Egyre alacsonyabbak vagyunk
Van, aki csak székre állva éri el a konyhaszekrény felső polcát, és van, aki úgy érzi, sosem fog maga mellé elég magas férfit találni. Mi a helyzet a világban?
Sok országban megfigyelhető, hogy csökken az átlagos testmagasság. Az eddig gyűjtött legnagyobb adathalmaz elemzése során megállapították, hogy 30-40 évvel ezelőtt egy csúcs volt megfigyelhető, azóta viszont finoman, de csökkenni kezdett az átlagos testmagasság. A tanulmányban 1472 másik vizsgálat eredményeit összesítették. Ezek a vizsgálatok összesen 200 országban készültek, és az elemzés során csak a mért (és nem a becsült vagy otthon önállóan mért) adatokat vették figyelembe. 1896 és 1996 között született emberek magasság adataival dolgoztak.

A 2000 előtt született holland férfiak bizonyultak a legmagasabbaknak, és az 1900 előtt született guatemalai nők voltak a legalacsonyabbak. Az elmúlt század során a dél-koreai nők és az iráni férfiak magassága nőtt a legnagyobb mértékben. Napjainkban a lett nők a világ legmagasabbjai.
A magasság sok tényezőtől függ. Nagyon erősen függ például az anya és a születendő magzat terhesség alatti táplálkozásától, illetve később nagyban befolyásolja az egészségi állapot és a jólét mértéke. A magasabb emberek átlagosan tovább élnek, és kevesebb eséllyel alakul ki náluk szív- vagy légzőszervrendszeri betegség. Egyes tanulmányok szerint a magasabb emberek tanultabbak, és magasabb fizetésben részesülnek.

Az amerikai férfiak 1996-ban érték el a testmagasságuk maximumát, a nők 1988-ban. A 20. században az átlagos testmagasság gyorsan nőtt Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban, majd elért egy plató fázist, és lassan csökkenni kezdett. Az afrikai és dél-ázsiai lakosok nem nőttek túl magasra, de a csökkenés már néhány országban ott is megfigyelhető. Az afrikaiak az 1960-as években magasabbak voltak - ekkor ért véget a gyarmatosítási korszak. A testmagasság csökkenése valószínűleg a romló egészségügyi ellátásnak, a rohamosan növekvő népsűrűségnek és a szegényes étrendnek tulajdonítható.
Forrás: www.nytimes.com
MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek
Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.
Futás a fagyhatár alatt: mit bír el a szervezet?
Az extrém hidegben végzett sportolás látványos kitartást igényel, de komoly terhelést ró a szervezetre. Futás vagy szabadtéri edzés előtt érdemes tudni, hol húzódik az egészséges kihívás és a kockázat határa
Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?
A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.
A 2026-os év szín és öltözködési trendjei
Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.