Teljes kiőrlésű gabona = hosszú élet?
- Dátum: 2016.07.11., 10:52
- egészség, élet, táplálkozás, teljes kiőrlésű gabona, tudomány
Egy új tanulmány szerint azok az emberek, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonaféléket, kevésbé hajlamosak daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségekben meghalni. Egyes ajánlások szerint az elfogyasztott gabona minimum felének teljes kiőrlésűnek kellene lennie, így például fogyaszthatunk zabpelyhet, rozst, árpát, kukoricát vagy barnarizst.
Köztudott, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása sok krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkenti, beleértve a fentebb is említett szív- és érrendszeri elváltozásokat és a végbéldaganatot, de arra vonatkozóan eddig még nem végeztek tüzetesebb vizsgálatokat, hogy pontosan milyen a kapcsolat a bevitt teljes kiőrlésű gabona és az elhalálozás között.

A kutatók 14 korábbi tanulmány eredményeit gyűjtötték össze. A tanulmányok összesen 786.076 embert foglaltak magukba, melyek közül a vizsgálatok során 97.867 halt meg. Közülük majdnem 24.000 ember szív- és érrendszeri betegségben, míg több mint 37.000 vizsgálati személy rákos elváltozások miatt veszítette életét. Az összegyűjtött tanulmányok eredményei az USA-ból, a skandináv szigetvilágból és az Egyesült Királyságból származtak.
Azoknak az egyéneknek, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztották, 16%-kal kevesebb esélyük volt a fentebb felsorolt okok miatti elhalálozásra, mint azoknak, akik a legkevesebbet ették. A szív- és érrendszeri elváltozások miatti halálozási kockázatuk majdnem 20%-kal, míg a daganatos betegség miatti halálozási kockázatuk több mint 10%-kal csökkent. Minden további 16 gramm teljes kiőrlésű gabona elfogyasztása további 9%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek, és 5%-kal csökkentette a daganatok okozta halálozási kockázatot.
Mennyi is az annyi? Körülbelül egy fél csésze főtt barnarizs, főtt zabpehely vagy egy szelet teljes kiőrlésű (100%-ban teljes kiőrlésű gabonából készült) kenyér felel meg az említett 16 grammnak.
A tudományos bizonyítékok nagyon meggyőzőek a teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, a krónikus betegségek kialakulása és a mortalitás közötti pozitív kapcsolatot vizsgálva. Ezek a tápanyagok az emésztőrendszerben sokkal lassabban szabadulnak fel, mint a finomított gabonafélék. Mi, emberek hajlamosak is vagyunk arra, hogy ezeket tovább rágjuk, ezáltal hamarabb jóllakottnak fogjuk érezni magunkat, ami a lágy, puha, édesített, finomított gabonafélék esetében nincs meg.
Természetesen egyszer mindenki elhagyja ezt a bolygót, de e tanulmány alapján elmondhatjuk, hogy azoknak, akik több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak társaiknál, kisebb az esélyük a fiatalon történő elhalálozásra. Számos biológiai útvonal van, amivel magyarázhatóak lennének a teljes kiőrlésű gabonák előnyei, hiszen többek között rostban gazdagok, ami csökkenti az egészségtelen vérlipidek (zsírok) szintjét, és növeli az inzulinérzékenységet, így segít egyensúlyban tartani a cukor metabolizmust.
Forrás: www.nbcnews.com
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.
Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban
Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.
Alice csodaországban szindróma
Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.
Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.