Mozdulj ki a lakásból!
- Dátum: 2016.05.31., 14:49
- anyaság, boldogság, depresszió, home office, munka, otthoni munkavégzés, rugalmas munkavégzés, szabadidő, szabadság, testmozgás
A munkahelyi robot során áldott helyzetnek tűnhet, ha valaki otthon lehet a kisbabájával, vagy az otthoni munkavégzés előnyeit élvezheti. Mit nem adnánk még egy fél óráért, amit az ágyban heverészve tölthetünk, vagy ha legalább visszabújhatnánk oda, esetleg ha a kávénkat a saját ebédlőnkben fogyaszthatnánk el...? Érdekes kérdés, hogy tényleg ennyire rózsásak-e a mindennapok az otthonunk ölelésében.
"Home office" - az angol kifejezés otthoni munkavégzést jelent. Óriási igény lenne az otthon végezhető munkákra, a kényelemből vagy az élethelyzetből adódóan. Bele sem gondolunk, de az anyaság is egyfajta otthoni munka - akinek kisgyermeke van, pontosan tudja, hogy csak kívülről tűnik úgy, hogy otthon pihenhetünk, és nem csinálunk egész nap semmit. A gyerek mellett otthon dolgozni pedig egyenesen kihívás - ember legyen a talpán, aki a percenkénti figyelemfelhívó szavak és próbálkozások ellenére tökéletesen koncentrált tud maradni.

Mindemellett az otthonlétnek, otthoni munkavégzésnek természetesen rengeteg előnye van. Először is rengeteg pénzt megspórolhatunk, hiszen ilyen esetben nincs munkába járási költség. Mellette felügyeletet gyakorolhatunk gyermekeink, vagy háziállataink kapcsán. És tagadhatatlan, hogy a home office-szal járó rugalmassák áldásos. Érdekesség, hogy egy boldogságszintet kutató felmérésben a rugalmas munkalehetőség az első hat legfőbb boldogságra okot adó tényezőként szerepelt az emberek szemében.
A rugalmas munkarendben dolgozó otthoni munkavégzők és persze anyák látszólag örülhetnek, hiszen nem kell az évi meghatározott szabadsághoz alkalmazni, látszólag legalábbis több szabadidőt lehet beiktatni. Igen ám, de ez a fajta tevékenységrend átcsaphat a másik végletbe: esetlegesen több napot dolgozunk és kevesebbet szabadságolunk, mint azok, akik fix munkaidőben dolgoznak.
Az otthoni munkavégzés különös koncentráltságot és összeszedettséget igényel. Aki már próbált az otthonában pl. egy vizsgára felkészülni, az tudja, mennyi minden vonhatja el a figyelmünket otthon a munkáról. Nem is beszélve a külső elvárásokról és az esetleges elismerés hiányáról, amit azokkal szemben állítanak, akik home officeban tevékenykednek. A környezet legtöbbször azt látja, hogy "egész nap otthon vagy" - így van ez a babával töltött otthoni idő esetén is. Azt már nem érzékelik, hogy otthon ugyanannyira várnak ránk a teendők, mintha azokat egy irodában kellene elvégeznünk, a gyerek pedig szintén jelentősen lefoglalhatja a csak látszólag szabad időnket.
Érdekes az otthon töltött idő lelki hatása is: rövid távon üdítő és pihentető lehet, hosszú távon viszont lélekben kimerítőnek bizonyult a felmérések szerint. Miért? Mert már igaz, hogy "otthonról elindulni" és távol lenni jelentős energiabefektetést igényel, mégis azt találták, hogy a külső impulzusok feltöltenek, energetizálnak és felfrissítenek. Ugyanúgy, ahogy például a sportolás sem leolvaszta, hanem tuningolja az energiaszintünket.
Depressziós személyeknél azt találták, hogy az átlagosnál több időt töltenek az otthonukban valamilyen módon. Nem csupán a betegségükből fakadó bezárkózottság révén, hanem már korábban a személyiségükből adódóan. Az otthoni munka során megvan annak a kockázata, hogy keveset mozgunk, és másoknál kevesebbet tartózkodunk friss, szabad levegőn, ami lassítja a vérkeringést, és csökkenti a jó közérzetet biztosító hormonokat. Talán ebből fakadhat, hogy az otthonukban dolgozók önértékelése sem mutatott éppen jó értékeket - minden jel szerint kellenek a külső visszajelzések és élmények.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.