Gondoljunk a demenciára!
A demencia problémája széleskörű, sok embert, családot érint. Az idősek közül rengetegen szenvednek ettől, kérdés, hogy mit tehetünk ellene, amikor még nem késő?
A demencia jellemzően idős kori betegség, 60 év felett egyre nagyobb a kialakulásának esélye. A problémáról mindenkinek elsősorban a memóriavesztés jut eszébe, de a dolog ennél bonyolultabb. A wikipédia definíciója szerint a demencia „a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé...”
A demencia súlyos, visszafordíthatatlan probléma, éppen ezért értékelődik fel az a kérdés, hogy mit tehetünk ellene. Egyértelmű válasz nincs, de nagyon sok olyan tanács van, amelyet érdemes megfogadni. A jelenlegi legjobb megoldás kulcsa – mint sok más egészségügyi probléma esetében – nem más, mint az életmód. A demencia kialakulási kockázatának növekedését többek között a depresszióval, a cukorbetegséggel és a dohányzással is összefüggésbe hozták már.
Ha már megjelentek a tünetek, akkor sincs késő, ugyanakkor nagyon fontos ezeket észlelni, osztályozni és minél előbb reagálni rájuk. Vannak gyógyszerek, gyógykészítmények, amelyek segíthetnek, de elengedhetetlen, hogy az érintett és a hozzá közel álló megtanuljanak együtt élni a problémával.
Összességében elmondható, hogy minél tovább és mélyebben fontos fenntartani a fizikai és szellemi frissességet. Ezek ugyanis a megelőzés mellett egy leendő demencia kezelésében is rengeteget segíthetnek.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?
Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre
Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?
Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi megújulás – kívül és belül
A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?