Gondoljunk a demenciára!
A demencia problémája széleskörű, sok embert, családot érint. Az idősek közül rengetegen szenvednek ettől, kérdés, hogy mit tehetünk ellene, amikor még nem késő?
A demencia jellemzően idős kori betegség, 60 év felett egyre nagyobb a kialakulásának esélye. A problémáról mindenkinek elsősorban a memóriavesztés jut eszébe, de a dolog ennél bonyolultabb. A wikipédia definíciója szerint a demencia „a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé...”
A demencia súlyos, visszafordíthatatlan probléma, éppen ezért értékelődik fel az a kérdés, hogy mit tehetünk ellene. Egyértelmű válasz nincs, de nagyon sok olyan tanács van, amelyet érdemes megfogadni. A jelenlegi legjobb megoldás kulcsa – mint sok más egészségügyi probléma esetében – nem más, mint az életmód. A demencia kialakulási kockázatának növekedését többek között a depresszióval, a cukorbetegséggel és a dohányzással is összefüggésbe hozták már.
Ha már megjelentek a tünetek, akkor sincs késő, ugyanakkor nagyon fontos ezeket észlelni, osztályozni és minél előbb reagálni rájuk. Vannak gyógyszerek, gyógykészítmények, amelyek segíthetnek, de elengedhetetlen, hogy az érintett és a hozzá közel álló megtanuljanak együtt élni a problémával.
Összességében elmondható, hogy minél tovább és mélyebben fontos fenntartani a fizikai és szellemi frissességet. Ezek ugyanis a megelőzés mellett egy leendő demencia kezelésében is rengeteget segíthetnek.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.