Nem dőlhetünk hátra!
- Dátum: 2016.05.03., 12:07
- betegségek, Egészség, egészségtudatosság, generációk, orvostudomány, táplálkozás, testmozgás
Miközben az orvostudomány vívmányai egyre hatékonyabban védelmezik egészségünket, gyermekeinket, egy másfajta „fejlődés” éppen ellenkező hatást vált ki. De mi lesz a következő generációkkal?
A csecsemőhalandóság és a gyermekkori (sokszor végzetes kimenetelű) betegségek visszaszorítása hosszú évtizedek kőkemény és eredményes munkája. Az elmúlt időszakban az orvostudomány számos fantasztikus eredményt ért el, de vajon mennyire becsüljük meg az egészségünk érdekében végzett és ma is zajló erőfeszítéseket?

A társadalmi „fejlődés” mai irányai éppenséggel elég nehezen egyeztethetőek össze azokkal az elvekkel, amelyek a fenti harc alapvető mozgatórugói. Mintha szándékosan cselekednénk ellenkezően, miközben a modern tudomány vívmányai építik, mi romboljuk szervezetünket. Nyilván az általánosítás, mint mindig, itt is sántít, de az tény, hogy egyre több a cukorbeteg ember (és gyerek!), egyre több a túlsúlyos felnőtt (és gyerek!), és akkor még nem is beszéltünk a dohányzás, alkoholfogyasztás és környezetszennyezés okozta súlyos problémákról.
Talán azt gondoljuk, szabad, hiszen a modern világban minden megvásárolható, minden helyrehozható, de ez csupán illúzió. Nagy tévedés elengednünk magunkat, és hátradőlnünk. A negatív irányú „fejlődés” sajnos visszaszorítja a kiizzadt pozitív hatást. Szerencsére ezt sokan tudják, és egyre nagyobb mozgalommá duzzad a táplálkozási-, testmozgási-, vagy ha úgy tetszik, összefoglalva: egészségtudatosság.
Az alulról induló trend szerepe rendkívül fontos, de a felülről, megfelelő politikai, gazdasági, propaganda, stb. háttérrel szervezett programoknál nem hatékonyabb. Mindkettőre szükség van, kiegészítik egymást.
Az az igazság, hogy csak így menthetjük meg (ön)magától a következő generációkat.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.