Év végi hajrá az iskolákban
- Dátum: 2016.05.14., 20:48
- diák, előrejutás, iskola, motiváció, osztályzat, siker, szorgalom, szülő, tanár, tanév, tanulás, tanuló, teljesítmény
Hamarosan itt a tanév vége, körülbelül egy hónap van a nyári szünetig, és még kevesebb az osztályozó értekezletekig. A gyerekek - de vélhetően ezzel egyidejűleg a tanárok is - igencsak leterheltek. Ilyenkor felmerül bennünk a kérdés: mi múlik ezen, mi múlik az év végi jegyeken? Valóban az iskola az előrejutás kulcsa?
Minden ember más, minden gyerek más. Mindegyikükben rejlik valamilyen képesség, tehetség, mindegyiküknek vannak erősségei és persze gyengeségei. Rég tudjuk: az átlagos hazai iskolarendszer sajnos nem az erősségekre koncentrál. Nem azt kérdezi a gyerektől: "mit tudsz?", hanem azt, hogy mit nem. Vegyünk csak egy példát: a gyerekek fogalmazást írnak, és természetesen osztályozzák a helyesírást is. Akármennyit is javul a tanuló teljesítménye ezen téren, a hibák száma alapján kap jegyet. Ha még mindig elér bizonyos számú hibát, akkor hiába lett ügyesebb, hiába hibázik csak mondjuk feleannyit, mindez nem jelenik meg az osztályzatában.

A gyerekek sokszínűek, vajon mégis egyetlenegy féle osztályzat az, ami sikerre juthatthatja őket?
Öt jegy - mindössze ennyibe kell beszorítani a tanulók teljesítményét. Nehéz elképzelni, hogy mindebből valós képet kaphatunk a gyerekekről. Mégis, a rendszer "erre van felépítve". Ezen múlhat a továbbtanulás és a további lehetőségek, még akkor is, ha nem tűnik teljesen korrektnek ez a fajta gyermekértékelési rendszer. A hagyományos pedagógia hívei viszont állítják, hogy ez a "módi" már régóta működik sikeresen.
Melyik szülő ne szeretné, hogy a gyermeke jó tanuló legyen, és kiváló osztályzatokat kapjon, mégis felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehet mindezért "kívülről"? Szigorúsággal, tárgyi motivációval, beszélgetésekkel próbálkozunk szülőként, de idővel rájövünk, hogy az osztályzatok elsősorban nem ezen múlnak, hanem a gyerek személyiségén, valamint lelkiállapotán. Ebből fakad a motivációja, a szorgalma, az önbizalma, amik általában mind-mind szükségesek a jó tanulmányi eredmények eléréséhez.
Természetesen nagyon sok múlik a családi körülményeken, valamint az elvárásokon, amik gyakorta nem pozitív irányba hatnak. De a szülőnek el kell fogadniuk, hogy adott esetben csak közvetett befolyással lehetnek a gyermekükre, és annak osztályzataira. Az év végi hajrában tudatosítsuk azt is, hogy az életút sokszor nem az iskolai végzettségtől függ, és néha nem menthetjük meg a gyerekeket a saját tapasztalatoktól, a saját küzdelmektől.
Mindössze annyit tehetünk, hogy az év végi leterheltebb időszakban megpróbáljuk mentesíteni, vagy lazítani a gyerekeket az egyéb feladataik és kötelezettségeik alól, hogy több energiájuk maradjon az iskolára, és igyekszünk támogatni őket a nehezebb időszakban. Ajánljuk fel többször a segítségünket, és biztosítsuk őket a szeretetetünkről és az elfogadásunkról. Még akkor is, ha esetleg nem minden alakul "tökéletesen". Természetesen biztassuk és motiváljuk őket a hozzájuk illő eszközökkel, de közben jó, ha felvillantjuk a fényt az alagút végén. Pl. számolhatjuk, hogy hány nap van a nyári szünetig, vagy kikapcsolódásképp beszélgethetünk arról, hogy mik lesznek a várható kellemes nyári élmények.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.