Menü

A szeretet a legfontosabb a magyar apák szerint

A korábban meghatározó nevelési elvet, a szigorúságot, a XXI. században a szeretetközpontúság, az odafigyelés és a tisztesség váltotta fel - derül ki egy magyar apák körében készült felmérésből. A modern családban az apák már nem tekintély, hanem szeretetelven működnek és párjukkal közösen hozzák meg a gyermekneveléssel kapcsolatos döntéseket. A válaszadók azt a tendenciát is megerősítették, hogy egyre több családban a férfiak maradnak otthon a gyerekekkel.

Hiánypótló, célzottan a magyar apáknak szóló magazin jelent meg a napokban a piacon: az Apa Magazin célja többek között minőségi olvasási élményt kínálni gyermeknevelési témákban a családfőknek. A magazin az indulást megelőzően kíváncsi volt célközönségének véleményére, ezért megkérdezte a legfontosabb gyermeknevelési kérdésekről magukat az édesapákat.

„A kutatásban 1673 apa részvételével arra kerestük a választ, hogy milyenek is a 21. század magyar apái. Az eredmény alapján megdőlni látszik a régi sztereotípia, ugyanis a válaszadó férfiak a szeretetközpontúságot, az odafigyelést és a tisztességet nevezték meg legfontosabb gyermeknevelési értékként 14-14 százalék arányban, szemben a szigorúsággal (3%) és a tekintélyelvűséggel (2%)” – összegezte az eredményeket Vida Ferenc, az Apa Magazin főszerkesztője. Hozzátette, hogy a korábban legtöbbször fő döntéshozóként funkcionáló apák ma már döntő többségében párjuk tanácsát kérik gyermeknevelési kérdésekben is.

„Az Apa Magazin kutatása szerint a válaszadók 66 százaléka a gyermeknevelésben fontos döntéseket közösen hozza meg párjával és tőle kérnek legszívesebben tanácsot is. Sőt, ha az apáknak nehézségük támad szülői feladataikkal kapcsolatban, akkor azt is a párjukkal szeretik megbeszélni: a megkérdezettek 78 százaléka válaszolta ezt” – mondta el a főszerkesztő. Természetesen néha a legharmonikusabb családokban is akadhatnak véleménykülönbségek: a kérdőívet kitöltő apák 9 százaléka vallotta, hogy egyes gyermeknevelési elvekben sokszor nem értenek egyet párjukkal.

Vida Ferenc hozzátette: a modern apák igyekeznek minél több időt együtt tölteni gyermekeikkel. A megkérdezettek 34 százaléka 2-4 órát tölt el aktívan egy átlagos hétköznapon csemetéjével, az apukák 3 százaléka pedig egész nap otthon van a kicsikkel. „Az apa-gyerek program leggyakrabban az otthoni játék, a nagyszülők meglátogatása, viszont a séta, a kirándulás, a tévénézés és a játszótérre járás is népszerű időtöltés. Sokszor a csemeték kívánsága érvényesül, de az apák saját gyerekkori élményeikből is szívesen inspirálódnak a szabadidő tervezésekor” – mondta el Vida Ferenc.

A felméréséből az is kiderült, hogy az apák a gyermeknevelésben a kicsikkel való együttlétet, a szeretetet és a vidámságot élvezik a legjobban, viszont a legnagyobb kihívás számukra az, hogy a munka mellett hogyan tudják megoldani, hogy minél több időt fordíthassanak családjukra. „A kutatás az anyagiakra is kiterjedt: a többség 10-50 ezer forint közötti összeget költ havonta gyermekeire, amelyből ruhákat, játékokat vásárolnak leggyakrabban és utazásokra is költenek” – tette hozzá a főszerkesztő.


Forrás: Red Lemon Media

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!