Gondoljunk a demenciára!
A demencia problémája széleskörű, sok embert, családot érint. Az idősek közül rengetegen szenvednek ettől, kérdés, hogy mit tehetünk ellene, amikor még nem késő?
A demencia jellemzően idős kori betegség, 60 év felett egyre nagyobb a kialakulásának esélye. A problémáról mindenkinek elsősorban a memóriavesztés jut eszébe, de a dolog ennél bonyolultabb. A wikipédia definíciója szerint a demencia „a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé...”
A demencia súlyos, visszafordíthatatlan probléma, éppen ezért értékelődik fel az a kérdés, hogy mit tehetünk ellene. Egyértelmű válasz nincs, de nagyon sok olyan tanács van, amelyet érdemes megfogadni. A jelenlegi legjobb megoldás kulcsa – mint sok más egészségügyi probléma esetében – nem más, mint az életmód. A demencia kialakulási kockázatának növekedését többek között a depresszióval, a cukorbetegséggel és a dohányzással is összefüggésbe hozták már.
Ha már megjelentek a tünetek, akkor sincs késő, ugyanakkor nagyon fontos ezeket észlelni, osztályozni és minél előbb reagálni rájuk. Vannak gyógyszerek, gyógykészítmények, amelyek segíthetnek, de elengedhetetlen, hogy az érintett és a hozzá közel álló megtanuljanak együtt élni a problémával.
Összességében elmondható, hogy minél tovább és mélyebben fontos fenntartani a fizikai és szellemi frissességet. Ezek ugyanis a megelőzés mellett egy leendő demencia kezelésében is rengeteget segíthetnek.
Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?
A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?