Gondoljunk a demenciára!
A demencia problémája széleskörű, sok embert, családot érint. Az idősek közül rengetegen szenvednek ettől, kérdés, hogy mit tehetünk ellene, amikor még nem késő?
A demencia jellemzően idős kori betegség, 60 év felett egyre nagyobb a kialakulásának esélye. A problémáról mindenkinek elsősorban a memóriavesztés jut eszébe, de a dolog ennél bonyolultabb. A wikipédia definíciója szerint a demencia „a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé...”
A demencia súlyos, visszafordíthatatlan probléma, éppen ezért értékelődik fel az a kérdés, hogy mit tehetünk ellene. Egyértelmű válasz nincs, de nagyon sok olyan tanács van, amelyet érdemes megfogadni. A jelenlegi legjobb megoldás kulcsa – mint sok más egészségügyi probléma esetében – nem más, mint az életmód. A demencia kialakulási kockázatának növekedését többek között a depresszióval, a cukorbetegséggel és a dohányzással is összefüggésbe hozták már.
Ha már megjelentek a tünetek, akkor sincs késő, ugyanakkor nagyon fontos ezeket észlelni, osztályozni és minél előbb reagálni rájuk. Vannak gyógyszerek, gyógykészítmények, amelyek segíthetnek, de elengedhetetlen, hogy az érintett és a hozzá közel álló megtanuljanak együtt élni a problémával.
Összességében elmondható, hogy minél tovább és mélyebben fontos fenntartani a fizikai és szellemi frissességet. Ezek ugyanis a megelőzés mellett egy leendő demencia kezelésében is rengeteget segíthetnek.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.