Menü

Hogyan vészeljük át az őszi depressziót?

Az ősz lassan megérkezik. Ha a mentális egészségünket befolyásolja az évszakok változása, íme néhány tipp, hogyan jussunk túl rajta!

Biztonsági zóna: Próbáljunk meg találni egyetlen dolgot, ami állandó marad a nyár-ősz átmenetben, és figyeljünk erre! Ez lehet egy nagyon egyszerű dolog is, például: „Mindig reggelente zuhanyzom” vagy „Mindig veszek 5 mély lélegzetet, ha észreveszem, hogy ideges vagyok”. Meghatározhatunk tényleg állandó helyzeteket is, például: „Nő vagyok. …….-ban élek. Anya vagyok. A gyermekem neve ………” Amikor bizonytalanok vagyunk, vigasztaló találni valamit, amibe kapaszkodhatunk.

Szükségletek: Legyünk benne biztosak, hogy az alapvető szükségleteink ki vannak elégítve! Alvás, táplálkozás (fontos a megfelelő fehérjebevitel), mozgás, vízfelvétel. Ezek mind elengedhetetlenek agyunk egészséges működéséhez, és segít nekünk a stresszhatások tolerálásában.

Maradjunk kapcsolatban! Ahogy az idő hűlni kezd, mindannyian behúzódunk a lakásba, házba, és ez sokszor hozzájárul a depresszió és idegesség érzetének kialakulásához. Találkozzunk azokkal az emberekkel, akikkel a legjobban érezzük magunkat!

Mi az, ami jó lehet? Kérdezzük meg magunktól, mi az, amiért aznap jól érezzük magunkat! Ez annyit jelent, hogy mi magunk választhatjuk meg, hogyan érezzük magunkat a nyár-ősz átmenet során. Talán több segítségre, támogatásra van szükségünk a partnerünktől, a szüleinktől, a barátainktól. Esetleg kicsivel több edzést igénylünk, vagy több pihenést. Lehet, hogy csökkentenünk kell a tennivalók listáját. Amire most szükségünk van, különbözhet attól, amit 3 hónappal ezelőtt igényeltünk.

Legyünk kedvesek magunkhoz! Igen, ennek a pontnak a teljesítése nehéz lehet, főleg, ha éppen azok közé tartozunk, akik magas elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben.

Beszéljünk róla! Ha megadjuk magunknak az engedélyt, hogy beszélhessünk a problémáinkról, milyen hatással van ránk az évszakváltás, észre fogjuk venni, hogy mások is megértik, hogyan érzünk. A társaság ilyenkor valóban gyógyító.

Tervezzünk előre a téli hónapokra! Sok ember küzd a betegséggel, ami a téli hónapok alatt jelentkezik, amikor a nappali órák a legrövidebbek. Ha tudjuk, hogy nálunk is begyűrűzhet a betegség, készüljünk fel rá! Ha főzünk, főzzünk előre olyan ételeket, amelyeket le tudunk fagyasztani! Így a téli hónapok során, amikor kevésbé vagyunk motiváltak, csak elő kell vennünk a készételt a fagyasztóból. Szedjünk multivitamint, ha most nem tesszük, hogy erősítsük az immunrendszerünket, emeljük az energiaszintünket. Találjunk magunknak edzőtermet, esetleg jelentkezzünk már be előre, hogy biztosítva legyen a helyünk és a kötelezettségünk is! Ez az átmeneti időszak egy remek lehetőség arra, hogy rájöjjünk, mire lehet szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Színesítsük az otthonunkat! Ez egy materialista ötlet, de csodás időtöltés lehet kiszínezni és világosságot adni az otthonunknak! A környezetünk újraformálása segít lelkünk feltöltődésében.

Lélegezzünk! Amikor az érzelmeink felerősödnek, még jobban hajlamosak vagyunk az aggasztó gondolatok felé tendálni. Ezáltal azonban csak még idegesebbek leszünk. Ilyenkor csak lélegezzünk mélyeket, ez le fog lassítani.

Próbáljuk meg kihozni magunkból a legjobbat! Ez megerőltetőnek tűnhet, amikor nem érezzük magunkat a legjobban, viszont fontos. Az évszakok váltakoznak, az átmenetek jönnek és mennek. Az anyukák tudják, hogy semmi sem tart örökké – a gyereksírás sem. Ez az évszakváltás sem fog örökké tartani. Az ősz elmúlik, ahogy majd a tél is, és jön a tavasz, majd belefutunk ismét a nyárba. Ezután pedig kezdhetjük megint újra, talán már egy kicsit több megértéssel, toleranciával és gyakorlattal.

Forrás: www.postpartumprogress.com

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.