Menü

Hány évesen vállaljunk gyermeket?

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai-, egzisztenciális- és biológiai szempontokról – ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a tervezés első fázisában. A meghatározó külső körülményeken túl a legfontosabb aspektus azonban az, hogy a női szervezet mikor áll legjobban készen a várandósságra.

Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények. És a tapasztalatok is. „Napjainkban szinte lehetetlen megmondani, melyik lehet a szülés ideális időpontja a nyugati kultúrában. Ennek elsősorban szociális és anyagi okai vannak, hiszen pusztán a biológiát nézve gyakorlatilag egyértelmű a válasz: 20-30 év között optimális a gyermekáldás. Ha az összes szempontot figyelembe szeretnénk venni, akkor a 25-35 közötti életkor lehet a legjobb kompromisszum” – magyarázta dr. Tidrenczel Zsolt a Czeizel Intézet klinikai genetikus szakorvosa.

Mindezek mellett fontos tudni, hogy a későbbi gyermekvállalás a komolyabb egzisztenciális háttér és felkészültség ellenére biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelent. Az először szülő idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, míg a vetélés lehetősége magasabb, és az anyai életkor előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő – közülük a leggyakoribb a Down-szindróma. A genetikus szakorvos szerint a rendellenességek hátterében a petesejtek öregedése is állhat, mivel azok kromoszómaállománya gyakran már nem megfelelő vagy sérült. „Szeretném a leendő anyukákat megnyugtatni: megfelelő odafigyelés, kellő előkészület és szűrővizsgálatok mellett már a terhesség korai szakaszában, könnyen észlelhetők azok a genetikai betegségek, amelyek az idősebb anyai korban gyakrabban előfordulhatnak” – jelentette ki Tidrenczel doktor.

A kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére már számos módszer létezik, köztük a kombinált szűrések, vagy az invazív eljárások – ez utóbbiak sajnos vetélési kockázattal járhatnak, mivel sérülést okozhatnak a magzat közvetlen fejlődési környezetében. A lendületesen fejlődő orvosi diagnosztikának köszönhetően ma már szerencsére elérhetőek olyan non-invazív vizsgálatok, ún. prenatesztek is, amelyek a terhesség kilencedik hetétől elvégezhetőek és segítségükkel – az anyai vérből – kockázatmentesen kimutathatók az esetleges magzati betegségek, mint például: Down-kór, Edwards-kór és más kromoszóma-rendellenességek. „A prenatesztek elvégzése gyakorlatilag komolyabb kellemetlenség nélkül, egy egyszerű vérvétellel történik. A teszt segítségével a késői harmincas éveikben járó nőknek is van lehetőségük a nyugodt, kiegyensúlyozott és kiszámítható várandósságra” – tette hozzá a Czeizel Intézet PrenaTest Központjának genetikusa.


dr. Tidrenczel Zsolt

Mai világunkban a megfontoltság és az előrelátás a gyermekvállalás első fázisából sem hiányozhat. A szülészeti genetikai tanácsadás alkalmával számos információt megtudhatunk örökletes betegségeinkről, valamint a várandósság kockázatairól – ez a beszélgetés egyébként 2014 óta a terhesgondozási rendszer szerint kötelező a 37 év feletti várandósok számára.

Az elmúlt évek során a szülészeti orvostudomány hihetetlen mértékű fejlődésen ment keresztül – a különféle tanácsadásoknak és genetikai vizsgálatoknak hála, ma már akár kockázatok nélkül is számos fontos információt megtudhatunk örökletes betegségeinkről, valamint a várandósság kockázatairól, a magzat állapotáról. Ez az orvosi konzultáció nem csupán azoknak a leendő szülőknek ajánlott, akik már a gyermekvállalást megelőző időszakban is tudatosak és a jövőbeli terhesség kockázataitól félnek, hanem többek között olyan esetekben is, ahol a pár meddőségi kezelés alatt áll, vagy az édesanya 35-37 évnél idősebb, továbbá, ha a családban vagy előző várandósságban előfordult már genetikai rendellenesség.

A szülészeti genetikai tanácsadás célja a különféle rendellenességek és azok szűrésére irányuló vizsgálatok ismertetése, illetve az eredmények szakszerű értékelése. Vagyis a szülőknek – legyenek ők leendő szülők, vagy babaváró pár – elmondjuk, milyen diagnosztikus- és szűrőtesztek állnak rendelkezésükre, ezeket hol tudják elvégeztetni és mennyibe kerülnek. Természetesen ki is értékeljük az egyes szűrővizsgálat eredményét, azaz megpróbáljuk felismerni a lehetséges anomáliákat már a várandósság minél korábbi szakaszában- Ez azt is jelenti, hogy a konzultáció során feltérképezzük a rizikófaktorokat és azok mértékét is a konkrét terhességet illetően” – mondta dr. Tidrenczel Zsol. Kiemelte: a tanácsadás során az a cél, hogy egészséges kisbaba jöhessen a világra. Nem meglepő tehát a 37 év feletti kismamák genetikai tanácsadásának kötelezősége.

A genetikai tanácsadáson elmagyarázzuk a hozzánk fordulóknak a kockázatelemző, ún. kombinált szűrések metódusát. Azt is elmondjuk, hogy az itt kapott esetleges rossz érték – magas kockázatú terhesség – esetén ma már nem kizárólag a vetélési kockázattal járó, ún. „hasba szúrós” eljárások jelentik az egyetlen megoldást arra, hogy kiderítsük: valóban beteg-e a magzat. Ugyanis létezik ún. non-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó teszt is, mint például a PrenaTest, amely a méhlepényből az anyai vérbe jutó szabad magzati DNS-t vizsgálja, és képes kimutatni a Down-kórt és más számbeli kromoszóma-rendellenességet” – magyarázta a Czeizel Intézet szakorvosa, aki kiemelte: érdemes figyelni az erre szakosodott diagnosztikai központok ajánlatát, mert van olyan intézmény, ahol a non-invazív teszt megrendelésekor elengedik a genetikai tanácsadás árát.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.