Egyre alacsonyabbak vagyunk
Van, aki csak székre állva éri el a konyhaszekrény felső polcát, és van, aki úgy érzi, sosem fog maga mellé elég magas férfit találni. Mi a helyzet a világban?
Sok országban megfigyelhető, hogy csökken az átlagos testmagasság. Az eddig gyűjtött legnagyobb adathalmaz elemzése során megállapították, hogy 30-40 évvel ezelőtt egy csúcs volt megfigyelhető, azóta viszont finoman, de csökkenni kezdett az átlagos testmagasság. A tanulmányban 1472 másik vizsgálat eredményeit összesítették. Ezek a vizsgálatok összesen 200 országban készültek, és az elemzés során csak a mért (és nem a becsült vagy otthon önállóan mért) adatokat vették figyelembe. 1896 és 1996 között született emberek magasság adataival dolgoztak.
A 2000 előtt született holland férfiak bizonyultak a legmagasabbaknak, és az 1900 előtt született guatemalai nők voltak a legalacsonyabbak. Az elmúlt század során a dél-koreai nők és az iráni férfiak magassága nőtt a legnagyobb mértékben. Napjainkban a lett nők a világ legmagasabbjai.
A magasság sok tényezőtől függ. Nagyon erősen függ például az anya és a születendő magzat terhesség alatti táplálkozásától, illetve később nagyban befolyásolja az egészségi állapot és a jólét mértéke. A magasabb emberek átlagosan tovább élnek, és kevesebb eséllyel alakul ki náluk szív- vagy légzőszervrendszeri betegség. Egyes tanulmányok szerint a magasabb emberek tanultabbak, és magasabb fizetésben részesülnek.
Az amerikai férfiak 1996-ban érték el a testmagasságuk maximumát, a nők 1988-ban. A 20. században az átlagos testmagasság gyorsan nőtt Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban, majd elért egy plató fázist, és lassan csökkenni kezdett. Az afrikai és dél-ázsiai lakosok nem nőttek túl magasra, de a csökkenés már néhány országban ott is megfigyelhető. Az afrikaiak az 1960-as években magasabbak voltak - ekkor ért véget a gyarmatosítási korszak. A testmagasság csökkenése valószínűleg a romló egészségügyi ellátásnak, a rohamosan növekvő népsűrűségnek és a szegényes étrendnek tulajdonítható.
Forrás: www.nytimes.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.