Egyre veszélyesebb a nap
- Dátum: 2016.05.23., 10:14
- bőrgyógyász, bőrrák, daganat, melanóma, nap, napsugárzás, nyár, Rák, UV sugárzás
Ma már nem lehet elmenni a jelenség mellett, amelyet mindenki a bőrén érez, sokan mégsem tesznek ellene semmit. Az utóbbi időben a bőrrákos esetek száma nagymértékben emelkedett hazánkban. A bőr daganatos megbetegedéséért pedig elsősorban a káros UV-sugárzás a felelős, azaz a bőr leégése.
Tegyük mindjárt hozzá, leégni talán sosem volt olyan könnyű, mint manapság. A napfény pozitív hatásait órákig lehet sorolni, ugyanakkor a sugárzás a meleg évszakokban, a nap jelentős részében annyira intenzív, hogy az rengeteg embert ér felkészületlenül. Sokan ugyanúgy kifekszenek napozni, mint korábban, nem védik testüket és ezáltal gyakran égnek le. Ők sokat kockáztatnak. Azok között, akik így cselekszenek, magasabb a nagyon veszélyes melanóma és a többi daganat-típus kialakulásának kockázata.
Felelőtlenül napozunk?
Pedig nem bonyolult. Amit érdemes megjegyezni, a veszélyeztetett időszakokban lehetőleg ne töltsünk sok időt napon. Ha mégis a szabadban kell lennünk, védjük magunkat ruházattal, sapkával, a nem fedett részeket pedig magas faktorszámú naptejjel, krémmel. A gyerekekre fokozottan figyeljünk, nyáron inkább a reggeli és a késő délutáni időszakokat válasszuk a szabadtéri játékra, sétára, vagy akár a strandolásra.
A leégés, piros testfelület tehát semmiképpen sem ajánlatos, de emellett is folyamatosan figyeljük bőrünket, nem tapasztalunk-e szokatlan dolgot, elváltozást. Ha kell, vizsgáltassuk meg magunkat bőrgyógyásszal.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.