a megkérdezettek 78 százaléka válaszolta ezt” – mondta el a főszerkesztő. Természetesen néha a legharmonikusabb családokban is akadhatnak véleménykülönbségek: a kérdőívet kitöltő apák 9 százaléka vallotta, hogy egyes gyermeknevelési elvekben sokszor nem értenek egyet párjukkal.

Vida Ferenc hozzátette: a modern apák igyekeznek minél több időt együtt tölteni gyermekeikkel. A megkérdezettek 34 százaléka 2-4 órát tölt el aktívan egy átlagos hétköznapon csemetéjével, az apukák 3 százaléka pedig egész nap otthon van a kicsikkel. „Az apa-gyerek program leggyakrabban az otthoni játék, a nagyszülők meglátogatása, viszont a séta, a kirándulás, a tévénézés és a játszótérre járás is népszerű időtöltés. Sokszor a csemeték kívánsága érvényesül, de az apák saját gyerekkori élményeikből is szívesen inspirálódnak a szabadidő tervezésekor” – mondta el Vida Ferenc.

A felméréséből az is kiderült, hogy az apák a gyermeknevelésben a kicsikkel való együttlétet, a szeretetet és a vidámságot élvezik a legjobban, viszont a legnagyobb kihívás számukra az, hogy a munka mellett hogyan tudják megoldani, hogy minél több időt fordíthassanak családjukra. „A kutatás az anyagiakra is kiterjedt: a többség 10-50 ezer forint közötti összeget költ havonta gyermekeire, amelyből ruhákat, játékokat vásárolnak leggyakrabban és utazásokra is költenek” – tette hozzá a főszerkesztő.


Forrás: Red Lemon Media

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Tavaszi feltöltődés fontossága

Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.